Jelentősen csökkent júniusban a befektetési alapokban kezelt vagyon

2019. 07. 16., 16:15

Júniusban 2,2 százalékkal, 137 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapokban kezelt vagyon, a hónap végén a BAMOSZ-tagok együttesen 6213 milliárd forintot kezeltek – tájékoztatott a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ).

Az elmúlt hónapban a tőkeáramlások eredője mínusz 179 milliárd forintot mutatott, eléggé egyhangú a kép az egyes kategóriáknál. Mindössze két kisebb kategória esetében van némi tőkebeáramlás és a zártkörű alapoknál.

Az ingatlanalapokból júniusban 48 milliárd forint tőke távozott, a 2,9 százalékos csökkenéssel 1619 milliárd forint lett a vagyon. Hosszú trend tört ezzel meg, hiszen 22 hónapja fordult elő utoljára tőkekivonás. Érdekességként meg lehet még jegyezni, hogy a visszaváltások nem érintették az eurós és a dolláros ingatlanalapokat.

Az abszolút hozamú alapokból 26 milliárdnyi tőke távozott, amit a pozitív hozamok némileg kompenzáltak, így a vagyon nagysága 1,7 százalékkal mérséklődött 861 milliárd forintra júniusban.

A kötvényalapokból 71 milliárd forint tőkét vontak ki a befektetők, a hozamokkal együtt is a kötvényalapok vagyona 4,8 százalékkal 1309 milliárd forintra csökkent június végén.

A vegyes alapokból is tőkekivonás volt júniusban, a vagyon 2,1 százalékkal, 33 milliárd forinttal csökkent a hónap során. Június végén 1056 milliárd forint volt a kategória vagyona.

A részvényalapokból 1 milliárdnyi tőke távozott, de a hozamok kedvezően alakultak, így összességében a részvényalapok vagyona 2,6 százalékkal lett több, 420 milliárd forint, ami üdítő kivétel a kategóriák sorában.

A pénzpiaci alapoknál nem érzékelhető változás. A tőkekivonás 5 milliárdot tett ki, a vagyon nagysága pedig 6,4 százalékkal 74 milliárd forintra csökkent.

Az elsősorban intézményi befektetők vagyonát kezelő zártkörű alapokba tőkebeáramlás volt tapasztalható az elmúlt hónapban. A hozamok segítették a növekedést, a vagyon nagysága így 1,7 százalékkal, 474 milliárd forintra nőtt. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.