Felemás képet mutat a biztosítási piac: miközben az infláció nyolc év reálnövekedését veti vissza a legutóbbi két évben, a profitadótól eltekintve az idei év végére várhatóan jelentősen nő a biztosítók eredménye – hangzott el a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) által szervezett esztergomi XIX. Biztosításszakmai Konferencián.
A biztosítási piac legnagyobb része a kedvezőtlen gazdasági háttér ellenére is növekedni tudott, a teljes díjbevétel csupán az egyszeri díjas életbiztosítások kiesése miatt csökkent minimálisan (az idei első félév 779 milliárd forintos díjbevétele gyakorlatilag megegyezik a 2022 első félévének 786 milliárd forintjával) – mondta előadásában Kovács Zsolt, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa.
A biztosítók profit tekintetében még erőteljesebb növekedést értek el, és 2023 egészére (a profitadót nem számítva) az elmúlt 15 év legnagyobb nyereségére számíthatnak. A szerződésállomány a legutóbbi, nehézségekkel terhelt években is folyamatosan emelkedett – ellentétben a 2010-es évek elején tapasztalható időszakos visszaeséssel.
A független közvetítői szektor 7,7 százalékkal növelte értékesítési árbevételét, a legnagyobb 20 alkusz esetében ez a bővülés csaknem kétszeres, 14,1 százalék volt. A miniszteri biztos ugyanakkor kedvezőtlen fejleményként említette, hogy a közvetítők száma tíz év alatt 13,2 százalékkal csökkent. A biztosítási szektort érintő további negatívum, hogy a biztosítási penetráció mértéke mindössze 2,1 százalékos, ami az EU harmadik legrosszabb értéke.
Erdős Mihály, a Magyar Biztosítók Szövetségének (MABISZ) elnöke azt emelte ki, hogy az elmúlt két év inflációja nyolc év reálnövekedését törte le a biztosítási szektorban. Az első félévben a szerződésállomány volumene az előző év végéhez képest 0,5 százalékkal, 13,4 millió darabra nőtt, miközben az állománydíj 7 százalékkal, 1,28 milliárd forintra bővült. A növekedés legnagyobb részét tehát nem a volumenhatás, hanem a díjak emelésének hatása eredményezte. A rendszeres díjas életbiztosítások és a nyugdíjbiztosítások alakulása is kedvező képet mutatott az év első felében, utóbbinak az állománya immár meghaladta a 470 ezer darabot.
A MABISZ elnöke külön kitért a viharkárok aggasztó alakulására, amellyel kapcsolatban a kárkifizetések mértéke az idei viharszezonban elérte a 13,1 milliárd forintot. Ez trendszerűen is kiugró növekedést jelent (2018-hoz képest már csaknem négyszeres összeget jelent), ami előrevetíti annak szükségességét, hogy az ilyen jellegű károk hatása a díjak oldalán is fokozottan megjelenjen.
Papp Lajos, a FBAMSZ elnöke az alkuszi szektor előtt álló feladatok közül a jövő tavasszal elsőként megtartott lakásbiztosítási kampányra való felkészülést, a biztosítási penetrációnak a munkaadók aktívabb bevonásával történő növelését, az alkuszi szakma fiatalítását, illetve a digitalizáció kihívásainak történő minél teljesebb megfelelést emelte ki.
Az elnök kitért arra, hogy az alkuszszövetség tagcégei jelenleg mintegy 4 millió biztosítási szerződést kezelnek 350 milliárd forint értékben. A szövetségen belüli összesített állományban az életbiztosítások aránya immár eléri a 26 százalékot. A FBAMSZ vállalatai több mint ezer alkalmazottal és mintegy 5500 alvállalkozóval végzik tevékenységüket.
A Fügefeszt szervezői szerint nem szezon van, hanem szezonok, a Balaton pedig egész évben tartogat olyan izgalmakat, amiért érdemes a tó partján kikötni.
Instabilnak minősítette a zaporizzsjai atomerőműnél kialakult helyzetet Rafael Grossi, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség főigazgatója, miután szeptember 4-én felkereste a létesítményt, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy előrelépés történik az erőmű biztonságának szavatolása terén.