Készül a nyugdíjkötvény, de „szó sincs a biztosítók elleni barátságtalan akcióról”

2019. 03. 05., 17:45

Tisztában van a kormány azzal, hogy a biztosítók félnek az idén megjelenő állami nyugdíjkötvénytől, szó sincs azonban arról, hogy egy barátságtalan akcióról lenne szó, inkább egy új versenytársként érdemes felfogni – mondta Gion Gábor államtitkár a Portfolio Biztosítás 2019 konferenciáján.

Gion Gábor államtitkár nyitóelőadásában elmondta:

  • a szolgáltatóipar betegségei megjelennek a biztosítási piacon is – előbb van készen a termék, és utána próbálják megtalálni hozzá a keresletet a piaci szereplők – ezen minél inkább változtatni kell;
  • a biztosítási piac éves díjbevétele 2018-ban meghaladhatta az 1000 milliárd forintot, az éves növekedés meghaladja a GDP-növekedést;
  • ugyanakkor az éves bruttó díjbevétele GDP-hez viszonyított aránya elmarad a nyugat-európai szinttől, a magyar biztosítási kultúra, a lakosság pénzügyi tudatosságának, öngondoskodásának a fejlesztésére van szükség;
  • szeretnék elérni, hogy a pénzügyi tudatosság fejlesztése az iskolákban a normál tananyag része is legyen, a cél az lenne, hogy a pedagógusok oktassák a pénzügyi ismereteket;
  • tisztában vannak vele, hogy a biztosítók félnek az idén megjelenő állami nyugdíjkötvénytől, szó sincs róla azonban, hogy egy barátságtalan akcióról lenne szó a kormány részéről, ezt egy új versenytársként érdemes felfogni;
  • nyugdíjcélú befizetésekre tavaly 28 milliárd forintnyi adókedvezményt vettek igénybe a megtakarítók, a nyugdíjbiztosítások piaca dinamikus fejlődést mutat (2018-ban 15 százalékos növekedés, 280 ezer körüli szerződés a legfrissebb adatok szerint);
  • egy új biztosítói, pénztári garanciarendszer kiépítéséről sokat tárgyalnak, a szektor iránti bizalom és a biztonság erősítése szempontjából fontos, hogy a bankrendszeréhez hasonló garanciarendszer megvalósuljon, ennek érdekében folynak a szakmai egyeztetések.

Már 170 ezer magyar autósnak van E-kárbejelentője

Csaknem 170 ezer letöltésnél és 1000 kárbejelentésnél tart a MABISZ által létrehozott E-kárbejelentő – ismertette előadásában Pandurics Anett, a szervezet elnöke, aki előadásában elmondta:

  • A 26 MABISZ-tag előzetes adatai alapján 1042 milliárd forint volt tavaly a magyar biztosítási piac teljes díjbevétele, ami 8 százalékos növekedést jelent egy év alatt.
  • Szabályozási szempontból 2018 is nehéz volt a biztosítási szektor számára. A szabályoknak való megfelelés mellett a nyugdíj- és egészségbiztosítások szerepének (utóbbi kiegészítő finanszírozásként) növelésében, a pénzügyi tudatosság és a fogyasztóvédelem erősítésében, valamint a digitalizáció terén látja a MABISZ a legnagyobb feladatokat.
  • Az E-kárbejelentő elkészítése forradalmi lépés a magyar biztosítási piacon, az egyetlen egységes offline csatornát, a baleseti bejelentőt váltja fel a használóknál (sikeres bejelentés esetén azonnal megindul a biztosítói kárrendezés), de nem szűnik meg a papír alapú bejelentés sem.
  • Január elején indult az E-kárbejelentő, az applikációt eddig 169 ezren töltötték le, 949 kárt jelentettek be rajta, az applikációt eddig átlagosan 4,3-ra értékelték az ügyfelek.
  • A februári adatok szerint naponta mintegy 20 db kárbejelentés érkezik, a februári 570 kárbejelentésből 270 db volt egykészülékes és 300 db kétkészülékes. A csatolt képekkel küldött kárbejelentések aránya 83 százalék, 10,5 százalék pedig hangfájlt is csatolt. A kárfelvétel helyszínét 49 százalék adta meg.
  • A gépjármű és a szerződéses adatokat a biztosítóktól kapott QR-kód beolvasásával is meg lehet adni. Jelezni kell, ha a szerződő jogi személy vagy vállalkozás, majd kiválasztani annak biztosítóját. Azt kérik az ügyfelektől, hogy aki letöltötte az applikációját, a biztosítójától kapott QR-kódot is olvassa be hozzá. A demo.ekarbejelento.hu oldalon ki lehet próbálni az applikáció működését.

MNB: nő a biztosítási piac, de lemaradtunk az öngondoskodásban

Az MNB friss adatai szerint 7,1 százalékos díjbevétel-növekedéssel és magas, 24,0 százalékos tőkearányos megtérüléssel zárta 2018-at a magyar biztosítási szektor - deült ki a felügyelet főosztályvezetőjének előadásából. Az öngondoskodási termékekben sajnálatos módon nőtt a lemaradásunk a jegybank által tavaly év elején felvázolt konvergenciapályához képest. Mint elhangzott, zajlik a Minősített Fogyasztóbarát Lakásbiztosítás, egy blockchain alapú banki-biztosítói technológia és a biztosítói garanciarendszer kialakítása is.

Szebelédi Ferenc, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője az alábbiakat ismertette:

  • A gazdasági aktivitás növekedését nem igazán követte az öngondoskodási szerződésszám növekedése Magyarországon, a lefedettség sajnos valamelyest csökkent 2018-ban, az életbiztosítási tartalékok csak kis mértékben emelkedtek tavaly.
  • Az MNB adatai szerint tavaly 1081 milliárd forint volt a magyar biztosítási díjbevétele. Az intézmények üzleti terveik szerint 3,3 százalékos növekedést vártak, ehhez képest 7,1 százalékkal nőtt tavaly a díjbevétel a magyar biztosítási piacon.
  • A 68 milliárd forintos tényleges növekedés azonban nem elégséges az MNB által kívánatosnak tartott konvergenciapálya tartásához, és a nominális GDP növekedésétől elmarad a díjbevételek növekedése.
  • Az MNB meggyőződése, hogy kevesebb intézménnyel is versenyképes lehet a biztosítási piac.
  • Az etikus koncepció hatására a TKM-értékek az MNB által kívánatosnak tartott sávban vannak, bár enyhe emelkedés látható volt az átlagban (3,26 százalékról 3,46 százalékra emelkedett).
  • A nem-élet ágban a kombinált hányad értéke tovább (78,6 százalékra) csökkent, így távolodott az MNB célsávjától. A károk emelkedését túlkompenzálta a díjak emelkedése.
  • Az MNB meglátása a casco-piacról az, hogy nagyon nehezen fejlődik: egyfelől szerény profitot hoz a biztosítók számára, másrészt stagnál a szerződésszám. Egyértelmű az elmaradásunk, mélyebb vizsgálatot igényel, hogy mi kellene a piac felfuttatásához.
  • A szektorszintű költséghányad az MNB 20-30 százalékos célsávjában van, ágak szerint lebontva (élet 20 százalék, nem-élet 30 százalék) azonban még nem teljesül.
  • A profitbilitás elérte a válság előtti szintet, ami lényegesen magasabb profitszint az MNB célsávjában meghatározottnál. Tartósan 10-15 százalékos ROE-t szeretne látni az MNB a szektorban, ehhez képest 2017 után 2018-ban is 24 százalék volt, az adózás utáni eredmény megközelítette a 80 milliárd forintot.
  • Mindössze egy biztosítónak nem felel meg a feltőkésítettsége a 150 százalékos, MNB által kívánatosnak tartott küszöbértéknek, a biztosítók fele viszont a 200 százalékot is meghaladja.

Mit tesz az MNB?

  • A lakáshiteleknél ismert Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel mintájára az MNB előirányozta, hogy a lakásbiztosításokra is hasonló állít össze a verseny erősítésére, a jó termékek ügyfél általi megtalálására és a lakásbiztosítási lefedettség növelésére.
  • A Minősített Fogyasztóbarát Lakásbiztosítás sztenderdizált paraméterekkel rendelkező, egyszerűen összehasonlítható terméke lenne, az ügyintézési folyamatok egyszerűsítését és hatékonyságnövelését is elhoznák.
  • A koncepció kidolgozása megkezdődött, zajlik az egyeztetés a piacról már a különböző paraméterek meghatározásáról is.
  • Az MNB szerint szükséges a biztosítási és bankszektor közötti digitális kapcsolatrendszer fejlesztése, a formalizált nyomtatványok ellenére nem egységes a gyakorlat, ami már 15 éve megoldatlan probléma. Elkezdték egy fejlesztés szakmai előkészítését a MABISZ-szal, a Magyar Bankszövetséggel és az MNB-vel. A technológiáról végleges döntés még nincsen, de a blockchain alapú működés tűnik ehhez ideálisnak.
  • Az MNB egy garanciarendszert szeretne látni a biztosítási és a pénztári piacon is, aminek kialakításához ideálisnak érzik a mostani időszakot. Szektorsemleges garancialimitet (30 millió forint ügyfelenként) javasolnak, az OBA-hoz és a BEVA-hoz hasonló lenne.
  • A régióban az elsők között alkalmaz az MNB regulatory sandboxot, és kezdeti mentesítési lehetőségeket biztosít az innováció pénzügyi tesztkörnyezetben.

Pálya szélére küldik külföldről a magyar biztosítókat?

Lesznek olyan piacra lépő innovatív cégek, amelyek a magyar biztosítók mostani költségszintjének akár a felével is működőképesek lesznek, és a pálya szélére szoríthatják a meglévő piaci szereplőket – hangzott el a Portfolio Biztosítás 2019 konferenciájának a biztosítóvezéri panelbeszélgetésében. A lakásbiztosítások piacán „nincs baj”, ezért zűrzavar helyett a bizalmat növelő Minősített Fogyasztóbarát Lakásbiztosítás megteremtését várják a biztosítók az MNB-től.

Hogy teljesít a biztosítási piac, hogy teljesíthetne jobban?

A globális számok jók (tavaly több mint 7 százalékkal nőtt a biztosításpiaci díjbevétel - a szerk.), de amely területeken nagy a magyar biztosítási piac lemaradása, ott mindenhol nehéz a pálya. Az egészségbiztosítási piac jelenlegi működési környezetéhez képest csoda például e szegmens kétszámjegyű növekedése – mondta Pandurics Anett. Kádár Gabriella, a CIG Pannónia vezérigazgatója saját céljaik között az organikus növekedés mellett az akvizíciós célpontok felkutatását is fontosnak nevezte. Kisbenedek Péter, az Allianz elnök-vezérigazgatója szerint a nagy, közepes és kis biztosító teljesítményét másképp kell értelmezni.

Sikeres a biztosítási piac a költségmenedzsmentben, de (ekkora bérnyomás mellett) meddig?

Sokat tettek a költséghatékonyságért a magyar biztosítók, de nemzetközi összehasonlításban még mindig magas a költségszint – hívta fel a figyelmet Kisbenedek Péter. Szerinte lesznek olyan piaci szereplők, akiknek a költséghányada akár csak a fele lesz a már piacon lévőkéhez képest, ezt tekinti a legnagyobb kihívásnak. A biztosítóknak erre reagálniuk kell, ugyanis a pálya szélére kerülnek. Ma már a korábban sikeres online alkuszok is a veszélyeztetett kategóriába sorolhatók. A technológia eltérő alkalmazása (pl. mesterséges intelligencia a kozkázatelbírálás területén) tovább nyithatja az ollót az egyes biztosítók profitabilitása között is, hiszen az innovatív biztosítók kaphatják ezáltal a jobb ügyfeleket. Pandurics Anett szerint a magyar piac mérete hátrány, túl kicsi a piac a legdrágább digitális Kicsi piacra egzotikus nyelven applikációt fejleszteni nem nagyon éri meg, nem véletlen tehát, hogy nem minket támadtak meg eddig kívülről.

Mennyire gyenge a lakásbiztosítási verseny?

Az MNB szerint ugyanis gyenge, és változtatni kellene. A biztosítási szakma természetesen nem mindenben ért egyet e téren a felügyelettel. Az ügyfelek jelentős része elégedett a meglévő lakásbiztosításával, nagy a márkahűség szerepe, egészséges fedezetekkel rendelkezik a piac, káros lenne szükségtelen árverseny és egyfajta fedezeterodáció okozása. A bizalmat növelő, minőségbiztosítási pecsétet jelentő megoldásra van szükség, ha viszont rosszul csináljuk, ebből nagy baj is lehet – fogalmazott Pandurics Anett. Kisbenedek Péter szerint sokkal lassabb mozgású piacról van szó, mint a gépjármű-biztosítások esetében, nem szabad zűrzavart okozni. A lakásbiztosítások piacán nincs baj, szó sincs túlzott díjakról, a lakásbiztosítások olcsók.

Miért van szükség a biztosítók tervezett garanciarendszerére?

Rengeteg védőháló és védővonal van most már a szektor életében, így hogy ezek elbuknának, annak a valószínűsége nagyon kicsi. De nem nulla, ezért érdemes beszélni arról, hogy egy nem túl drága, a termékek versenyképességét nem aláaknázó garanciarendszert miként lehetne megvalósítani – mondta Pandurics Anett.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2023. 12. 05., 23:30
epizód: 2023 / 19   |   hossz: 20:00
Ebben az epizódban azt a nagy horderejű és rendkívül összetett munkát mutatjuk be, amit Magyarország legmagasabb irodaháza, a MOL Campus építése során végeztek a kivitelezők. A csúcsidőszakban 1800 dolgozó munkáját összefogó Wolf András meg is kapta érte az Év Projektmenedzsere díjat, amit a Projektmenedzsment Kiválóság Tábla tagjaiból álló zsűri ítélt meg számára. A Market Építő Zrt. műszaki vezérigazgató-helyettese szerint amellett, hogy nagy elismerés kollégáktól kapni egy ekkora díjat, meg is erősítette abban a tudatban, hogy érdemes példamutatóan, kitartóan dolgozni a sikerért. A szakember persze a MOL Campus innovatív kivitelezését és fenntartható megoldásait is örömmel bemutatta a BizniszPlusznak adott interjúban.
Egyetlen vállalkozás sem építi fel önmagát, és a legfőbb erőforrása a vezető, aki – pláne egy új üzlet megalapozása közben – sajátos támogatást igényel. A többféle vállalkozás- és vezetőfejlesztő tréninget szervező SEED Alapítvány az ügyvezető igazgató szerint még frissebb módszerekkel, gyakorló vállalkozókkal mentorálja a kezdőket. Lakatosné Lukács Zsuzsanna ebben az epizódban világít rá, hányféle teendő van egy üzleti ötlettel, mire az működő vállalkozássá alakul. Ezen az úton tereli végig az újdonsült cégeket a RajtUp programjuk is.
Ebben az epizódban Pataki Tamás, a Canon Business Development Managere segítségével mutatjuk be, hogy milyen eszközök és mesterséges intelligencia megoldások lehetnek az orvosok segítségére – már nem is a jövőben, hanem akár napjainkban. Az elöregedő társadalmakban egyre több pácienst kell ellátnia az egészségügynek, így olyan technológiák nélkül, amiket például a Canon Medical Solutions képalkotó rendszerei nyújtanak, egyre nehezebb megfelelő számú és pontosságú diagnózist felállítani. De mi köze mindennek a ReCaptcha internet-felhasználó azonosításhoz és az önvezető autókhoz? Ez is kiderül a beszélgetésből.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS