Évről évre egyre többen használnak kerékpárt, azonban e járművekre továbbra sem egyszerű az igényeknek megfelelő biztosítást találni a hazai kínálatban. Az érintett biztosítók többsége csupán más vagyonbiztosításokhoz kapcsolt kiegészítő biztosításként nyújt védelmet a biciklikre, az egyes termékek kizáró feltételei jelentősen eltérnek. A kategória legértékesebb eszközeire, az elektromos kerékpárokra és rollerekre pedig mindössze két éve köthető egyáltalán biztosítás – derül ki a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetségének (FBAMSZ) elemzéséből.
A Magyar Kerékpárosklub tájékoztatása szerint 2020-ban 15 százalékkal, tavaly pedig további 3 százalékkal nőtt a kerékpáros forgalom a fővárosban. A kétkerekűek népszerűségének két évvel ezelőtti megugrása tehát nem csupán a pandémia időszakos következménye volt, a kerékpározó budapestiek a korlátozások teljes feloldását követően is nyeregben maradtak.
Eközben jelentősen növekedett az új kerékpárok átlagára: a középkategóriát képviselő modellek 200-300 ezer forint közötti áron kaphatók, az elektromos rollerek ára 200 ezer forint felett kezdődik, egy-egy jobb e-kerékpár árcéduláján pedig már könnyen hétjegyű összeget találhatunk. A bicikli tehát egyre inkább olyan vagyontárggyá válik, amelyet célszerű lopás vagy károsodás ellen biztosítani.
A közúti balesetek halálos áldozatainak mintegy 8 százaléka kerékpáros, a KSH adatai szerint tavaly a személyi sérüléses balesetek közel 11 százalékát okozták biciklisek. Mind baleset- mind felelősségbiztosítási szempontból indokolt tehát a biztosítási védelem.
A koronavírusjárvány első szakaszában jelent meg az első biztosítás az elektromos kerékpárokra és rollerekre, amelyet kizárólag online lehet megkötni. Az applikációnak nem csupán a megkötéskor, hanem a megfelelő mértékű kártérítés megítélésekor is fontos szerepe van: amennyiben az eltűnés előtt a tulajdonos nem tölti fel a leparkolt járműről készített fényképet, a biztosító 15 helyett 50 százalékos önrésszel téríti csupán a rongálási vagy lopáskárt. Roller esetében pedig csakis zárt helyről történő eltulajdonítás esetén jár a kártérítés. Az alkalmazás kedvező tulajdonsága ugyanakkor a testre szabhatóság: a kívánt fedezeti körnek megfelelően három biztosítási csomag közül lehet választani, és az app lehetőséget ad a vagyonbiztosítás mellé baleset- és felelősségbiztosítási fedezet megszerzésére is.
Noha léteznek a piacon külön kerékpárokra kidolgozott biztosítások is, a biztosítók többségénél más vagyonbiztosításhoz, elsősorban lakásbiztosításhoz kapcsolt kiegészítő biztosítás megkötésével szerezhető biztosítási fedezet erre a járműre.
Bár a kerékpáros kiegészítő biztosítások esetében a kívánt kártérítési szintnek megfelelően többféle csomag válaszható, a kártérítés felső határa a legmagasabb csomag esetében sem feltétlenül éri el a biztosításba bevont jármű értékét. Egyes biztosítóknál ez az összeg nem haladja meg az 50 ezres szintet sem. A térítés felső határát köthetik az alkalmazott kerékpárzár biztonsági fokozatához is. A kapcsolódó baleseti térítések összege is jellemzően jóval az önálló balesetbiztosítási limitek alatt maradnak.
A kártérítésnek általában feltétele a kerékpár megfelelő lezárása, és rendelkezni kell a vételt igazoló számlával vagy garancialevéllel. Emellett gyakori a 10 évnél idősebb járművek kizárása is.
„Számos kapcsolódó feltételben ugyanakkor szolgáltatásonként jelentős eltérések tapasztalhatók – hívja fel a figyelmet Cselovszki Zsolt, a FBAMSZ elnökségi tagja. – Például éjszaka szabadban hagyott kerékpárra általában lezárt állapotban sem terjed ki a fedezet, a biztosítók ezt az időszakot is eltérően számíthatják. A kapcsolódó baleset- és felelősségbiztosítási szolgáltatások egyes módozatoknál eleve a csomag részei, másoknál külön kiegészítőként köthetők meg. Az eltérő szempontok megfelelő összehasonlítását, az egyedi igények megfelelő érvényesítését ezért célszerű felkészült biztosításközvetítő szakemberre bízni.”
Kis csapatunk valamennyi tagja száraz januárt tartott. Nagy kérdés volt, milyen borral indítsuk újra ízlelőbimbóink operációs rendszerét február elején.
Miközben hazánkban folyamatos esélylatolgatás zajlik Paks 2 sikeres kivitelezésével kapcsolatban, sokan már azt vetik fel, hogy figyelembe véve hazánk energiaéhségét, valamint azt a tényt, hogy előbb-utóbb Paks 1-et mégiscsak le kell állítani, már rég Paks 3-on kellene gondolkodni – írja Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója.
