Az orosz-ukrán háborús konfliktus nyomán kialakuló bizonytalan geopolitikai és gazdasági környezet még a legaktívabb piaci szereplőket is óvatosságra intette, felfüggesztve ezzel a korábban megkezdett terjeszkedésüket a régióban. Eladói oldalon szintén érezhető volt a megtorpanás azon nagy nemzetközi biztosítótársaságok részéről, melyek az elmúlt években már fokozatosan megkezdték kivonulásukat a közép-kelet-európai régióból, hogy inkább a core piacaikra tudjanak összpontosítani. A biztosítási szektorral ellentétben a bróker-disztribútor-biztosításközvetítési szegmensben továbbra is pezsgett az M&A piac, 12 lezárt tranzakcióval a kiemelkedő 2023-as évet is sikerült túlszárnyalni.
A kelet-közép-európai biztosítási piac 2023-ban folytatta a korábbi évek növekedését. Az üzletágak növekedési üteme azonban eltért egymástól. Míg a nem-élet ág díjbevételei jelentős mértékekben, 14 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest, addig a kisebb, a nem-élet üzletághoz képest harmadakkora életbiztosítási piac csak 5 százalékkal bővült – derül ki a Deloitte CEE Insurance M&A Study legfrissebb kiadásából.
A nem-élet üzletágban a növekvő díjbevételek tükrözik a biztosítók törekvését az infláció miatt megugró kárráfordítások és működési költségek ellentételezésére. A kárinfláció hatását általában csak késleltetve tudják a biztosítók a díjakban érvényesíteni, ez a régiós adatokon is megfigyelhető. Az országok többségében az inflációs nyomás már enyhült valamelyest 2023-ra, a díjak viszont még a korábbi időszak rekordmagas inflációját tükrözték vissza, jelentős növekedést eredményezve a nem-élet üzletág bevételeiben. A magas díjakkal a biztosítók részben ellentételezni tudták az infláció és a természeti katasztrófák miatt megemelkedett kárráfordításaikat. Az életbiztosítási piac növekedése mögött elsősorban Lengyelország állt, köszönhetően annak, hogy a pandémiát követően a lengyelek körében felértékelődni látszik az öngondoskodás fontossága.
„A magyar életbiztosítási piac 3 százalékot esett vissza 2022-höz képest. A szektor teljesítményét rontotta a csökkenő reálbér miatt visszaeső megtakarítási kedv, a szektorra kivetett különadó, valamint az állampapírokon elérhető kirívóan magas hozam, amely egy vonzóbb alternatívaként jelent meg a megtakarításra hajlandó rétegnek” – összegezte a biztosítási piac változásait Mérth Balázs, a Deloitte Pénzügyi Tanácsadás üzletágának partnere.
Az előző évhez képest 2023-ban nem történt jelentős változás a régió legnagyobb biztosítóinak sorrendjében. A VIG megőrizte első helyét az élet és nem-élet szegmensben egyaránt. A Posta Biztosítókban lévő részesedésének értékesítésével a Talanx Csoport a régiós országok közül már csak Lengyelországban van jelen, ami a listán elfoglalt pozíciójára is kihatott. A tranzakcióval az életbiztosítók listáján egy helyet lejjebb csúszva már csak nyolcadik, köszönhetően annak, hogy a Posta Életbiztosító eladásával jelentős szereplő, Magyarország piacvezető életbiztosítója került ki a portfoliójából. A nem-élet üzletágban a KBC az új szereplő a top 10-es listán, a román Euroins helyét vette át, melynek engedélyét a román felügyelet bevonta. A 2023. év végi állapothoz képest már tudható, hogy az Uniqa elhagyta Albániát, ahol piacvezető volt az élet és nem-élet üzletágban egyaránt. Az albán piac relatív kis mérete miatt ugyanakkor az eladás várhatóan nem változtatja meg az Uniqa listán elfoglalt helyét.
A szűken értelmezett biztosítói szektor tranzakciós aktivitása 2024-ben az előző évhez képest is tovább mérséklődött. Az év egyetlen lezárt ügylete során a magyar állam nevében eljáró Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. értékesítette a Posta Biztosítóban lévő többségi részvénycsomagját. Az egy évvel korábban a Talanx Csoporttól megszerzett 66,9 százalékos részesedés a Gránit Biztosító tulajdonába került. Ha a Posta Biztosító eladásához hozzávesszük a 2024-ben aláírt, de még nem záródott négy, biztosítót érintő tranzakciót a régióban, a teljes tranzakciós volumen akkor is elmarad a már önmagában alacsonynak számító 2023-as darabszámtól (7 lezárt biztosítói tranzakció). A visszaeső tranzakciós kedv okai elsősorban turbulens gazdasági környezet nyomán kialakuló bizonytalanságban keresendőek. Egy biztosítói M&A tranzakcióban kiemelten fontos tényező a stabilitás, ennek hiánya még az M&A-ben a legaktívabb piaci konszolidátorokat, valamint a régiós exit-et már megkezdő nemzetközi biztosítótársaságokat is fokozott óvatosságra készteti.
„Jól szemlélteti a helyzetet, hogy az inorganikus terjeszkedést egy időre felfüggesztve a régiós piacvezető VIG is inkább arra használta fel ezt az időszakot, hogy a lengyelországi operációját konszolidálja, illetve eladói oldalon a MetLife is megállt a lengyelországi leányvállalatának eladásánál, és az időről időre felerősödő piaci pletykák ellenére nem folyatta régiós érdekeltségeinek értékesítését” – magyarázta a biztosítói M&A trendek főbb mozgatóit Pámer Balázs, a Deloitte Pénzügyi Tanácsadás üzletágának igazgatóhelyettese.
Kárinfláció a nem-élet üzletágban, a magas kamatok miatt leértékelődő kötvényportfoliók az életbiztosítóknál, a vonzó állampapír-hozamok nyomán élesedő konkurencia a lakossági megtakarítások piacán, a szektort sújtó esetleges különadók – a teljesség igénye nélkül mind olyan tényező, amelyek növelik a bizonytalanságot ezáltal megnehezítve a potenciális céltársaságok megbízható értékelését, ezáltal visszavetve az általános tranzakciós kedvet.
Bár szűken értelmezett biztosítási szektorban a tranzakciószám csökkent, ha a biztosításközvetítőkkel, alkuszcégekkel és online biztosítás-összehasonlító portálokkal kibővített iparágat nézzük, akkor egy jóval pezsgőbb M&A piac képe bontakozik ki. A befektetők érdeklődése az utóbbiak iránt 2023-hoz képest is tovább nőtt, 12 lezárt és egy folyamatban lévő tranzakciót eredményezve. A vevők között továbbra is nagy arányban találunk kockázatitőke-befektetőket: a lazább szabályozás miatti alacsonyabb belépési korlátok, a gyors és stabil megtérülés lehetősége különösen vonzó célponttá teszi az alkusz és brókercégeket a private equity-k szemében. Emellett jól integrálhatóak insurtech cégek által fejlesztett megoldásokkal, ahol szintén magas a kockázati tőke tulajdoni hányada. A régiós bróker-disztribútor-biztosításközvetítési szegmensben korábban is aktív befektetőnek számító, szintén PE tulajdonban lévő, PIB Group 2024-ben egy akvizíción keresztül belépett a román piacra, de tovább bővítette a lengyelországi érdekeltségeit is. A magyar piacon az osztrák GrECo Holding vásárolta fel szállítás és logisztika szektorra specializálód Modesto Insurance Kft.-t.
Enyhülő infláció és alacsonyabb kamatszintek mellett, egy általánosan stabilabb gazdasági környezetben visszatérhetnek a tranzakciók a régió biztosítási piacán. A kiszámíthatóbb környezetben mind eladói, mind pedig vevői oldalon magabiztosabb tud lenni a potenciális céltársaságok értékelése, közelítve ezzel a két oldal árat illető elvárásait. Az iparági szereplők várakozásai alapján a korábbi évek emelkedő trendje a díjbevételekben lassan a végéhez közelít, köszönhetően a biztosítási piac ciklikus természetének. Alacsonyabb díjbevételek mellett az organikus növekedés korlátozott, felértékelve ezzel az M&A szerepét a növekedni vágyók körében. Emellett a szektor előtt álló, szabályozói oldalról támasztott kihívások is elősegíthetik a tranzakciós piac megindulását. Lépést tartani a sokrétű és egyre szigorodó szabályozással jelentős költségekkel jár, különösen a sok országban jelenlévő biztosítótársaságok számára, ami a nemzetközi portfoliójuk felülvizsgálatához késztetheti őket.
„Több évet felölelő előkészítő munkát követően a biztosítóknak a 2023-as évet záró beszámolójukban kellett először alkalmaznia az IFRS 17-et, a biztosítási szerződéseket szabályozó új nemzetközi számviteli standard-et. Az implementáció befejezésével azonban a biztosítótársaságok nem dőlhetnek hátra, ugyanis számos területet érintően jelennek meg új szabályozások, amelyeknek való megfelelés várhatóan jelentős erőforrásokat igényel majd a biztosítók részéről” – emelte ki a szektor előtt álló kihívásokat Hauer Judit, a Deloitte Aktuárius és Biztosítási Megoldások területének partnere.
Erősödnek a „Value for Money”, vagyis az ügyfélérték növelésére irányuló kezdeményezések az EU biztosítási piacán. A szabályozói oldal elvárja, hogy a biztosítók az ügyfelek számára kedvező ár-érték arányú termékek piacra bocsátásával, valamint az ügyféltájékoztatás erősítésével növeljék az ügyfelek elégedettségét és biztosítások iránti általános bizalmat. Annak monitorozására, hogy a biztosító terméke megfelel-e a Value for Money irányelveknek, egységes referenciaértékek kerültek kidolgozásra.
A Value for Money kezdeményezéssel összhangban az MNB Magyarországon bevezette az Etikus 2.0 szabályozói csomagot. A csomag fő részei a teljes költségmutató (TKM) rendelet módosítása, a unit-linked termékhez kapcsolódó ajánlás, valamint a termékfelügyeleti és -irányítási intézkedések alkalmazásáról szóló POG (Product Oversight & Governance)-ajánlás. A csomag kiegészül még a minőségbiztosítási telefonhívásokra vonatkozó Welcome call ajánlással, illetve az érdekkonfliktusok, összeférhetetlenség, ösztönzési rendszer területeket szabályozó Összeférhetetlenségi ajánlással.
Bár a pénzügyi szektorban tevékenykedő szervezetek (bankok, biztosító társaságok, brókercégek) egy erősen integrált és kölcsönös függőségeken alapuló rendszerben működnek, az informatikai kockázatok kezelésére vonatkozó tagállami szabályozás korábban még nem volt harmonizálva. Ezt változtatja meg a frissen hatályosult DORA (Digital Operational Resilience Act), amely már közösségi szinten szabályozza, hogy hogyan kell kezelni a biztosítóknak az informatikai kockázatok és fenyegetettségeket.
A biztosítók helyreállításáról és szanálásáról szóló új irányelv (Insurance Recovery and Resolution Directive, IRRD) ugyan csak 2027-től lesz hatályos, és egyelőre nehéz megbecsülni, hogy mekkora hatása lehet a régió biztosítóra, de a felkészülést a bevezetésre időben el kell kezdeni. Az irányelvvel a szabályozó célja, hogy felkészültebbé tegye az EU-ban a biztosítókat és az érintett hatóságokat a jelentős pénzügyi nehézségekre, hogy a hatóságok idejekorán és gyorsan, akár határokon átnyúlóan is beavatkozhassanak.
A klímaváltozás hatása egyre gyakoribb és súlyosabb természeti katasztrófákban megnyilvánulva éreztette hatását a közép-kelet-európai régióban. Az extrém időjárás, árvizek, földrengések és egyéb természeti katasztrófák okozta káresemények már 2023-ban is gyarapodtak, de hatásuk igazán 2024 őszén, a Boris elnevezésű ciklon heves esőzései nyomán kialakuló pusztító erejű árvizekben csúcsosodott ki, több milliárd eurós kárt okozva a régióban.
A klímaváltozásból fakadóan jelentkezhetnek fizikai, átállási és felelősségi kockázatok egyaránt, melyekkel szemben a biztosítóknak ellenállónak kell lenni. A CSRD (Corporate Sustainability Reporting Directive) rendelet elvárja, hogy a biztosítók részletesen beszámoljanak többek között a klímakockázataikról és az azok mérséklésére hozott konkrét lepéseikről, stratégiáikról.
Magyarországon a fenntarthatósági szempontok és környezeti tényezők fokozott figyelembevételét célozza meg az MNB a biztosítókra vonatkozó Zöld Ajánlásában, ezzel is felkészítve a szektort az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatok szempontjából releváns jogszabályi változásokra.
Bővíti a Dunavecsén tavaly megnyitott Duna Smart Power Systems (DSPS) nevű okosgyárát a Schneider Electric, 44 millió euróból 18 000 négyzetméteres új üzemrészt alakítanak ki. A beruházás a Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) támogatásával valósul meg.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.