Az ünnepek előtt még szépen híztak a lakossági bankszámlák és értékpapírszámlák, egyáltalában nem látszott, hogy a már novemberben beinduló karácsonyi vásárlások elszívták volna a pénzt a megtakarításoktól – derül ki a Bank360.hu elemzéséből, amely szerint a nagy kérdés az, hogy a januárban kezdődő hozamcsatában az állampapírokból és azok megkapott óriási kamatából mennyi pénz vándorol bankbetétekbe, befektetési jegyekbe és részvényekbe.
Összességében hatalmas összeget takarítottak meg a magyar családok tavaly novemberben, dacára annak, hogy az év utolsó előtti hónapjában a rengeteg akció és a közelgő karácsony miatt költekezésre csábítanak a kereskedők. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a háztartások bankszámlái és értékpapírszámlái 458,6 milliárd forint friss megtakarítással gyarapodtak. Ezt kiegészítette egy hasonló nagyságrendű, 450 milliárd forint fölötti árfolyamnyereség is az értékpapírszámlákon, aminek köszönhetően a teljes lakosság pénzügyi vagyona még tovább hízott – legalábbis azoké, akiknek eddig is jelentős megtakarításuk volt és azt még tudták is növelni.
A bankbetétekre 148,3 milliárd forintnyi új megtakarítás áramlott. Donald Trump választási győzelme után a forint árfolyama lejtőre került, ez sok kisbefektetőt késztetett arra, hogy átváltsa a devizabetétjét forintra, a devizabetétekből ezért a 11. hónapban 44,5 milliárd forint távozott, miközben a forintbetétek állománya csaknem 193 milliárd forinttal nőtt. A háztartások teljes betétállománya a hónap végén 13 317 milliárd forint volt, közel jár már a 2022 közepén mért, 13 400 milliárd fölötti rekordokhoz.
2022-ben és 2023-ban főleg a kiemelkedő kamatozású állampapírok miatt nagyjából 1600 milliárd forint távozott a lakossági bankbetétekből, most viszont, hogy a lakossági állampapírok kamata már nem olyan vonzó, ismét gyarapodnak a betétállományok. A bankok többsége ugyan szinte nulla kamatot ad a lekötött betétekre, de találni olyan ajánlatokat is, amelyek jócskán infláció feletti kamatot kínálnak átlagos ügyfelek számára is. A Cetelemnél például 6 hónapra évi 6,25 százalékos kamatot is el lehet érni (EBKM: 6,35), 12 hónapra pedig 5,75-öt. Még az is kaphat évi 4 százalékos kamatot, aki egyáltalában nem akarja lekötni a pénzét.
Az értékpapírok állománya ennél jóval nagyobb. A háztartások november végén magyarországi papírokban 27 464,1 milliárd forintot tartottak, külföldi értékpapírokban pedig további 4119,5 milliárdot: mindkét adat történelmi rekord. Különösen a külföldi befektetést tartók jártak jól a hónapban, 30 nap alatt átlagosan 4,5 százalék körüli hozamot értek el forintban számolva legalábbis, ami nem kis részben persze a forint gyengülésének is köszönhető.
A legnépszerűbb értékpapír-megtakarítás továbbra is az állampapír. Novemberben csaknem 250 milliárd forint friss lakossági megtakarítást került állampapírba, ennek köszönhetően a háztartások állománya 13 951,6 milliárd forintos történelmi csúcsra került. Ennek az összegnek azonban több mint a fele inflációt követő Prémium Magyar Állampapírban (PMÁP) van, ez az állomány meghaladja a 7 ezer milliárd forintot.
A PMÁP-ok a 2023-as rekord infláció miatt jelenleg 18 százalék körüli kamatot fizetnek, ami a következő kamatfordulónál 4 százalék körüli szintre esik majd vissza. Kérdés, hogyan döntenek majd a befektetők, ha ez megtörténik, mennyien ragaszkodnak majd továbbra is az állampapírokhoz, és hányan keresnek új befektetési lehetőséget a pénzük számára – írja a Bank360.hu.
A kisbefektetők számára a magasabb kamatú bankbetétek mellett további lehetőség lehet a banki kötvény, ami ismét népszerű. Novemberben ugyan többet adtak el belőle a kisbefektetők, mint amennyit vásároltak, de még mindig 600 milliárd forint fölött van az állományuk. A banki kötvények arra is alkalmasak, ha valaki devizás megtakarítást keres, a lakossági állomány több mint fele devizában kibocsátott értékpapír. Aki kamatozó devizás megtakarítást keres, külföldi kötvényt is vásárolhat, a magyar háztartások 887 milliárd forintot tartottak ilyen értékpapírban tavaly novemberben.
Az értékpapírpiacon az állampapírok legerősebb versenytársai a befektetési alapok. A hazai alapokban lévő megtakarítás november végén átlépte a 11 ezer milliárd forintos lélektani határt, a hónap folyamán beérkezett több mint 105 milliárd forintnyi friss megtakarításnak és a 133 milliárd forint hozamnak köszönhetően. A külföldi alapokban további 2335,6 milliárd forint van, ezekbe is került 33,5 milliárd forintnyi lakossági megtakarítás, a hozam pedig megközelítette a 100 milliárd forintot. A befektetési alapokban lévő teljes háztartási vagyon 13 336 milliárd forint, vagyis lassan megközelíti már az állampapírokban tartott összeget.
A lakosság részvényekben tartott vagyona is történelmi rekordot döntött november végén. Hazai részvényekben 1877,3 milliárd, külföldiekben 897 milliárd forintnyi megtakarításuk volt. A hazai bankpapírok voltak a legnépszerűbben, 1006 milliárd forintos történelmi csúcsra hízott ez az állomány annak dacára is, hogy a kisbefektetők novemberben több mint 50 milliárd forint értékben adtak el az ilyen részvényeikből. Ennek vélhetően az volt az oka, hogy novemberben a legnépszerűbb részvény, az OTP árfolyama történelmi csúcson járt, átlépte a 22 ezer forintot is. Összesen 122,9 milliárd forintot keresett a lakosság a hónap folyamán a hazai bankrészvényeken.
Bár az OTP árfolyama azóta valamelyest csökkent, az idén még tovább nőhet a lakosság banki részvényállománya, hiszen karácsony előtt egy újabb hitelintézet, a Gránit Bank debütált a tőzsdén, amelynek részvényeiből a lakossági befektetők csaknem 11,5 milliárd forint értékben jegyeztek le.
„A Roszatom Műszaki Akadémián képzett szakemberek már most olyan kompetenciákat sajátítottak el, amelyekre az erőművi blokkok üzembe helyezésének minden szakaszában szükség lesz.”