A február 4-i vihar pusztításai megközelíthetik a tavaly január 30-i orkán okozta károkat, amikor közel 3,5 milliárd forint volt a károk összege – tájékoztatott a Magyar Biztosítók Szövetsége.
A február 4-i szélvihar nyomán özönlenek a bejelentések a biztosítókhoz: hétfő estig 13 ezren fordultak a társaságokhoz az okozott károk miatt, de ez a következő napokban várhatóan még jelentősen nő. Az ország egész területére kiterjednek a károk, a települések közül Budapest mellett Pécsről, Kaposvárról, Székesfehérvárból, Tatabányáról, Bajáról, Szekszárdról, Felcsútról, Nyírvasváriból érkezett nagy számú bejelentés.
A gyorsjelentések nyomán a társaságok eddig 1,8 milliárd forintot fizettek ki vagy tartalékoltak kifizetésekre. Ezek csak a lakásbiztosításokra elkülönített összegek. A jelzett adatokhoz társulnak még az ipari létesítményekben és közintézményekben keletkezett károk. A bejelentések okai igen széles körűek: áramkimaradás, megbontott tető, fakidőlés, vihar által elsodort tárgyak, kidőlt kerítés, bedőlt kémény, melléképület károsodása, idegen tárgy rádőlése. Előreláthatólag jelentősek lesznek a casco-szerződésekre kifizetett kártérítések is az olyan esetek nyomán, amikor fák vagy faágak dőltek a gépjárművekre. Ilyenkor a kötelező gépjármű biztosítás nem téríti meg az okozott károkat, csak a teljes körű, a töréskárokat is magában foglaló casco.
A kiszámíthatatlanná váló természeti katasztrófák egyre magasabb átlagos kárkifizetésekkel társulnak, a folyamatosan emelkedő építkezési, újjáépítési költségek miatt. A viszonylag kisebb károsodások helyreállítására is a korábbi éveknél magasabb összegeket kell szánni – vagyis egyre erősebben érződik a kárinfláció jelensége. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy senki ne váljon alulbiztosítottá – figyelmeztet a Mabisz. Ez akkor lehet, ha a lakás, ház újjáépítésének, ingóságok újrabeszerzésének költségei meghaladják a szerződésben rögzített biztosítási összegeket. A biztosítási összeg ugyanis a kártérítés felső határa. (MTI)
A magyar gazdaság ismét egy stratégiai ágazatban, az orvostechnikai és gyógyszeripari szektort érintő fejlesztésekkel erősödik – szögezte le Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója, a SCHOTT Hungary Kft. tisztatérrel felszerelt gyártócsarnokának alapkőletételén, Lukácsházán. A gyógyszeripari üveg csomagolóanyagok gyártásával foglalkozó vállalat egy időben három új beruházást indított el összesen közel 100 milliárd forint értékben.
A tagállamok atomenergiával kapcsolatos terveinek megvalósításához jelentős, 2050-ig mintegy 241 milliárd euró összegű beruházásra lesz szükség, amiből részben a meglévő reaktorok élettartamát hosszabbíthatják meg, részben pedig új nagyméretű reaktorokat építhetnek – állapította meg az Európai Bizottság.