Készül a nyugdíjkötvény, de „szó sincs a biztosítók elleni barátságtalan akcióról”

2019. 03. 05., 17:45

Tisztában van a kormány azzal, hogy a biztosítók félnek az idén megjelenő állami nyugdíjkötvénytől, szó sincs azonban arról, hogy egy barátságtalan akcióról lenne szó, inkább egy új versenytársként érdemes felfogni – mondta Gion Gábor államtitkár a Portfolio Biztosítás 2019 konferenciáján.

Gion Gábor államtitkár nyitóelőadásában elmondta:

  • a szolgáltatóipar betegségei megjelennek a biztosítási piacon is – előbb van készen a termék, és utána próbálják megtalálni hozzá a keresletet a piaci szereplők – ezen minél inkább változtatni kell;
  • a biztosítási piac éves díjbevétele 2018-ban meghaladhatta az 1000 milliárd forintot, az éves növekedés meghaladja a GDP-növekedést;
  • ugyanakkor az éves bruttó díjbevétele GDP-hez viszonyított aránya elmarad a nyugat-európai szinttől, a magyar biztosítási kultúra, a lakosság pénzügyi tudatosságának, öngondoskodásának a fejlesztésére van szükség;
  • szeretnék elérni, hogy a pénzügyi tudatosság fejlesztése az iskolákban a normál tananyag része is legyen, a cél az lenne, hogy a pedagógusok oktassák a pénzügyi ismereteket;
  • tisztában vannak vele, hogy a biztosítók félnek az idén megjelenő állami nyugdíjkötvénytől, szó sincs róla azonban, hogy egy barátságtalan akcióról lenne szó a kormány részéről, ezt egy új versenytársként érdemes felfogni;
  • nyugdíjcélú befizetésekre tavaly 28 milliárd forintnyi adókedvezményt vettek igénybe a megtakarítók, a nyugdíjbiztosítások piaca dinamikus fejlődést mutat (2018-ban 15 százalékos növekedés, 280 ezer körüli szerződés a legfrissebb adatok szerint);
  • egy új biztosítói, pénztári garanciarendszer kiépítéséről sokat tárgyalnak, a szektor iránti bizalom és a biztonság erősítése szempontjából fontos, hogy a bankrendszeréhez hasonló garanciarendszer megvalósuljon, ennek érdekében folynak a szakmai egyeztetések.

Már 170 ezer magyar autósnak van E-kárbejelentője

Csaknem 170 ezer letöltésnél és 1000 kárbejelentésnél tart a MABISZ által létrehozott E-kárbejelentő – ismertette előadásában Pandurics Anett, a szervezet elnöke, aki előadásában elmondta:

  • A 26 MABISZ-tag előzetes adatai alapján 1042 milliárd forint volt tavaly a magyar biztosítási piac teljes díjbevétele, ami 8 százalékos növekedést jelent egy év alatt.
  • Szabályozási szempontból 2018 is nehéz volt a biztosítási szektor számára. A szabályoknak való megfelelés mellett a nyugdíj- és egészségbiztosítások szerepének (utóbbi kiegészítő finanszírozásként) növelésében, a pénzügyi tudatosság és a fogyasztóvédelem erősítésében, valamint a digitalizáció terén látja a MABISZ a legnagyobb feladatokat.
  • Az E-kárbejelentő elkészítése forradalmi lépés a magyar biztosítási piacon, az egyetlen egységes offline csatornát, a baleseti bejelentőt váltja fel a használóknál (sikeres bejelentés esetén azonnal megindul a biztosítói kárrendezés), de nem szűnik meg a papír alapú bejelentés sem.
  • Január elején indult az E-kárbejelentő, az applikációt eddig 169 ezren töltötték le, 949 kárt jelentettek be rajta, az applikációt eddig átlagosan 4,3-ra értékelték az ügyfelek.
  • A februári adatok szerint naponta mintegy 20 db kárbejelentés érkezik, a februári 570 kárbejelentésből 270 db volt egykészülékes és 300 db kétkészülékes. A csatolt képekkel küldött kárbejelentések aránya 83 százalék, 10,5 százalék pedig hangfájlt is csatolt. A kárfelvétel helyszínét 49 százalék adta meg.
  • A gépjármű és a szerződéses adatokat a biztosítóktól kapott QR-kód beolvasásával is meg lehet adni. Jelezni kell, ha a szerződő jogi személy vagy vállalkozás, majd kiválasztani annak biztosítóját. Azt kérik az ügyfelektől, hogy aki letöltötte az applikációját, a biztosítójától kapott QR-kódot is olvassa be hozzá. A demo.ekarbejelento.hu oldalon ki lehet próbálni az applikáció működését.

MNB: nő a biztosítási piac, de lemaradtunk az öngondoskodásban

Az MNB friss adatai szerint 7,1 százalékos díjbevétel-növekedéssel és magas, 24,0 százalékos tőkearányos megtérüléssel zárta 2018-at a magyar biztosítási szektor - deült ki a felügyelet főosztályvezetőjének előadásából. Az öngondoskodási termékekben sajnálatos módon nőtt a lemaradásunk a jegybank által tavaly év elején felvázolt konvergenciapályához képest. Mint elhangzott, zajlik a Minősített Fogyasztóbarát Lakásbiztosítás, egy blockchain alapú banki-biztosítói technológia és a biztosítói garanciarendszer kialakítása is.

Szebelédi Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője az alábbiakat ismertette:

  • A gazdasági aktivitás növekedését nem igazán követte az öngondoskodási szerződésszám növekedése Magyarországon, a lefedettség sajnos valamelyest csökkent 2018-ban, az életbiztosítási tartalékok csak kis mértékben emelkedtek tavaly.
  • Az MNB adatai szerint tavaly 1081 milliárd forint volt a magyar biztosítási díjbevétele. Az intézmények üzleti terveik szerint 3,3 százalékos növekedést vártak, ehhez képest 7,1 százalékkal nőtt tavaly a díjbevétel a magyar biztosítási piacon.
  • A 68 milliárd forintos tényleges növekedés azonban nem elégséges az MNB által kívánatosnak tartott konvergenciapálya tartásához, és a nominális GDP növekedésétől elmarad a díjbevételek növekedése.
  • Az MNB meggyőződése, hogy kevesebb intézménnyel is versenyképes lehet a biztosítási piac.
  • Az etikus koncepció hatására a TKM-értékek az MNB által kívánatosnak tartott sávban vannak, bár enyhe emelkedés látható volt az átlagban (3,26 százalékról 3,46 százalékra emelkedett).
  • A nem-élet ágban a kombinált hányad értéke tovább (78,6 százalékra) csökkent, így távolodott az MNB célsávjától. A károk emelkedését túlkompenzálta a díjak emelkedése.
  • Az MNB meglátása a casco-piacról az, hogy nagyon nehezen fejlődik: egyfelől szerény profitot hoz a biztosítók számára, másrészt stagnál a szerződésszám. Egyértelmű az elmaradásunk, mélyebb vizsgálatot igényel, hogy mi kellene a piac felfuttatásához.
  • A szektorszintű költséghányad az MNB 20-30 százalékos célsávjában van, ágak szerint lebontva (élet 20 százalék, nem-élet 30 százalék) azonban még nem teljesül.
  • A profitbilitás elérte a válság előtti szintet, ami lényegesen magasabb profitszint az MNB célsávjában meghatározottnál. Tartósan 10-15 százalékos ROE-t szeretne látni az MNB a szektorban, ehhez képest 2017 után 2018-ban is 24 százalék volt, az adózás utáni eredmény megközelítette a 80 milliárd forintot.
  • Mindössze egy biztosítónak nem felel meg a feltőkésítettsége a 150 százalékos, MNB által kívánatosnak tartott küszöbértéknek, a biztosítók fele viszont a 200 százalékot is meghaladja.

Mit tesz az MNB?

  • A lakáshiteleknél ismert Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel mintájára az MNB előirányozta, hogy a lakásbiztosításokra is hasonló állít össze a verseny erősítésére, a jó termékek ügyfél általi megtalálására és a lakásbiztosítási lefedettség növelésére.
  • A Minősített Fogyasztóbarát Lakásbiztosítás sztenderdizált paraméterekkel rendelkező, egyszerűen összehasonlítható terméke lenne, az ügyintézési folyamatok egyszerűsítését és hatékonyságnövelését is elhoznák.
  • A koncepció kidolgozása megkezdődött, zajlik az egyeztetés a piacról már a különböző paraméterek meghatározásáról is.
  • Az MNB szerint szükséges a biztosítási és bankszektor közötti digitális kapcsolatrendszer fejlesztése, a formalizált nyomtatványok ellenére nem egységes a gyakorlat, ami már 15 éve megoldatlan probléma. Elkezdték egy fejlesztés szakmai előkészítését a MABISZ-szal, a Magyar Bankszövetséggel és az MNB-vel. A technológiáról végleges döntés még nincsen, de a blockchain alapú működés tűnik ehhez ideálisnak.
  • Az MNB egy garanciarendszert szeretne látni a biztosítási és a pénztári piacon is, aminek kialakításához ideálisnak érzik a mostani időszakot. Szektorsemleges garancialimitet (30 millió forint ügyfelenként) javasolnak, az OBA-hoz és a BEVA-hoz hasonló lenne.
  • A régióban az elsők között alkalmaz az MNB regulatory sandboxot, és kezdeti mentesítési lehetőségeket biztosít az innováció pénzügyi tesztkörnyezetben.

Pálya szélére küldik külföldről a magyar biztosítókat?

Lesznek olyan piacra lépő innovatív cégek, amelyek a magyar biztosítók mostani költségszintjének akár a felével is működőképesek lesznek, és a pálya szélére szoríthatják a meglévő piaci szereplőket – hangzott el a Portfolio Biztosítás 2019 konferenciájának a biztosítóvezéri panelbeszélgetésében. A lakásbiztosítások piacán „nincs baj”, ezért zűrzavar helyett a bizalmat növelő Minősített Fogyasztóbarát Lakásbiztosítás megteremtését várják a biztosítók az MNB-től.

Hogy teljesít a biztosítási piac, hogy teljesíthetne jobban?

A globális számok jók (tavaly több mint 7 százalékkal nőtt a biztosításpiaci díjbevétel - a szerk.), de amely területeken nagy a magyar biztosítási piac lemaradása, ott mindenhol nehéz a pálya. Az egészségbiztosítási piac jelenlegi működési környezetéhez képest csoda például e szegmens kétszámjegyű növekedése – mondta Pandurics Anett. Kádár Gabriella, a CIG Pannónia vezérigazgatója saját céljaik között az organikus növekedés mellett az akvizíciós célpontok felkutatását is fontosnak nevezte. Kisbenedek Péter, az Allianz elnök-vezérigazgatója szerint a nagy, közepes és kis biztosító teljesítményét másképp kell értelmezni.

Sikeres a biztosítási piac a költségmenedzsmentben, de (ekkora bérnyomás mellett) meddig?

Sokat tettek a költséghatékonyságért a magyar biztosítók, de nemzetközi összehasonlításban még mindig magas a költségszint – hívta fel a figyelmet Kisbenedek Péter. Szerinte lesznek olyan piaci szereplők, akiknek a költséghányada akár csak a fele lesz a már piacon lévőkéhez képest, ezt tekinti a legnagyobb kihívásnak. A biztosítóknak erre reagálniuk kell, ugyanis a pálya szélére kerülnek. Ma már a korábban sikeres online alkuszok is a veszélyeztetett kategóriába sorolhatók. A technológia eltérő alkalmazása (pl. mesterséges intelligencia a kozkázatelbírálás területén) tovább nyithatja az ollót az egyes biztosítók profitabilitása között is, hiszen az innovatív biztosítók kaphatják ezáltal a jobb ügyfeleket. Pandurics Anett szerint a magyar piac mérete hátrány, túl kicsi a piac a legdrágább digitális Kicsi piacra egzotikus nyelven applikációt fejleszteni nem nagyon éri meg, nem véletlen tehát, hogy nem minket támadtak meg eddig kívülről.

Mennyire gyenge a lakásbiztosítási verseny?

Az MNB szerint ugyanis gyenge, és változtatni kellene. A biztosítási szakma természetesen nem mindenben ért egyet e téren a felügyelettel. Az ügyfelek jelentős része elégedett a meglévő lakásbiztosításával, nagy a márkahűség szerepe, egészséges fedezetekkel rendelkezik a piac, káros lenne szükségtelen árverseny és egyfajta fedezeterodáció okozása. A bizalmat növelő, minőségbiztosítási pecsétet jelentő megoldásra van szükség, ha viszont rosszul csináljuk, ebből nagy baj is lehet – fogalmazott Pandurics Anett. Kisbenedek Péter szerint sokkal lassabb mozgású piacról van szó, mint a gépjármű-biztosítások esetében, nem szabad zűrzavart okozni. A lakásbiztosítások piacán nincs baj, szó sincs túlzott díjakról, a lakásbiztosítások olcsók.

Miért van szükség a biztosítók tervezett garanciarendszerére?

Rengeteg védőháló és védővonal van most már a szektor életében, így hogy ezek elbuknának, annak a valószínűsége nagyon kicsi. De nem nulla, ezért érdemes beszélni arról, hogy egy nem túl drága, a termékek versenyképességét nem aláaknázó garanciarendszert miként lehetne megvalósítani – mondta Pandurics Anett.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2023. 05. 25., 16:55
Hosszú ideje a vállalkozás világában élők is sokat tanulhattak a VOSZ Páholy első három rendezvényén, ahol a résztvevőknek lehetősége van a tanulás mellett egymás és a másik vállalkozás tevékenységének megismerésére. Nagyon készülünk az év további rendezvényeire is – mondta Micski Marianna, a VOSZ Heves vármegyei elnöke a vosz.hu-nak.
2023-06-03 11:48:28
Melyik beszállító ne ismerné a végeláthatatlannak tűnő procedúrát, amíg egy multi céghez bekerül? Sok esetben protekció vagy ismeretség nélkül szinte lehetetlen eljutni az illetékesig. Ezen próbál segíteni egy újonnan indult ingyenes online platform.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2023. 05. 29., 17:20
epizód: 2023 / 8   |   hossz: 22:26
Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnökével áttekintettük az építőipar első negyedévi visszaesésének okait, és arra is megkértük, hogy vázolja az ágazat továbbiakban várható sorsát. Bár nem minden szakmabeli járt rosszul az utóbbi időben, „sok pozitívumot nehezen tudna mondani“. Az elnök tisztázta a nemzeti tüzépek körül halmozódó félreértéseket, és azt is elárulta, hogy milyen modern éptőipari megoldásokat kedvelnek az embereket, illetve melyek felfutását reméli.
Dr. Baracsi Katalin internetjogászt az általa cégek kollektívái számára tartott online jogi tréningek kapcsán a legfontosabb, az embereket leginkább aggasztó problémákról kérdeztük. A szakértő maga is meglepőnek tartja, hogy hányszor találkozik olyan emberrel, aki még mindig nincs tisztában az interneten elkövethető bűncselekmények súlyával. Sőt, azzal sem, hogy online egyáltalán lehet bűnt elkövetni. Ha mindez nem lenne elég, azt is viszonylag kevesen tudják, hogy mit tehet meg a céges IT-eszközökkel és a rajta felhalmozódott adatokkal a dolgozó, illetve maga a vállalat. Utóbbi egyébként nem árt, ha jó előre leszögezi, hogy mire lehet használni a céges számítógépet és mire nem.
Ebben az epizódban bebizonyítjuk, hogy szemléletváltással sokkal olajozottabb és jóval jövedelmezőbb szervezetté válhat bármely vállalkozás. A gyengeség szemléletet felváltó erősség szemlélet megváltást jelenthet a cégeknek, akik olyan erőforrástömegre bukkannak meglévő kollektívájukban, amire jó eséllyel nem is számítottak. Arról, hogy vezetőképzéssel, csapatépítéssel és mindezek tudományosan megalapozott stratégiáival hogyan lehet sikerre ítélni egy üzletet, az [eureka] Consulting and Games fehérgalléros ügyfélkörrel dolgozó üzleti tanácsadó cég társalapítójával, Bódi Gabriellával beszélgettünk.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS