Az állampapírok, az egyéb kötvények, a jelzáloglevelek, a befektetési jegyek és a részvények állományainak legfontosabb mutatói.
A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok állománya 1137 milliárd forinttal növekedett novemberben. Az összes állományon belül az állampapírnak nem minősülő kötvények hó végi állománya 37 milliárd forintot tett ki. A hosszú lejáratú forint állampapírok piacán novemberben a Magyar Államkötvény és az Önkormányzati Magyar Államkötvény ki- és rábocsátások 232 milliárd forintot, a törlesztések 83 milliárd forintot tettek ki névértéken. A lakossági kötvények értékesítésének és visszaváltásának egyenlege 83 milliárd forint értékű állománynövekedést eredményezett. A rövid lejáratú forint állampapírok piacán a diszkont kincstárjegy ki- és rábocsátások 231 milliárd forintot tettek ki, a lejárat és visszavásárlás 179 milliárd forint volt. A kamatozó instrumentumok (lakossági papírok) állománya 48 milliárd forinttal csökkent a hónap során. A forintban denominált papíroknál a hozamok csökkentek, az árváltozás 460 milliárd forinttal növelte az állományt. A devizában kibocsátott kormányzati értékpapírok piacán új kibocsátás nem volt, egy állampapír járt le 27 milliárd forint összegben. Az árváltozás 38 milliárd forinttal, a devizaárfolyamok változása 346 milliárd forinttal növelte az állományt novemberben.
A rezidens hitelintézetek által kibocsátott jelzáloglevelek állománya 28 milliárd forinttal növekedett novemberben. A tárgyhónapban a rábocsátások érteke 7 milliárd forintot tett ki, a lejárat nem volt. Az árváltozás 14 milliárd forinttal, a devizaárfolyam változása 2 milliárd forinttal növelte az állományt. A forintban kibocsátott jelzáloglevelek állománya 1802 milliárd, a devizában kibocsátott jelzáloglevelek állománya 210 milliárd forintot tett ki november végén.
Az egyéb – nem központi kormányzat által kibocsátott - kötvények állománya novemberben 601 milliárd forinttal csökkent, melyből az MNB kötvények állománycsökkenése 864 milliárd forintot tett ki. A hitelintézetek által kibocsátott kötvények állománya 7 705 milliárd, a hitelintézeteken és az MNB-n kívüli egyéb szektorok által kibocsátott kötvények állománya 4 405 milliárd forintot ért el a hó végén. Novemberben a nem pénzügyi vállalatok, a hitelintézetek és az egyéb pénzügyi közvetítők által kibocsátott kötvények esetében a ki- és rábocsátások értéke 232 milliárd forintot tett ki, a lejáratok és visszavásárlások értéke 148 milliárd forint volt. Az árváltozás 30 milliárd forinttal, a devizaárfolyamok változása 147 milliárd forinttal növelte az állományt.
Novemberben a rezidens kibocsátású befektetési jegyek piaci értékes állománya 524 milliárd forinttal növekedett. A pénzpiaci alapok jegyei 494 milliárd forintot, az egyéb alapok értékpapírjai 22 094 milliárd forintot értek el az időszak végén. A tárgyhónapban az új kibocsátások értéke 35 milliárd forint, a lejárat 16 milliárd forint volt. Az árváltozás 183 milliárd forinttal, a devizaárfolyamok változása 75 milliárd forinttal növelte az állományt.
A rezidens vállalatok tőzsdei részvényeinek piaci értékes állománya 705 milliárd forinttal növekedett a hónap során. Az állományokat tekintve a hitelintézeti részvények 6 984 milliárd, a nem pénzügyi vállalati részvények 6 842 milliárd, az egyéb szektorok által kibocsátott részvények 99 milliárd forintot tettek ki november végén. A vezető papírok árfolyama többnyire emelkedett, a részvénypiaci kapitalizáció 5,3 százalékkal került feljebb az előző hónaphoz képest. Az árváltozás 727 milliárd forinttal növelte az állományt.
A külföldiek tulajdonában lévő értékpapírok tranzakcióból eredő állománycsökkenésén belül 328 milliárd forinttal csökkent az MNB által kibocsátott kötvények állománya. Szintén csökkent a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapírok állománya, a csökkenés 323 milliárd forint volt. Ezzel szemben az egyéb kötvények, a tőzsdei részvények a befektetési jegyek és a jelzáloglevelek állománya növekedett, a növekedés 171 milliárd, 28 milliárd, 24 milliárd és 2 milliárd forintot tett ki.
A hitelintézetek tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően 241 milliárd forinttal csökkent novemberben. Az MNB kötvény és az egyéb kötvény állományuk csökkent, a csökkenés 471 milliárd és 29 milliárd forint volt a hónap során. Ezzel szemben a kormányzati szektor által kibocsátott értékpapír, a befektetési jegy, a jelzáloglevél és a tőzsdei részvény állományuk növekedett, a növekedés 248 milliárd, 5 milliárd, 4 milliárd és 2 milliárd forint volt.
A vizsgált időszakban tranzakciókból eredően 285 milliárd forinttal nőtt a háztartások (beleértve a háztartásokat segítő nonprofit intézményeket is) tulajdonában lévő értékpapírok állománya. Ezen belül a háztartások 250 milliárd forinttal növelték állampapír tulajdonukat; ebből a hosszú lejáratú, forintban kibocsátott állampapíroknál 204 milliárd, a rövid lejáratú, forintban kibocsátott állampapíroknál 54 milliárd forint állománynövekedés, a devizában kibocsátott állampapíroknál 8 milliárd forint állománycsökkenés valósult meg. A tárgyhónapban a háztartások 105 milliárd forinttal szintén növelték a befektetési jegy állományukat. A tőzsdei részvény és az egyéb kötvény állományuk csökkent, a csökkenés 44 milliárd és 34 milliárd forint volt. A háztartásokat segítő nonprofit intézmények tulajdonában lévő értékpapírok állománya tranzakciókból eredően novemberben növekedett.
A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok piaci értékes állományának tulajdonosi megoszlásán belül minden szektorban növekedett az állomány. A pénzügyi vállalatok, a külföldiek, az államháztartási szektor és a nem pénzügyi vállalatok állománya is növekedett, a növekedés 650 milliárd, 150 milliárd, 42 milliárd és 26 milliárd forintot tett ki. A háztartások és a háztartásokat segítő nonprofit intézmények együttes állománya 269 milliárd forinttal növekedett novemberben. (MNB)
A SALT Budapest alapvető filozófiája a hagyományos magyar konyha újragondolása. Tóth Szilárd séf és csapata olyan régi recepteket és technikákat elevenít fel, amelyek évtizedekkel, sőt évszázadokkal ezelőtt jellemezték a magyar vidéki konyhát.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ukrán hatóságok tájékoztatása alapján az elmúlt két hónapban sem csökkent az ukrán energia-infrastruktúrát ért támadások száma. A támadások közvetlenül nem érintik az ukrajnai atomerőművek nukleáris biztonságát, azonban megzavarhatják működésüket.