Már a negyedik hullám utáni időszakra tekintenek

2021. 09. 01., 11:00

A koronavírus-járvány negyedik hulláma egyes országokban már megindult, több helyen pedig a küszöbön áll. Az inflációs kockázatok miatt várható jövőbeni kamatemelési várakozások sem vetették vissza a vásárlókedvet – értékelte az utóbbi hetek piaci eseményeit Hajósi Péter, a K&H alapok vezető stratégája. Kockázatok persze vannak, a fejlődő országokban kedvezőtlenebbek a kilátások.

Két jól elkülöníthető és időben is eltérően jelentkező hatás határozza meg a befektetési piacok mostani – utóbbi hetekben látott és rövid távon várható – teljesítményét, különösen a fejlett országokban. Az egyik a koronavírus-járvány negyedik hulláma, a másik pedig a legnagyobb központi bankok, elsősorban az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed várható lépéseire való felkészülés – értékelte a globális piaci helyzetet Hajósi Péter, K&H alapok vezető stratégája.

Mi lesz a negyedik hullám után?

A koronavírus-járvány negyedik hullámáról mintha nem vennének tudomást a szereplők a fejlett piacokon. Annak ellenére, hogy több országban már elindult a negyedik hullám, más régiókban pedig a küszöbön áll. Az árfolyamok viszont felfelé tartanak. Ez leginkább azzal magyarázható, hogy a negyedik hullámot már beárazta a piac, az oltási programok a fejlett piacokon haladnak, sok ország nem tervez jelentősebb korlátozásokkal, emellett a nyári szezon után újabb lendületet kaphat az oltási kedv.

„Azt látjuk, hogy piaci szereplők a negyedik hullám utáni időszakra tekintenek, Persze kockázatként jelen van az, hogy megjelenik valahol egy új vírusvariáns, amely a deltához hasonlóan gyorsan elterjed, de ettől egyelőre nem tartanak igazán a befektetők” – tette hozzá.

A jegybankok kivárnak

Segíti a fejlett piacokon az árfolyam-emelkedést az is, hogy a jegybankok - különösen az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed és az Európai Központi Bank - még mindig nagyon óvatosak.

„Tisztában vannak az inflációs kockázatokkal, hogy azzal majd kell kezdeniük valamit. A kamatemelést, vagyis a szigorítást azonban halogatják addig, amíg muszáj lesz meglépniük. Ez a jegybanki óvatosság pedig támaszt ad a vásárlókedvnek” – mondta a szakember. A fejlett piacokon tehát kedvező a széljárás, ez azonban nem mondható el a fejlődő piacokról, amelyek többségén most is inkább a stagnálás jellemző, ami elsősorban a járvány okozta bizonytalansággal és a fejlett piacokhoz képest gyengébb gazdasági teljesítménnyel magyarázható.

Hajósi Péter felhívta a figyelmet arra is, ha megkezdődnek globális szinten a kamatemelések, például a Fed is nekilát a szigorításoknak, akkor az negatív hatással lesz a fejlődő piacokra.

Összességében a részvénypiacok továbbra is az egyik legjobb alternatívát jelentik a befektetéseknek, de óvatosan kell bánni velük. A fentiek miatt apró vásárlásokkal a fejlett piacokon lehet keresnivalója a befektetőknek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.