2024. végén hatályba lépett a nemek közötti egyensúlynak a nyilvánosan működő részvénytársaságok igazgatói körében való javításáról szóló irányelv, amelynek célja, hogy valamennyi uniós tagállamban kiegyensúlyozottabbá tegye a nemek arányát a tőzsdén jegyzett társaságok vezetőtestületeiben.
Az irányelv célkitűzése, hogy a tőzsdén jegyzett legnagyobb uniós társaságok nem ügyvezető igazgatói pozícióiban legalább 40 százalék, vagy az összes igazgatói pozícióban legalább 33 százalék legyen a nők aránya – emlékeztet az Európai Bizottság közleménye. Az irányelv nemzeti jogba való átültetésének határideje 2024. december 28. volt, a társaságoknak pedig 2026. június 30-ig kell a fent említett célkitűzést teljesíteniük.
Az Európai Unióban átlagosan 34 százalék a nők aránya a vállalati vezetőtestületekben. 2010 óta a legtöbb uniós tagállamban ez a ráta javult, ám jelentős az eltérés az egyes tagállamok között, illetve néhány tagállamban stagnál a női felső vezetők száma. A kötelező nemi kvótákat alkalmazó országokban például 39,6 százalék volt a nők aránya a vállalati vezetőtestületekben 2024-ben, 33,8 százalék a „puha” intézkedéseket alkalmazó országokban – és csupán 17 százalék azokban az országokban, amelyek nem tettek lépéseket a nemek közötti egyensúly előmozdítása érdekében.
A beruházásösztönzésben is ki kell használni, hogy rendkívül Magyarország-barát az új washingtoni adminisztráció, és a legnagyobb amerikai cégeket is ösztönözni kell magyarországi befektetésekre – hívta fel a figyelmet Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ukrán hatóságok tájékoztatása alapján az elmúlt két hónapban sem csökkent az ukrán energia-infrastruktúrát ért támadások száma. A támadások közvetlenül nem érintik az ukrajnai atomerőművek nukleáris biztonságát, azonban megzavarhatják működésüket.