Fordulat következett be a befektetések piacán, ami valójában már az infláció felgyorsulása előtt elindult, a megtakarítók ugyanis megérezték az áremelkedések előszelét. A tartósan magas infláció feladja a leckét azoknak, akiknek van lehetősége megtakarítani. Sokféle befektetés közül lehet válogatni, de a választás nem egyszerű: a megtakarítók a K&H-nál is a reálhozamot biztosító célpontokat keresik. Ehhez olyan kombinációra van szükség, amelyben vannak az államkötvényekhez, betétekhez képest rizikósabb részvénybefektetések, köztük részvényalapok is. Bár előre lehetetlen megmondani a jövőbeni hozamokat, azok „mérete” nagyban függ a kockázati étvágytól. A nagyobb rizikóvállalás komolyabb hozammal kecsegtet. Az első negyedévben a K&H által kezelt alapok állománya közel 11 milliárd forinttal növekedett, a bővülés jelentős részéért a részvényalapok és a vegyes alapok voltak felelősek.
A korábbi években megszokott nyugalmi állapotot egy bizonytalanabb világ váltotta fel megtakarítások piacán. A globális és a magyarországi infláció 2021 közepén felgyorsult, és tartósan magas szinteken maradhat, ez pedig a megtakarítások szempontjából is kulcsfontosságú – áll a K&H összeállításában. A spórolási kedv fokozódásához hozzájárultak az év eleji állami extra juttatások, köztük az szja-visszatérítések.
„A szóban forgó bevételeket többféleképpen használták fel az érintettek, többek között a befektetés is kézenfekvő megoldás volt. A K&H-nál a lakossági likvid eszközök összege a kormányzati kifizetéseknek, valamint az emelkedő béreknek köszönhetően 2022-ben is folyamatos növekedést mutatott. A jelentős inflációs várakozásoknak megfelelően azonban reálhozammal kecsegtető eszközöket is keresnek ügyfeleink. Erre akár egy összegben, akár rendszeres befektetés keretében a K&H-nál is lehetőség van” – mondta Bánhalmi Gábor, a K&H alapok kezelőjének vezető stratégája. Hozzátette: „A jelenlegi, magas inflációs környezetben lényeges, hogy a portfólióban legyenek nagyobb hozammal kecsegtető, de ezzel együtt rövid távon jobban ingadozó részvényeszközök is. Csak így tudunk ugyanis olyan befektetési csomagot felépíteni, amelynek van esélye infláció feletti, tehát valódi, reálhozamot biztosítani.”
Az, hogy mekkora a részvényalapok vagy részvények aránya az adott háztartás portfóliójában, attól függ, mekkora a megtakarító kockázatvállalása. „Fontos azonban, hogy mindig csak annyi kockázatosabb eszközt tartsunk befektetéseinken belül, amely megfelel a kockázati étvágyunknak, és ezekre a befektetésekre hosszú távú építőelemként tekintsünk” – emelte ki a szakember.
A K&H azt látja, hogy az elmúlt két évben határozottan megnőtt a kockázatvállalási hajlandóság a lakossági ügyfelek körében. Ez a folyamat az infláció megugrása és az MNB-s kamatemelések miatt már jóval korábban megindult.
„2020 elején még az óvatosabb befektetési alapok voltak a népszerűbbek, majd 2020 decemberére az arány megfordult, és a dinamikusabb befektetési megoldások vették át a vezető helyet. A trend aztán 2021 során számottevően felgyorsult, és ha a K&H vegyes alapok népszerűségét vizsgáljuk, jelenleg már közel 80 százalékban a dinamikusabb megoldásokat választják a megtakarítók. Elsősorban azért, mert sokan már a magasabb inflációs adatok megjelenése előtt érzékelték, hogy felfelé indulnak az árak” – fogalmazott Bánhalmi Gábor.
Ez a befektetési stratégia 2021 során rendkívül kifizetődő volt, hiszen a tavalyi évben a részvénypiacok kiemelkedően teljesítettek, míg a hozamok emelkedése miatt a kötvények rosszul szerepeltek.
Az K&H összeállítása szerint 2022 első negyedévében a K&H által kezelt alapok állománya közel 11 milliárd forinttal növekedett, a bővülés jelentős részéért a részvényalapok és a vegyes alapok voltak felelősek. A szakértő szerint ebben az évben a piacok sokkal ingadozóbbak lehetnek, mint tavaly. Ebben a helyzetben kiemelten fontos, hogy a rövid távú ingadozásoktól ne ijedjenek meg a megtakarítók, azaz hosszú távon kell gondolkodni a befektetések esetében, és a már említett kockázati étvágyhoz passzoló színes befektetési portfóliót érdemes összeállítani.
Sikeresen megtartotta két Michelin-csillagos minősítését a tatai Platán és a budapesti Stand étterem, további nyolc vendéglátóhely pedig (köztük egy újonnan) egy Michelin-csillagot nyert el idén.
Az előadások több mint negyede a Paks II. atomerőmű-projekttel foglalkozott a Budapesten megrendezett Nukleáris Technikai Szimpóziumon.