Jön a Mezőgazdasági Krízisbiztosítási Rendszer

Az elmúlt időszak agrárágazatot érintő piaci nehézségei és a közeljövő kihívásai – ideértve a koronavírus-járvány által okozott jelenlegi piaci és gazdasági körülményeket – rámutatnak arra, hogy szükség van a már meglévő mezőgazdasági kockázatkezelési eszköztár bővítésére. A kormány ezért – az Európai Unióban elsőként – be kívánja vezetni a mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszert.

A hazai mezőgazdasági kockázatkezelés az egyik legfejlettebb az EU-ban. A növénytermesztés időjárási kockázatait egymásra épülő elemeivel három pillérrel kezeli (agrárkár-enyhítés, növénybiztosítási díjtámogatás, országos jégkármérséklés). Az új, negyedik pillér bevezetésével a termelőknek lehetőségük lesz a piaci zavarokból, áresésekből vagy állat- és növénybetegségekből fakadó veszteségeiket is biztosítani.

A javaslat szerint a krízisbiztosítási rendszerben való részvétel önkéntes és a termelői öngondoskodáson alapul. Működésének lényege, hogy az ahhoz csatlakozott termelő évente krízisbiztosítási hozzájárulást fizet és adatot szolgáltat a referencia időszaki és a tárgyévi mezőgazdasági jövedelem megállapításához. Ha a rendszerhez csatlakozó termelő mezőgazdasági tevékenységből származó tárgyévi jövedelme a referencia időszakéhoz képest 30 százalékot meghaladóan csökken, akkor az állam a krízisbiztosítási rendszeren keresztül a kisebb részben termelői befizetésekből, nagyobb részt a jelenlegi Vidékfejlesztési Program európai uniós kapcsolódó támogatásából álló pénzügyi forrásokból kompenzációt fizet a termelőnek.

A krízisbiztosítási rendszerrel összefüggő végrehajtási, nyilvántartási és egyéb közigazgatási feladatokat – az agrárkár-enyhítési rendszerben már sokéves tapasztalattal rendelkező – Magyar Államkincstár láthatja majd el. A mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer – a törvényjavaslat elfogadása után – 2021 elején indulhat el. (AM Sajtóiroda)