Az idén közel 250 ezer forintot költenének a vakációra átlagosan a nyaralást tervezők – derül ki a K&H biztos jövő felméréséből. Ez az összeg lényegében megegyezik a pandémia előtti szinttel. A vakációzók 55 százaléka 100–500 ezer forintos utazási költségvetéssel számol.
Várhatóan az idei utazási szezon akár a pandémia előtt megszokott helyzetet idézheti, a nyaralási kedv ugyanis felélénkült. A K&H biztos jövő index első negyedévben készült reprezentatív felmérése szerint a 30–59 évesek többsége – 10-ből majdnem 7-en – hosszabb, legalább 5 napos belföldi utazással számol, szemben az egy évvel korábbi 57 százalékos aránnyal. Hasonló időtartamú külföldi utazást a megkérdezettek 26 százaléka tervez, míg 2021-ben ez csak 16 százalékukra volt igaz.
A kutatásból kiderül az is, hogy mekkora összeget szánnak az utazók az idei nyaralásra. Az átlagos utazási költségvetés közel negyedmillió, egész pontosan 247,4 ezer forint. Ez az összeg lényegében megegyezik azzal, amit a pandémia előtt – 2019-ben – tettek félre vakációzásra az utazni vágyók, ugyanakkor a tavalyi 183 ezer forinthoz képest 35 százalékos növekedést jelent.
A felmérés részletes adatai szerint
– 16 százalékuk 100–149 ezer,
– 18 százalékuk pedig 150–199 ezer,
– 13 százalékuk 200–299 ezer,
– 8 százalékuk pedig 300–499 ezer forintos kiadást tervez idén nyárra.
Azaz 55 százalékuknál 100-500 ezer forintra rúg majd az utazási büdzsé. Az összeget döntően a saját jövedelmükből állják az érintettek, idén és tavaly is 68 százalékuk így oldja meg a finanszírozást. A 2021-es 15 százalékkal szemben idén 16 százalékos azoknak az aránya, akik a családtagok támogatásából mennek nyaralni, banki kölcsönre csak 6 százalékuk támaszkodik. A SZÉP Kártya viszont népszerűnek mondható: az utazók 28 százalékánál ez a forrás is szerepet kap.
Az utasbiztosítás baleset, betegség, kórházi kezelés, poggyász eltűnése, késése vagy úti okmányok pótlása esetében is fedezetet nyújt a szerződésben megadott összeg mértékéig. A K&H-nál az utasbiztosításokhoz köthető kárkifizetések összege 2021-ben átlagosan 90 ezer forintot tett ki.
Kaszab Attila a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese és nem-életbiztosítási üzletágának vezetője azt mondta: „Kiemelkedő kockázatot vállal, aki utasbiztosítás nélkül megy külföldre. Egy kisebb baleset, egy végtagtörés kezelése is akár több 100 ezer forintos tétel lehet, de egy gyomorrontás kezelése is több 10 ezer forintra rúghat, csakúgy, mint a napszúrás vagy éppen a leégés kezelése, ami szintén gyakori a nyári utazási szezonban.”
A K&H felmérése választ adott arra is, hogy a megkérdezettek majdnem negyede – 24 százaléka – idén kiegészítő utazási biztosítást tervez kötni annak ellenére, hogy a bankkártyájához tartozik ilyen konstrukció, míg csak bankkártyás biztosításra támaszkodna a válaszadók 17 százaléka.
Ismét bekerült Magyarország a legjobb befektetői megítéléssel rendelkező feltörekvő gazdaságok körébe, és a kelet-közép-európai térségben egyedüliként javította pozícióját a Kearney nemzetközi üzleti tanácsadó társaság új felmérése szerint – közölte a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség.
A Paksi Atomerőműben járt, majd a Paks II. projektről tájékozódott Emmanuel Brutin, az európai atomenergia-ipart összefogó szövetség főigazgatója.