Kié a felelősség, ha elütünk egy vadat?

2021. 05. 13., 13:00

Vadgázolásnál ki téríti meg az autós kárát? Mikor fizet mindenképp a közútkezelő? Mikor terhelheti felelősség a vadásztársaságot? Milyen biztosítás megkötése után fizetnek a társaságok? A válaszokat a CLB összeállításában olvashatja.

A tavaszi hónapokban megnövekszik a vadak aktivitása, ilyenkor hagyják el téli menedékhelyeiket és élelmet keresve távolabb merészkedhetnek a megszokott területüktől, ráadásul kicsinyek is lehetnek a közelükben. Az úttestre kirohanó állatok (főleg éjszaka) gyakran sokkot kapnak a járművek fényszórójától, így meg sem próbálnak elugrani előlük. Egy 2019-es statisztika szerint, 6095 őzet és szarvast ütöttek el egy év alatt a magyar utakon – egy ekkora állat komoly károkat tud okozni a gépjárműben.

Miért nehéz kérdés az, hogy kié a felelősség?

A KRESZ előírja, hogy a vadveszélyt jelző táblánál csökkenteni kell a sebességet és nagyobb követési távolságot kell tartani, mivel számítani kell rá, hogy hirtelen fékezésre lehet szükség. Egy baleset esetén viszont nehéz eldönteni, hogy ki volt a hibás, mivel ez háromszereplős történet, ahol felmerülhet a sofőr, a vadásztársaság és az útkezelő felelőssége is.

Amikor az autós lehet a felelős:

Azokon az útszakaszokon, ahol vadveszélyre figyelmeztető tábla van kihelyezve, a sofőr felelőssége, hogy kellően körültekintő legyen, ha mégis baleset történik, akkor a vadásztársaság nem köteles kifizetni az autóban keletkezett kárt. Ehhez persze szükség van arra, hogy a rendőrség a helyszínen talált nyomokból megállapítsa, hogy a baleset elkerülhető lett volna, ha az autós az ilyenkor elvárható óvatossággal vezet. Persze ez nem jelenti automatikusan azt, hogy ha volt kint tábla, akkor a sofőrnek nem jár kártérítés.

Amikor a vadásztársaság lehet a felelős:

Amennyiben az érintett útszakaszon nem volt vadveszélyre figyelmeztető tábla, a pórul járt autós hivatkozhat a vadásztársaság felelősségére, de kártérítésre csak ritka esetekben kerül sor. A felelősségük általában csak akkor állapítható meg, ha a baleset helyszínén vadászati tevékenység folyt és ennek biztosítása nem volt megfelelő a részükről. Erről érdemes lehet tájékozódni.

Amikor a közútkezelő lehet a felelős:

Az autópályán és autóúton történt vadgázolásnál minden esetben meg kell téríteni az autós kárát, ugyanis vadveszély esetén a kezelőnek kell kerítéssel biztosítania, hogy ne kerülhessenek eltévedt vadak az útra. Abban az esetben is felmerülhet a kezelő felelőssége, ha az utat szegélyező növényzet sűrűsége miatt a sofőr nem láthatta meg időben az állatot.

Ha nincs megállapodás a felelősség kérdéséről, akkor a felek bírósághoz tudnak fordulni, ahol aztán minden részletet pontosan megvizsgálnak: mekkora sebességgel ment a sofőr, milyenek voltak a látási viszonyok, a vadkerítés állapota megfelelő volt-e stb.

Milyen biztosítás fizetheti ki az autóban keletkezett kárt?

A kötelező felelősségbiztosítás alapesetben nem fedezi az autóban keletkezett károkat, de némelyik biztosítónál köthető mellé kiegészítő vadkárbiztosítás. Arra sem érdemes számítani, hogy a vadásztársaság fogja megtéríteni a kárt, mert általában alaposan járnak el a táblák és vadhálók elhelyezésénél, ezért a sofőrnek kell utánajárni és bebizonyítani, hogy a társaság mulasztása okozta a balesetet.

Ami az ilyen helyzetekben segíthet, az a casco biztosítás és ezen belül is a teljes körű casco, ami fedezi az autó javítását. További előnye, hogy más káreseményekre is kiterjed, mint például az üvegtörés vagy a lopás. Azonban a személyi sérüléseket és az elesett vadállat értékének megtérítését a casco biztosítás sem fedezi.

A kártérítésnél hasznosak lehetnek a helyszínen készített fotók, illetve a rendőrségi jegyzőkönyv és az esetleges szemtanúk is, ezért célszerű mindent dokumentálni a baleset után.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 08. 04., 09:17
Azt hiszem, kezdő munkavállalóként nincs fontosabb feladatunk, mint találni egy jó főnököt és tanulni tőle. Örülök, hogy nekem annak idején ez megadatott – mondta az Üzletemnek Jancsár Gergely, az SAP Közép-Kelet-Európai Régiójának fenntarthatósági vezetője.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 06. 13., 06:35
epizód: 2022 / 6   |   hossz: 19:01
A kamerás megfigyelés csak „célhoz kötött” lehet, de a célok meghatározásakor is körültekintően kell eljárni – hívja fel a figyelmet dr. Szabó Gergely ügyvéd. A Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető partnerét a munkavállalók megfigyelésére, a kamerák elhelyezésére vonatkozó szabályokról, az élőképekre vonatkozó speciális előírásokról és a technika fejlődés nyújtotta lehetőségek jogi korlátairól kérdeztük.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS