Özönlik a friss tőke a kötvényalapokhoz

Özönlik a friss tőke a kötvényalapokhoz
2022. 10. 14., 18:23

Szeptemberben 2,9 százalékkal, azaz 240 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon – tájékoztatott a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ).

A befektetési alapok esetében az elmúlt hónapban a tőkeáramlások eredője 225 milliárd forintot mutat. Az egyes kategóriák esetében vegyes a kép, de érdemes kiemelni a hazai pénzpiaci alapokat, de legfőképpen a rövid lejáratú kötvényalapokat, ahol az értékesítések domináltak. A tőkeáramlás, a hozamok és az árfolyammozgások eredőjeként a BAMOSZ tagok által kezelt befektetési alapok összvagyona 2,9 százalékkal növekedett az év kilencedik hónapjában. A hónap végén a BAMOSZ 25 tagja összesen 8416 milliárd forintot kezelt befektetési alapokban.

A pénzpiaci alapokhoz 63,5 milliárd forintot meghaladó tőke áramlott. Összességében 54,6 százalékos a havi vagyonnövekedés, ami messze a legnagyobb érték a kategóriák között. Érdemes még megjegyezni, hogy a hazai pénzpiaci alapok húzza a kategóriát, ahová 63 milliárdnyi friss tőke érkezett és ahol a havi szintű növekedés 67,9 százalékos. Az év első négy hónapjában 30 milliárd körül stagnált az itt kezelt vagyon, majd rakétaként lőtt ki és jelenleg a 184 milliárd forintot is meghaladja a nettó eszközérték a pénzpiaci alapoknál.

A kötvényalapokhoz özönlik a friss tőke: 193 milliárdnyi érkezett, ami magasan kiemelkedik a kategóriák között. A teljes képhez azonban hozzátartozik, hogy a rövid futamidejű kötvényalapok esetében volt csak tőkebeáramlás 202 milliárdos értékben, míg a másik két alkategória esetében kiáramlást figyelhettünk meg. A hosszú futamidejű kötvényalapoktól 5 milliárd tőke áramlott ki, míg a szabad futamidejű kötvényalapoktól 4 milliárd forintnyi értékben. Valamelyest a hozamok is segítették a vagyonnövekedést, így mindösszesen 11,2 százalékkal nőtt a nettó eszközérték a legnagyobb kategóriánál a hónap során. A kötvényalapok masszív erősödése tovább tartott, így az itt kezelt vagyon átlépte a 2000 milliárd forintot.

A vegyes alapoktól 2,7 milliárdnyi tőke távozott, igaz ez jelentéktelen a kategória méretéhez képest. A hozamok ezúttal nem alakultak kedvezően, így a kategória vagyona 1,3 százalékkal csökkent a hónap során. Valójában a kiegyensúlyozott vegyes alapokhoz jelentősebb friss tőke érkezett, amely meghaladta a 15 milliárd forintot, és a másik két alkategória esetén volt tőkekiáramlás. Az óvatos vegyes alapoktól 13,5 milliárdnyi tőke távozott, míg a dinamikus alapoktól 4,5 milliárd forint.

A részvényalapoknál tőkekiáramlást történt az elmúlt hónapban. Ennek nagysága 5,9 milliárd forint. Az árfolyammozgások sem alakultak kedvezően, így összességében a részvényalapok vagyona 5,7 százalékkal csökkent.

A tőkevédett alapok esetében annyit érdemes elmondani, hogy egy zártvégű alap lejárt még a múlt hónapban, ami most jelent meg a forgalomban. 1 százalékkal csökkent a nettó eszközérték a legkisebb kategóriánál.

Az abszolút hozamú alapok esetében tőkekiáramlás volt, 9.5 milliárdos értékben. Ezúttal a hozamok kedvezőtlenül alakultak, így 1,8 százalékos csökkenés jelentkezett a kategória vagyonában a hónap során.

A származtatott alapokból ebben a hónapban 3,8 milliárdnyi tőke távozott, amely két lejáró alap számlájára írható. A hozamok sem alakultak kedvezően, így a kategória nettó eszközértéke 7,4 százalékkal csökkent.

Az ingatlanalapoktól a hónap során 16,6 milliárdnyi tőke távozott. A hozamokra az ingatlanalapoknál természetesen most is lehetett számítani, ami segítette a növekedést. A tőkeáramlás, a hozamok és az árfolyammozgások eredőjeként a nettó eszközérték 0,9 százalékkal nőtt.

Az árupiaci alapok esetében közel félmilliárdnyi tőke érkezett. A hozamok azonban nem alakultak kedvezően, így a vagyonváltozás mínusz 0,5 százalék lett.

Az elsősorban intézményi befektetők vagyonát kezelő zártkörű alapok esetében az elmúlt hónapban tőkebeáramlás volt tapasztalható 8 milliárdos értékben. A hozamok ezen javítani is tudtak, így a vagyon 4,5 százalékkal nőtt a hónap során. (BAMOSZ)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.