2024. végén hatályba lépett a nemek közötti egyensúlynak a nyilvánosan működő részvénytársaságok igazgatói körében való javításáról szóló irányelv, amelynek célja, hogy valamennyi uniós tagállamban kiegyensúlyozottabbá tegye a nemek arányát a tőzsdén jegyzett társaságok vezetőtestületeiben.
Az irányelv célkitűzése, hogy a tőzsdén jegyzett legnagyobb uniós társaságok nem ügyvezető igazgatói pozícióiban legalább 40 százalék, vagy az összes igazgatói pozícióban legalább 33 százalék legyen a nők aránya – emlékeztet az Európai Bizottság közleménye. Az irányelv nemzeti jogba való átültetésének határideje 2024. december 28. volt, a társaságoknak pedig 2026. június 30-ig kell a fent említett célkitűzést teljesíteniük.
Az Európai Unióban átlagosan 34 százalék a nők aránya a vállalati vezetőtestületekben. 2010 óta a legtöbb uniós tagállamban ez a ráta javult, ám jelentős az eltérés az egyes tagállamok között, illetve néhány tagállamban stagnál a női felső vezetők száma. A kötelező nemi kvótákat alkalmazó országokban például 39,6 százalék volt a nők aránya a vállalati vezetőtestületekben 2024-ben, 33,8 százalék a „puha” intézkedéseket alkalmazó országokban – és csupán 17 százalék azokban az országokban, amelyek nem tettek lépéseket a nemek közötti egyensúly előmozdítása érdekében.
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”