A festés áll a felújítási slágerlista élén

2021. 05. 18., 14:30

A lakásfelújítást tervezők döntő többsége, 72 százaléka kifestené az ingatlanját, míg a burkolatok korszerűsítése, cseréje a második helyen áll, utóbbit a 30-59 éves korosztály tagjainak 34 százaléka végeztetné el – derül ki a K&H biztos jövő indexéből, amely azt vizsgálta, hogy milyen munkákra kerülhet sor a közeljövőben tervezett felújítások során. A rezsiköltséget érintő fűtési rendszer felújítása csak az érintettek 18 százalékánál szerepel a listán. A rekonstrukcióra készülő háztartások 20 százaléka tartozik a legtudatosabbak közé, ők azok, akik a korszerűsítés után – amennyiben az értéknövekedés olyan mértékű, akkor – hozzáigazítják a lakásbiztosítást is. A K&H-hoz eddig több, mint 6 milliárd forint értékben érkezett hitel iránti érdeklődés.

Rengeteg magyarországi lakóingatlan újulhat meg a következő években, ugyanis a 2021 januárjában elindított állami program keretében a gyermekes vagy gyermeket váró családok a háztartás korszerűsítésére fordított összeg 50 százalékát - maximum 3 millió forintot - kaphatnak vissza az államtól.

Íme, a slágerlista

A K&H biztos jövő indexéhez készült felmérés szerint a 30-59 éves korosztály tagjainak 16 százaléka egészen biztosan, 34 százalékuk pedig valószínűleg nekilát a felújításnak. A kutatásból kiderül az is, milyen munkákat terveznek a megkérdezettek. A slágerlistát utcahosszal vezeti a festés, utána jön a burkolatok felújítása, a kertrendezés és az ablakok korszerűsítése.

A következő eredményre jutott a kutatás: az felújítást fontolgatók – akik közül sokan többféle munkálat elvégzését is megjelölték:

  • 72 százalékánál festésre, tapétázásra,
  • 34 százalékánál a burkolatok korszerűsítésére, cseréjére,
  • 27 százalékánál a kert rendezésére;
  • 23 százalékánál a nyílászárók – többek között az ablakok – cseréjére,
  • 18 százalékánál a fűtési rendszer fejlesztésére, illetve az elektromos rendszer felújítására,
  • 17 százalékánál a hőszigetelés kialakítására, cseréjére kerülne sor,
  • 9 százaléka klímaberendezés beépítését tervezi,
  • 4 százalékuk pedig megújuló energián – például napelemeken - alapuló rendszerben gondolkodik.

„Festünk, burkolunk, csinosítjuk a kertet és ha még mindig van pénz, kicseréljük az ablakokat is. Így újítunk fel 2021-ben”– mondta Árva András, a K&H Bank lakossági marketing szegmensének vezetője.

A felújítás után is van teendő

A K&H szerint nagyon fontos tudni, hogy az átlagosan igényelt 5 millió forintos felújítással az adott lakóingatlan értéke is emelkedik és ezt az értéknövekedést időben jelezni kell a biztosító felé. Arról van szó, hogy a megfelelő értékre kell szólnia a lakásbiztosításnak, ugyanis ha biztosítási szerződésben a mostaninál alacsonyabb újjáépítési érték szerepel, akkor alulbiztosítottságról beszélünk. Emiatt ha baj történik, a kártérítés összege a kár mértékénél alacsonyabb lehet.

A K&H biztos jövő felmérés szerint a megkérdezettek ötöde tartozik a legtudatosabbak közé, 20 százalékuk mondta azt, hogy a korszerűsítés után felülvizsgálják a lakásbiztosításukat is.

A megkérdezettek 32 százalékánál a tervbe vett rekonstrukció nem lesz olyan nagyságrendű, hogy befolyásolja a lakás értékét, 13 százalék pedig úgy válaszolt, hogy számukra a kérdés nem releváns, mert bevallásuk szerint nincs lakásbiztosításuk. A válaszadók 35 százaléka pedig nem foglalkozik ezzel a kérdéssel.  A felújítási hitel népszerűségét az is mutatja, hogy a bankhoz eddig 6 milliárd forint összértéket meghaladó hiteligénylés érkezett be, ebből több, mint 3 milliárd forintot fogadott már be és 750 millió forintot folyósított, az átlagos összeg pedig 5 millió forint körül van.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 01. 19., 10:00
A VOSZ idén tavasszal tisztújító választásokra készül: véget ér a 2021-től megkezdett időszak és kezdődik egy új, 2026-ban. Az elmúlt években – Eppel János elnöklevével – a VOSZ nagyot lépett előre, amelyet első sorban a VOSZ vállalkozói közösségének erősödése, a VOSZ hálózat fejlődése bizonyít.
2026. 01. 19., 09:05
1762 új traktort helyeztek forgalomba 2025-ben Magyarországon, 2 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A számok ugyanakkor azt jelzik, hogy a piac továbbra is óvatos, a gazdák beruházási döntései megfontoltabbá váltak – írják az Agroinform.hu szakértői.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Miközben az oktatási intézmények azon fáradoznak, hogy olyan készségeket adjanak a gyerekeknek, amelyekkel az átalakuló munkaerőpiacon évek múlva is el kellene boldogulniuk, a pályaorientáció kérdését általában letudják évi egy-egy tematikus nappal. Ebben a helyzetben mind nagyobb szükség van a fiatalok személyes útbaigazítására. Ahhoz pedig, hogy egyénileg rátaláljanak a nekik megfelelő karrierútra, sokszor irányba kell állítani őket – de csakis rávezetéssel, és nem úgy, hogy alávetjük őket egy külső akaratnak, például a szülő kívánságának – vallja Marton Katalin iránytű mentor, a Karrierkaland.hu alapítója. A HVG Állásbörze színpadán is megfordult tanácsadó jó okkal korlátozta tevékenységét a 14–24 év közötti korosztályra – ebben az epizódban pedig be is mutatja a fiatalokhoz vezető kommunikációs út kihívásait.
Elképesztően lendületes éven van túl a magyar ingatlanpiac. 2025-ben több felvonásban is jelentős hatások érték – főleg az állami beavatkozások következtében –, és ezeknek a folyamatoknak ugyanúgy megvannak a nyertesei, mint a vesztesei. Szegő Péter, a DH vezető elemzője elmondta, milyen előnyökre, kockázatokra és dinamikára számít 2026-ban, amikor a várakozások szerint a drágulás sem lesz olyan mértékű, mint a tavalyi, jelentős túlárazásokat eredményező csúcsidőszakokban. A szakértő kitér arra is, hogy hosszabb távon milyen változásokat jelenthetnek az új lakásépítések és szerinte mely társadalmi csoportok lesznek a piac motorjai.
A roma fiatalok továbbtanulási és munkavállalási esélyei továbbra is jelentősen elmaradnak az átlagtól – hívja fel a figyelmet a 15 éves HBLF-Romaster Alapítvány. A szegregátumokban élők gyakran alapvető tanulási feltételek nélkül nőnek fel, az iskolarendszer pedig sok esetben nem tudja kezelni a hátrányokat. Az EU és a KSH adatai szerint magas a szegregáció, a korai iskolaelhagyás és az alacsony végzettség aránya a roma fiatalok között, ami rontja a foglalkoztatottságot. Makádi Zsófia, az alapítvány ügyvezető igazgatója segít megérteni az okokat és elmondja, mekkora segítség lehet a jól célzott közösségi, ösztöndíj- és mentorprogram a helyzet hosszútávú rendezésében.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS