Jelentősen csökkent júniusban a befektetési alapokban kezelt vagyon

2019. 07. 16., 16:15

Júniusban 2,2 százalékkal, 137 milliárd forinttal csökkent a befektetési alapokban kezelt vagyon, a hónap végén a BAMOSZ-tagok együttesen 6213 milliárd forintot kezeltek – tájékoztatott a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ).

Az elmúlt hónapban a tőkeáramlások eredője mínusz 179 milliárd forintot mutatott, eléggé egyhangú a kép az egyes kategóriáknál. Mindössze két kisebb kategória esetében van némi tőkebeáramlás és a zártkörű alapoknál.

Az ingatlanalapokból júniusban 48 milliárd forint tőke távozott, a 2,9 százalékos csökkenéssel 1619 milliárd forint lett a vagyon. Hosszú trend tört ezzel meg, hiszen 22 hónapja fordult elő utoljára tőkekivonás. Érdekességként meg lehet még jegyezni, hogy a visszaváltások nem érintették az eurós és a dolláros ingatlanalapokat.

Az abszolút hozamú alapokból 26 milliárdnyi tőke távozott, amit a pozitív hozamok némileg kompenzáltak, így a vagyon nagysága 1,7 százalékkal mérséklődött 861 milliárd forintra júniusban.

A kötvényalapokból 71 milliárd forint tőkét vontak ki a befektetők, a hozamokkal együtt is a kötvényalapok vagyona 4,8 százalékkal 1309 milliárd forintra csökkent június végén.

A vegyes alapokból is tőkekivonás volt júniusban, a vagyon 2,1 százalékkal, 33 milliárd forinttal csökkent a hónap során. Június végén 1056 milliárd forint volt a kategória vagyona.

A részvényalapokból 1 milliárdnyi tőke távozott, de a hozamok kedvezően alakultak, így összességében a részvényalapok vagyona 2,6 százalékkal lett több, 420 milliárd forint, ami üdítő kivétel a kategóriák sorában.

A pénzpiaci alapoknál nem érzékelhető változás. A tőkekivonás 5 milliárdot tett ki, a vagyon nagysága pedig 6,4 százalékkal 74 milliárd forintra csökkent.

Az elsősorban intézményi befektetők vagyonát kezelő zártkörű alapokba tőkebeáramlás volt tapasztalható az elmúlt hónapban. A hozamok segítették a növekedést, a vagyon nagysága így 1,7 százalékkal, 474 milliárd forintra nőtt. (MTI)

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 09. 07., 11:25
Megérkeztek az első webes nyugtaadat-szolgáltatások a NAV-hoz. A szeptember 1-jén indult új rendszerben a papírnyugtás vállalkozások a Pénztárgép Portál egyszerű webes felületén küldhetik be a nyugtaadatokat. A rendszerben az első három napban már 20 ezer vállalkozás 424 ezer nyugta adatát rögzítette 1,5 milliárd forint értékben – tájékoztatott a NAV.
2026. 09. 07., 14:25
Budapest hagyományosan legkeresettebb kerületeiben esett vissza a legnagyobb mértékben a vevői érdeklődés az elmúlt egy évben. A legfrissebb kerületi adatok szerint a XIV. kerület iránti érdeklődés 20 százalékról 15 százalékra esett, a XIII. kerületé 25-ről 21-re, a VI. kerületé 19-ről 15 százalékra. Hasonló mértékben csökkent az érdeklődés a IX., a XI. és a VII. kerület iránt is.
2026. 09. 07., 18:25
Az ismeretek megszerzésének, rendszerezésének fontos része a kutatómunka, különösen a tudományos területeken. A kutatómunkára gyakran jön létre kutatási szerződés. E szerződéstípus legfontosabb jellemzőit dr. Szabó Gergely ügyvéd foglalta össze.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2026 első félévében tovább bővült a hazai lízingpiac: nőtt az új finanszírozások volumene és a szerződések száma. A vállalati ügyfelek – főleg a kkv-k – továbbra is meghatározóak, miközben erősödött az állami támogatású konstrukciók szerepe. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a személyautó- és buszpiac felfutásáról, az agrárium és a Széchenyi Kártya Program szerepéről, illetve a devizaalapú finanszírozás helyzetéről is beszámolt a BizniszPlusznak, elárulva továbbá, hogy a szövetség mely szegmensek növekedési trendjében érzékelt törést, vagy éppen hol lát még lehetőséget arra, hogy a lízingpiac hozzájáruljon a hazai gazdasághoz.
Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS