Kockázati- és magántőke befektetések: nem volt növekedés 2021-ben

2022. 06. 06., 22:05

2021-ben 241 tranzakció keretében a magyarországi cégek több mint 225 millió euró értékű kockázati- és magántőke-befektetésben részesültek hazai és külföldi alapoktól – derül ki a Magyar Kockázati- és Magántőke Egyesület (HVCA) 2021-es jelentéséből.

A befektetők 41 hazai cégből szálltak ki, a legtöbb esetben menedzsment általi kivásárlás útján. A jövőbeli befektetések céljára 2021-ben összegyűjtött friss tőke értéke megközelítette a 466 millió eurót, ami lényegesen magasabb érték az előző évi közel 250 millió euróhoz képest.

Bár 2021 ismét aktív év volt a hazai kockázati- és magántőke befektetések piacán, nem volt jelentős növekedés az előző évhez képest. Az európai kockázati- és magántőke befektetőket tömörítő szervezet, az Invest Europe statisztikái szerint tavaly szinte minden munkanapra jutott egy befektetés, és majdnem minden hétre egy kiszállás.

2021-ben a hazai és a külföldi befektetők 241 tranzakcióban mindösszesen 225,3 millió euró értékű kockázati- és magántőkét fektettek be magyarországi székhelyű vállalatokba. 2020-hoz képest a társaságok száma 0,4 százalékkal csökkent, míg a befektetett összeg 5 százalékkal nőtt, ami az átlagos befektetési összeg kismértékű emelkedését eredményezte (937 ezer euró).

2020-hoz hasonlóan, a legtöbb befektetést – 131-et a 248-ból – magvető fázisban hajtották végre; startup fázisban 69-et rögzítettek. A befektetett összegek aránya kiegyensúlyozott képet mutat: 26 százalékot startupok, 15 százalékot magvető, 29 százalék növekvő fázisú és 16 százalék késői fázisú vállalatok kapták.

A kockázati- és magántőkebefektetések által legjobban kedvelt két ágazat 2021-ben a fogyasztási cikkeket előállító és szolgáltató, valamint az információtechnológia és kommunikáció (ICT) szektor volt. E két területen működő vállalkozásokhoz került a cégek székhelye szerint a befektetett tőke 64 százaléka, illetve e két ágazatból került ki a forráshoz jutó cégek 58 százaléka.

A legnagyobb méretű egyedi tranzakciókra Magyarországon az energetika, illetve a vegyipar területén került sor; előbbinél 1,8 utóbbinál 1,5 millió eurót ért el a befektetések átlagos értéke.

A hazai és külföldi befektetők 2021-ben 41 magyarországi cégből szálltak ki, a kiszállások befektetéskori értéke 40 millió eurót ért el. A magyarországi cégek esetében a leggyakrabban választott kiszállási mód, amire 2021-ben 19 cég esetében került sor, a management általi kivásárlás volt. A második leggyakoribb módja a kiszállásnak a sikertelen befektetés nyomán történő könyvleírás volt, erre 10 cég esetében került sor. Hat olyan tranzakcióra került sor, ahol a vevő szakmai befektető volt. Befektetéskori értéken számolva ez utóbbi ügyletek tették ki a tranzakciók negyedét.

A magyarországi alapkezelők 2021-ben létrehozott alapjaikba összesen 466 millió euró értékű új forrást gyűjtöttek, ami jelentősen meghaladta a 2020-ban gyűjtött 156 millió eurót. A tőke 99 százaléka, a kelet-közép-európai régióbeli, illetve hazai intézményi megtakarítóktól került az itteni alapokba, ami lényegesen magasabb, mint a régió más országaiban. 2021-ben az előző évhez képest sokkal kevesebb állami forrás érkezett a magyarországi alapokba, ugyanakkor az alapítványok, a nagyvállalatok, valamint a bankszektor sokkal meghatározóbb szerepet játszott a forrásgyűjtésben.

„A 2020-as általános erős teljesítmény megmaradt tavaly, de nem tapasztaltunk további kirívó növekedést a magyarországi befektetések piacán. Ez nem jó hír, főleg annak fényében, hogy az európai kockázatitőke-társaságok számára 2021 rekordév volt a maga 50 százalékot meghaladó növekedésével 2020-hoz képest. A magyar VC/PE piac egy fejlődő és egyre érettebb piac jeleit mutatja. Csekély mértékű növekedést láthattunk Magyarországon 2020-hoz képest a teljes befektetett összegben, ugyanakkor a stagnálás jelei már most láthatóak. 225,3 millió eurót fektettek be magyar vállalatokba, ami 5 százalékos növekedést jelent a teljes befektetett összeghez képest 2020-hoz viszonyítva, és 0,4 százalékos csökkenést az összes tranzakció számában. A magvető és a korai fázisú beruházások még mindig dominálják a piacot a befektetések számát illetően, ugyanakkor az értéket tekintve a növekvő- és a késői fázisú befektetések szerepe nőtt 2020-hoz képest. A korábbi magvető és korai fázisú beruházások szintet tudtak lépni, B-C-D körös befektetéseket hajtottak végre. 2021-ben ismét a fogyasztási cikkek és szolgáltatások, valamint az ICT a befektetők kedvenc szektora, a tranzakciók számát és értékét tekintve egyaránt. A 41 kiszállás 3,5-ször nagyobb, mint a 2020-ban mért érték, miközben Magyarországon történt 2011 óta a második legnagyobb összegű forrásgyűjtés, 465,9 millió euró értékben. A forrásgyűjtési és kiszállási statisztikák ismét alátámasztják, hogy a piaci szereplők (alapítók, menedzserek, befektetők) hol szoros együttműködésben, hol éles versenyben, de egyre inkább nemzetközileg is elismertté formálják a magyar VC/PE piacot” – mondta el Nieder Jenő, a PortfoLion Capital Partners vezérigazgató-helyettese, a HVCA elnökségi tagja.

A 2021 évi statisztikai riport elérhető a HVCA weboldalán.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS