Júniusban 0,9 százalékkal nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon

2022. 07. 14., 16:53

A befektetési alapokban kezelt vagyon júniusban 0,9 százalékkal, 67 milliárd forinttal 7752 milliárd forintra nőtt – közölte a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (Bamosz) csütörtökön.

A legnagyobb tőkebeáramlás a kötvényalapoknál volt, 50,9 milliárd forintnyi, azonban csak a rövid futamidejű kötvényalapoknál volt pozitív a tőkeáramlás, 53,7 milliárd forintot tett ki. A hosszú futamidejű kötvényalapoknál 0,8 milliárd forint tőkekiáramlás volt. A szabad futamidejű kötvényalapoknál szintén tőkekiáramlás volt, 2 milliárd forint. A hozamok ezúttal nem segítették a vagyonnövekedést, így is 2,7 százalékkal nőtt a nettó eszközérték.

A pénzpiaci alapokhoz több mint 16 milliárd forint tőke áramlott, júniusban 45,1 százalékos volt a vagyonnövekedés, ami a legnagyobb érték a kategóriák között. Az előző hónapban a pénzpiaci alapok megelőzték a tőkevédett alapokat a vagyont tekintve, a következő hónapban pedig várhatóan a származtatott alapokat is megelőzik. Az első 6 hónapban a pénzpiaci alapok vagyona 78 százalékkal nőtt, míg a hazai pénzpiaci alapok vagyona csaknem 195 százalékkal, az alacsony bázis miatt.

A vegyes alapokhoz 5,7 milliárdnyi tőke érkezett. A hozamok ezúttal nem alakultak kedvezően, így a kategória vagyona 2,2 százalékkal csökkent júniusban.

A részvényalapoknál tőkekiáramlást mutattak ki, 13,4 milliárd forintot. Az árfolyammozgások az összképet tovább rontották, így összességében a részvényalapok vagyona 7,2 százalékkal csökkent.

A tőkevédett alapokhoz ebben a hónapban 0,9 milliárdnyi tőke érkezett. A hozamok ezúttal nem segítettek, így a vagyon 1,1 százalékkal csökkent. A múlt hónap óta ez a legkisebb kategória, és a fél évet tekintve itt a legnagyobb a vagyonvesztés, 25,8 százalékkal - közölte a Bamosz.

Az ingatlanalapokhoz 5,7 milliárdnyi tőke érkezett, amely továbbra is biztató, már egymás után három hónapban is friss tőke áramlott be, felülírva ezzel egy 2021 év eleje óta tartó trendet. A hozamok is segítették a növekedést, a tőkeáramlás, a hozamok és az árfolyammozgások eredőjeként a nettó eszközérték 0,9 százalékkal lett több.

Az árupiaci alapokhoz 3,2 milliárdnyi tőke érkezett, ekkora értékre 2019 októbere óta nem volt példa. A hozamok ezúttal nem járultak hozzá a növekedéshez, így is összeségében a vagyonváltozás plusz 1,8 százalék lett.

Az elsősorban intézményi befektetők vagyonát kezelő zártkörű alapok esetében tőkebeáramlás volt júniusban, 28,4 milliárd forint értékben. A hozamok ezen még javítani is tudtak, így a vagyon 6,4 százalékkal nőtt a hónap során. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS