Péntekig célszerű igényelni az agrárbiztosítási díjtámogatást

2020. 05. 13., 15:15

Az agrárbiztosítások idei díjtámogatásában kizárólag azok a gazdálkodók részesülhetnek, akik ezt az igényüket az egységes támogatási kérelemben június 9-ig külön feltüntetik. Célszerű ezt a lépést a május 15-i határidőre megtenni, ezt követően ugyanis késedelmi szankcióként a támogatási összeg munkanaponként egy százalékkal csökken – hívja fel a figyelmet a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ).

Idén a tavalyi 11,4 milliárdról akár 12 milliárd forintra is emelkedhet a hazai gazdálkodók által megkötött támogatott mezőgazdasági biztosítások díjállománya, amely után ebben az évben is 5 milliárd forintnyi díjtámogatás vehető igénybe. A gazdálkodók ennek megfelelően a biztosítási módozattól függően 40, illetve 55 százalék körüli mértékű díjvisszatérítésre számíthatnak.

Az immár kilencedik évben igénybe vehető agrárbiztosítási díjtámogatás fennállása óta jelentősen hozzájárult a növénybiztosítások állományának folyamatos növekedéséhez. Míg öt évvel ezelőtt a díjtámogatott biztosítások állománya még nem érte el az 5,8 milliárd forintos szintet, idénre már ennek több mint duplájára számít az alkuszszövetség.

„Ebben az évben több kedvező változás is növelte a támogatott mezőgazdasági biztosítások vonzerejét –magyarázza Póczik András, a FBAMSZ szakértője. – Ezek közül a legfontosabb, hogy idén ezeknek a biztosításoknak az önrésze 30-ról 20 százalékra csökkent, vagyis a biztosítások már 20 százalékot meghaladó hozamcsökkenés esetén is térítenek. Az idei állomány nagyságát ugyanakkor negatívan érintheti, hogy a koronavírusjárvány miatt hozott korlátozások mind az ügyfelek, mind a falugazdászok, mind a biztosítási szakértők részéről fokozott erőfeszítést, új megoldásokat igényeltek a biztosításkötési folyamatban. Emiatt célszerű lenne megfontolni a döntéshozók részéről a május 15-i határidő szankciómentes kitolásának lehetőségét is.”

A támogatott mezőgazdasági biztosításokat immár hetedik éve négy biztosító (az Allianz, a Generali, a Groupama, illetve az osztrák Hagelversicherung fióktelepeként működő Agrár Biztosító) mezőgazdasági biztosítási termékei közül választhatják a gazdálkodók. E biztosítások három típusba sorolhatók: a legfontosabb szántóföldi növényekre, valamint a szőlőre, az almára és a körtére, illetve csonthéjas és héjas kultúrákra kötött csomagbiztosítások az „A”, a jórészt ültetvény. és zöldségkultúrákra köthető biztosítások a „B”, míg a többi szántóföldi kultúra biztosításai a „C” típusba tartoznak. A gyakran eltérő fedezeteket és kárrendezési sajátosságokat, illetve speciális kockázatokat és nyújtó ajánlatok közti eligazodásban meghatározó szerepet kapnak az optimális ár-érték arányú döntést segítő, biztosítóktól független alkuszok.

„Bár a támogatott agrárbiztosítások rendszere évről évre tökéletesedik, továbbra is komoly hiányossága, hogy két jelentősen alulbiztosított agrárterületre, az erdőgazdálkodásra és az állattenyésztésre egyáltalán nem terjed ki. Az e területeken fellépő kockázatok mérséklése, valamint a gazdálkodói öngondoskodás ösztönzése érdekében indokolt volna e területekre is fokozatosan kiterjeszteni a díjtámogatások körét. Első lépésként az erdőgazdálkodásban az újtelepítésű ültetvények, míg az állattenyésztésben a kiemelt kockázatú betegségek (például száj- és körömfájás, sertéspestis, madárinfluenza, kelet-európai marhavész) esetében nyílhatna lehetőség erre a kiterjesztésre” – mutat rá a FBAMSZ szakértője.

Biztosítási díjtámogatás

A biztosítási díjtámogatás a többpilléres mezőgazdasági kockázatkezelési rendszer egyik eleme, amelyet 2012 januárjában vezettek be:

  • az első pillér a már korábban is létező kárenyhítési rendszer
  • a második pillér a biztosítási díjtámogatás, melynek során a gazdálkodók a támogatott körbe tartozó biztosítások díjának bizonyos százalékát (2020-ban 30-70 százalék közötti részét) támogatásként visszakapják. További ösztönző elem a rendszerben, hogy csak a második pillérben részt vevők válnak jogosulttá az első pillérben megítélt kárenyhítő juttatás teljes összegére, amennyiben biztosításuk a megművelt terület referencia-hozamának legalább felére kiterjed. A többiek csupán a megítélt kárenyhítés 50 százalékához jutnak hozzá
  • a harmadik pillér a jégkármérséklés. A Nemzeti Agrárkamara 2018 óta működteti országos szinten a talajgenerátoros Jégkármérséklő Rendszerét (JÉGER)
  • a negyedik pillér, a mezőgazdasági krízisbiztosítás megjelenése 2021 elején várható. Ennek bevezetését követően a gazdálkodóknak lehetősége nyílik a piaci zavarokból, áresésekből, vagy állat- és növénybetegségekből fakadó veszteségeiket is lefedezni.
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS