A magyarok felének egyhavi vésztartaléka sincs

2020. 11. 11., 09:15

Bár minden második hazai háztartást negatívan érintett a koronavírus okozta válsághelyzet – sőt, a magyarok csaknem felének egyhavi vésztartaléka sincs –, épp ekkora arányban vannak azok is, akik ugyanakkora összeget terveznek félretenni az elkövetkező időszakban, mint a pandémiát megelőzően. A hosszú távú megtakarításaihoz is csak a legvégső esetben nyúlt hozzá a lakosság, miközben többen terveznek megtakarítási célú új szerződést kötni, az NN Biztosító felmérése szerint tehát a járvány okozta bizonytalanság sokakban felkeltette az öngondoskodás iránti igényt.

A koronavírus-járvány elleni küzdelem a magyarok csaknem felében (45 százalék) tudatosította, hogy „pénzügyi öngondoskodás nélkül sérülékenyek vagyunk”. Az NN Biztosító idén nyáron mérte fel, miként befolyásolta az emberek gondolkodásmódját, pénzügyi helyzetét és megtakarítási terveit a pandémia következtében kialakult helyzet Magyarországon.

A válaszadók 47 százaléka számolt be arról, hogy romlott a háztartása pénzügyi helyzete az elmúlt hat hónapban, ennek ellenére minden második megkérdezett tervez ugyanakkora összeget félretenni a továbbiakban is, mint korábban. Emellett csupán 8 százalék nyúlt hozzá a hosszabb távú megtakarításaihoz, megtakarítással kombinált biztosítást is mindössze 4 százalékuk szüntetett meg.

Ezzel szemben szintén 8 százalék kötött új befektetési/megtakarítási szerződést ebben az időszakban, a közeljövőben pedig a megkérdezettek 11 százaléka tervez életbiztosítást, 4 százaléka pedig nyugdíjbiztosítást kötni.

A likvid befektetések jelentik a lakossági megtakarítások fókuszát: jelenleg a válaszadók 83 százaléka rendelkezik könnyen mobilizálható pénzügyi eszközökkel, 33 százalékuknak van hosszú távú befektetési formában pénze, míg 37 százalékuk rendelkezik valamilyen biztosításhoz kapcsolódó megtakarítással. Feltűnő azonban, hogy azok, akik az elmúlt 4-5 hónapban kötötték le a pénzüket, többnyire (65%) hosszú távú befektetéseket választottak: a biztosítások aránya 25 százalék volt, és csupán 17 százalékot képviseltek a likvid befektetések.

„Miközben aggódunk önmagunk és szeretteink egészségi állapotáért, valamint a megélhetésünkért, fokozottabb pénzügyi tudatosságról árulkodik, hogy az emberek a járványhelyzet dacára sem mondtak le megtakarítási terveikről, sőt egyre többen érzik át ennek fontosságát, és szánják el magukat konkrét lépésekre ezen az úton” – értékelte az eredményeket Baranyai Dávid, az NN Biztosító megbízott vezérigazgatója.

Hozzátette: „úgy látom, a szektor is abszolút pozitív választ ad erre, az új termékmódosításokkal és a digitális fejlesztések felgyorsításával mindent megteszünk, hogy támogassuk az öngondoskodás iránti igénynek ezt a fajta megerősödését”.

Igaz, a kutatásból az is kiderült, hogy sokakat – pénzügyi értelemben is – felkészületlenül ért a járványhelyzet: a megkérdezettek 41 százaléka állította azt, hogy még egy hónapra elegendő vésztartaléka sincs. A beérkezett válaszok alapján a pandémia a 30-39 évesek pénztárcáját sújtotta leginkább. Ezzel együtt is azonban még júliusban is, 4 hónappal a járvány magyarországi kitörése után, a 18-65 évesek nagyjából felének jó vagy nagyon jó volt az általános közérzete, míg 17 százalék érezte magát rosszul vagy nagyon rosszul a bőrében. Ebben leginkább az egészségi állapot és a jövedelmi helyzet volt a meghatározó, ideértve a munkahely biztonságát és a napi megélhetést is.

Az NN Group ezzel párhuzamosan nyár elején megvizsgálta a régiónk – Csehország, Szlovákia, Románia és Magyarország – fogyasztói bizalmi indexének alakulását is. A várakozásoknak megfelelően a térség fogyasztóinak többsége romló körülményekre számít a következő egy évben, azonban nem a magyarok a legborúlátóbbak. Míg Szlovákiában 28 százalék számít rosszabb vagy sokkal rosszabb anyagi körülményekre, nálunk ennek aránya 19 százalék.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022-06-24 18:57:45
Az önkormányzati adóhatóságok nem tettek meg mindent annak érdekében, hogy a rendelkezésükre álló eszközökkel a helyi iparűzési adó bevételeket eredményesen realizálják – állapította meg az Állami Számvevőszék.
2022-06-24 17:57:13
A nagysebességű vasúti összeköttetések előkészítésének felgyorsításáról, összehangolásáról és az ukrán gabonaexport hathatósabb elősegítéséről állapodtak meg a visegrádi államok közlekedési miniszterhelyettesei, államtitkárai június 24-én, Budapesten.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 06. 13., 06:35
epizód: 2022 / 6   |   hossz: 19:01
A kamerás megfigyelés csak „célhoz kötött” lehet, de a célok meghatározásakor is körültekintően kell eljárni – hívja fel a figyelmet dr. Szabó Gergely ügyvéd. A Kocsis és Szabó Ügyvédi Iroda irodavezető partnerét a munkavállalók megfigyelésére, a kamerák elhelyezésére vonatkozó szabályokról, az élőképekre vonatkozó speciális előírásokról és a technika fejlődés nyújtotta lehetőségek jogi korlátairól kérdeztük.
2022. 05. 30., 12:00
epizód: 2022 / 5   |   hossz: 21:41
Mi vár a vendéglátóiparra a Covid-járvány végén és az ukrajnai háború közben? Miként lesznek a konkurensekből partnerek? Miért a 3. év a legkritikusabb az ágazatban? Hogyan lehet visszacsábítani a pályaelhagyókat? Hány főnök tud kiszabadulni a napi rutinból a hetenkénti feladatmegbeszélésre a csapattal? Bánhalmi Kata, a több ezer tagot számláló Piqniq Budapest szakmai szervezet társalapítója válaszol a kérdésekre.
Megfelelő helyére került a VOSZ-on belül az egészségügy kezelése – mondta dr. Fábián Lajos, az egészségügyi tagozat elnöke. Hol tart a munkában a tagozat hat szekciója? Miért lenne eretnek gondolat a magánkórházak bevonása az állami ellátásba, ha ezzel járna legjobban a beteg? Hogyan lehetne olcsóbb a páciensnek az üzleti alapon elvégzett műtét? Dr. Fábián Lajos a következő hónapok feladatairól is beszélt.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS