Idén is a tűzesetektől féltik legtöbben az otthonukat az Aegon idei Nagy Lakástesztjének kitöltői közül, miközben a csőtörés okoz leggyakrabban kárt. A válaszadók közel fele nem tudja, hogy konkrétan mire terjed ki a lakásbiztosítása, ám egyre többen védik az otthonukat biztosítással.
Az idén 9506-an töltötték ki az Aegon Nagy Lakástesztjét. A válaszadók 44 százaléka nincs tisztában azzal, pontosan milyen káreseményekre szól a biztosítása, bár ez az arány 7 százalékkal kedvezőbb, mint a korábbi.
A kutatás egyik célja éppen az volt, hogy a tudatos választásra hívja fel az emberek figyelmét: arra, hogy a modern biztosítások ma már olyan károkra is fedezetet nyújtanak, amelyekre a legtöbben nem is gondolnának, például az áramszünet miatt a fagyasztóban megromlott ételre, vagy a megbetegedett házikedvenc állatorvosi kezelésének költségeire. A sors furcsa fintora, hogy ugyanannyian (44 százalék) érzik úgy, hogy a jelenlegi biztosításuk megfelelő, mint ahányan nem tudják, hogy mit tartalmaz a biztosításuk.
A legtöbben (41 százalék) a tűzkártól féltik leginkább az otthonukat, ezt a betörés követi, közel egyharmados aránnyal. Már a korábbi felmérésben is a tűz és a betörés vezette a rangsort, szinte hajszálra ugyanilyen arányokkal. Idén azonban az a kérdés is szerepelt a felmérésben, hogy konkrétan mi okozott kárt az elmúlt időszakban. A csőtörést ugyan csupán a válaszadók 12 százaléka nevezte meg veszélyforrásként, ám a már bekövetkezett, konkrét káreseményeknél ez végzett az első helyen (34 százalék), fej-fej mellett a viharkárral (32 százalék).
Biztosítással a válaszadók közel kétharmada (62 százalék) védi az otthonát, ami jelentős növekedés a korábbi 47 százalékhoz képest, bár az Aegon adatai szerint a lakásbiztosítási penetráció 75 százalék Magyarországon. A Nagy Lakásteszt mostani adata egybevág a korábbi felmérések adataival, és a régiónkban kimagaslónak számít, tekintve, hogy a visegrádi országokban csak az ingatlanok harmadára-felére kötnek biztosításokat. A mostani felmérésből az is kiderült, hogy sokan (56 százalék) egészítenék ki ezt a biztosítást egyéb elemekkel: életbiztosítással és egészségügyi szolgáltatásokkal.
„Azok az események, amelyektől az emberek leginkább féltik az otthonaikat, szerencsére, viszonylag ritkán következnek be. Ezért mi lehetővé tettük a lakásbiztosításaink testre szabását, a szokásos események mellett további 47 különböző, kiegészítő biztosítást kínálunk” – emelte ki Szombat Tamás, az Aegon Magyarország vezérigazgató-helyettese, hozzátéve, hogy a tudatos szolgáltatáscsomag választás garantálhatja, hogy ki-ki maximálisan kihasználhassa a biztosítását.
És hogy érdemes-e lakásbiztosítást kötni? Arra a kérdésre, hogy „Érte-e már bármilyen kár az otthonát?”, a válaszadók több mint fele (53 százalék) válaszolt igennel – picivel még többen is mint korábban (51 százalék).
Az idei tesztet többnyire (63 százalék) nők töltötték ki. A legfiatalabbaktól (18-25 év) eltekintve – ők a válaszadók mindössze 3 százalékát tették ki – a különböző korosztályok közel azonos arányban képviseltették magukat. A válaszadók 22 százaléka fővárosi vagy Pest megyei volt, de Magyarország összes megyéjéből érkeztek be kitöltött tesztek.
Kis csapatunk valamennyi tagja száraz januárt tartott. Nagy kérdés volt, milyen borral indítsuk újra ízlelőbimbóink operációs rendszerét február elején.
Miközben hazánkban folyamatos esélylatolgatás zajlik Paks 2 sikeres kivitelezésével kapcsolatban, sokan már azt vetik fel, hogy figyelembe véve hazánk energiaéhségét, valamint azt a tényt, hogy előbb-utóbb Paks 1-et mégiscsak le kell állítani, már rég Paks 3-on kellene gondolkodni – írja Gyurcsik Attila, az Accorde Alapkezelő vezérigazgatója.