K&H: 250 ezer forint az idei átlagos vakációs büdzsé

2022. 07. 02., 09:30

Az idén közel 250 ezer forintot költenének a vakációra átlagosan a nyaralást tervezők – derül ki a K&H biztos jövő felméréséből. Ez az összeg lényegében megegyezik a pandémia előtti szinttel. A vakációzók 55 százaléka 100–500 ezer forintos utazási költségvetéssel számol.

Várhatóan az idei utazási szezon akár a pandémia előtt megszokott helyzetet idézheti, a nyaralási kedv ugyanis felélénkült. A K&H biztos jövő index első negyedévben készült reprezentatív felmérése szerint a 30–59 évesek többsége – 10-ből majdnem 7-en – hosszabb, legalább 5 napos belföldi utazással számol, szemben az egy évvel korábbi 57 százalékos aránnyal. Hasonló időtartamú külföldi utazást a megkérdezettek 26 százaléka tervez, míg 2021-ben ez csak 16 százalékukra volt igaz.

Mennyiért, miből?

A kutatásból kiderül az is, hogy mekkora összeget szánnak az utazók az idei nyaralásra. Az átlagos utazási költségvetés közel negyedmillió, egész pontosan 247,4 ezer forint. Ez az összeg lényegében megegyezik azzal, amit a pandémia előtt – 2019-ben – tettek félre vakációzásra az utazni vágyók, ugyanakkor a tavalyi 183 ezer forinthoz képest 35 százalékos növekedést jelent.

A felmérés részletes adatai szerint

– 16 százalékuk 100–149 ezer,

– 18 százalékuk pedig 150–199 ezer,

– 13 százalékuk 200–299 ezer,

– 8 százalékuk pedig 300–499 ezer forintos kiadást tervez idén nyárra.

Azaz 55 százalékuknál 100-500 ezer forintra rúg majd az utazási büdzsé. Az összeget döntően a saját jövedelmükből állják az érintettek, idén és tavaly is 68 százalékuk így oldja meg a finanszírozást. A 2021-es 15 százalékkal szemben idén 16 százalékos azoknak az aránya, akik a családtagok támogatásából mennek nyaralni, banki kölcsönre csak 6 százalékuk támaszkodik. A SZÉP Kártya viszont népszerűnek mondható: az utazók 28 százalékánál ez a forrás is szerepet kap.

Mi a helyzet a biztonsággal?

Az utasbiztosítás baleset, betegség, kórházi kezelés, poggyász eltűnése, késése vagy úti okmányok pótlása esetében is fedezetet nyújt a szerződésben megadott összeg mértékéig. A K&H-nál az utasbiztosításokhoz köthető kárkifizetések összege 2021-ben átlagosan 90 ezer forintot tett ki.

Kaszab Attila a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese és nem-életbiztosítási üzletágának vezetője azt mondta: „Kiemelkedő kockázatot vállal, aki utasbiztosítás nélkül megy külföldre. Egy kisebb baleset, egy végtagtörés kezelése is akár több 100 ezer forintos tétel lehet, de egy gyomorrontás kezelése is több 10 ezer forintra rúghat, csakúgy, mint a napszúrás vagy éppen a leégés kezelése, ami szintén gyakori a nyári utazási szezonban.”

A K&H felmérése választ adott arra is, hogy a megkérdezettek majdnem negyede – 24 százaléka – idén kiegészítő utazási biztosítást tervez kötni annak ellenére, hogy a bankkártyájához tartozik ilyen konstrukció, míg csak bankkártyás biztosításra támaszkodna a válaszadók 17 százaléka.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 05. 07., 18:20
A Számlázz.hu ügyvezetője szerint az AI világában az átlagos és az igazán sikeres vállalatokat olyan tényezők fogják megkülönböztetni, amely az embereken múlik, nem az AI-on. A kreativitás és a kockázatvállalási hajlandóság fontosabb lesz, mint az információ-elemzési képesség.
2026. 04. 29., 12:20
Új évaddal tér vissza a Cégkassza Podcast, amelynek nyitó epizódja a hazai kkv-finanszírozás aktuális kérdéseire és a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. szerepére fókuszál. A beszélgetésben Szabó István Attila elnök-vezérigazgató és Pulai György üzleti vezérigazgató-helyettes osztották meg tapasztalataikat a tavalyi rekordévről, a garanciaprogramok jelentőségéről és a vállalkozások finanszírozási lehetőségeiről.
2026-05-07 17:20:00
Vannak olyan adók, amelyek szépen, tendenciózusan követik az inflációt. Ugyanakkor több olyan őskövületet is találhatunk a jogrendszerben, melyek 10, 20 vagy akár 30 éve változatlanok és nem hat rájuk az idő vasfoga. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda elemzése.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A gazdasági bizonytalanság, a csökkenő vásárlóerő és az AI-jal gyorsított marketingkörnyezet új helyzet elé állította a hazai kkv-kat, miközben a digitális zaj erősödése, a tartalomtúlterheltség és a mesterséges intelligenciával generált tartalmak terjedése bizalmi válságot is okozott. Matykó Noémi marketingstratégiai szakértő szerint csak azok a cégek maradnak versenyben, amelyek tudatos növekedési stratégiát építenek, és észben tartják, hogy bár az AI hasznos eszköz, nem helyettesíti a stratégiai gondolkodást. A siker kulcsa szerinte a rendszerszintű működés, az összehangolt jelenlét és a folyamatos optimalizáció.
Jobb oktatás, hatékonyabb egészségügy, minőségibb úthálózat – ezeket a példákat emelte ki Nyári Zsolt okleveles adószakértő arra vonatkozóan, hogy mit vár el a lakosság az adóterhekért cserébe. A K-X Consulting partnere kifejtette: bár nem biztos benne, hogy a költségvetés egyhamar lehetővé teszi a TISZA változtatásait – pláne nem az adókedvezmények megtartása és további adókedvezmények ígérete mellett –, a részletszabályok tisztázni fogják a helyzetet. A szakértő az áfacsökkentésre, a vagyonadóra és a kata kiterjesztésére vonatkozóan is elmagyarázta, mire számíthatunk az új kormánytól.
Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS