Duna House: 39 millió forintba került 2024-ben egy „átlagos vidéki otthon”

2024. 12. 27., 14:15

Közel 15 százalékkal emelkedett a vidéki adásvételek száma tavalyhoz képest a hazai ingatlanpiacon, ahol az otthonteremtés ára közel 5 millió forinttal, 39,1 millióra nőtt a fővároson kívüli területek adatai alapján, a négyzetméterárak drágulása pedig 13–14 százalék közé tehető. Az ingatlanvásárlás során az átlag így meghaladta a 466 ezer forint/m2-t a Duna House szakértői szerint. A használt téglaépítésűeknél idén 2,1 millió forint/m2 volt a rekord, érdekesség, hogy a főváros mellett vidéken is egyre több panellakásért fizetnek millió feletti árat négyzetméterenként a vevők.

„A 2024-es év során beköszöntött ingatlanpiaci fordulat a tavalyihoz képest tranzakciószámokban közel 30 százalékos bővülést hozott a fővárosban, azonban a budapesti lakáspiac mellett a vidéki területeken sem volt hiány a vásárlási kedvet illetően, hiszen tavalyhoz képest 14–15 százalékkal több adásvétel zárult” – mondta el Máté Ferenc, a Duna House Vezérigazgató-helyettese. Az erősödő kereslet törvényszerűen az árak emelkedését is maga után hozta országszerte: az ingatlanközvetítő közreműködésével idén értékesített vidéki ingatlanok adatai alapján, az összes ingatlantípus (használt és új, ház és lakás) figyelembevételével számított, otthonteremtésre fordított átlagos összeg 2023-hoz képest 5 millió forinttal, 39,1 millió forintra emelkedett, míg az átlagos négyzetméterár szintén 13–14 százalékos drágulás után meghaladta a 466 ezer forint/m2-t.

A legkeresettebb vármegye a budapesti agglomerációt is magában foglaló Pest volt, a vidéki adásvételek csaknem negyede itt köttetett. Pest vármegyében volt a legkiemelkedőbb az ingatlanvásárlásra fordított átlagos összeg, amely az összes ingatlantípus figyelembevételével 56 millió forint volt, ezért a pénzért átlagosan 100 m2-es élettérrel rendelkező otthonokat vásároltak, négyzetméterenként tavalyhoz képest 12 százalékos drágulás után, 560 ezer forintos átlagáron. Baranyában 34,3 millió forintos átlagos kiadást jelentett a 76 négyzetméteres otthonok megvásárlása, négyzetméterenként 450 ezer forintot kóstáltak az ingatlanok a területen, ami 15 százalékos emelkedést jelez 2023-hoz képest. Ennél enyhébb mértékben, 5 százalékkal, 407 ezer forintra növekedett az átlagos egységár Bács-Kiskun vármegyében, ahol 84 négyzetméteres ingatlanra átlagosan 34,1 millió forintért szerződtek a Duna House ügyfelei.

Az otthonteremtésre fordított összeget illetően második helyre került, ugyanakkor négyzetméterárban rekorder lett idén a Kelet-Magyarország központjának számító Hajdú-Bihar vármegye, ahol átlagosan 47,8 millió forintos kiadást jelentett egy élhető, 74 négyzetméteres ingatlan megvásárlása. Négyzetméterárak tekintetében az előző évhez képest jelentős, 19 százalékos drágulást tapasztaltak a Duna House szakértői a területen, ahol átlagosan 645 ezer forintba került egy négyzetméter. A legalacsonyabb átlagos egységáron, 209–287 ezer forint/m2 között Nógrád, Tolna, Békés és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye kínálta a lakásokat, átlagos ingatlanértékben a legmegfizethetőbbnek a fenti vármegyék mellett még Borsod-Abaúj-Zemplén számított, az említett területeken 16,6–23,2 millió forint is elegendő lehetett az átlagosan 64–90 négyzetméteres otthonok megvásárlásához.

A vidéki területek használtingatlan-piacán a családi házakért fizetett átlagos négyzetméterárak terén volt a legjelentősebb, 14 százalékos áremelkedés, a saját kerttel rendelkező családi házakra átlagosan 390 ezer forintért szerződtek a Duna House ügyfelei. A téglaépítésű lakásokért kért egységár 13 százalékos növekedés után 607 ezer forint körül alakult vidéken, míg a legcsekélyebb mértékben, 11 százalékkal a panellakások drágultak, az értük kért átlag 542 ezer forint négyzetméterenként.

„Érdekesség, hogy a főváros mellett már vidéken sem elképzelhetetlen a millió forint körüli egységáron értékesített házgyári lakás. Az agglomerációs településeken, a Balaton környékén, valamint a fővárosi albérleti árakat kínáló Debrecenben is népszerűek a befektetők körében az ilyen típusú, jó állapotú vagy felújított ingatlanok” – árnyalta a képet a Máté Ferenc. Közülük a legmagasabb, 1,05 millió forintos négyzetméteráron egy gödöllői panel talált új tulajdonosra, az 59 négyzetméteres lakásért ráadásul alku nélkül, irányárat adott a vevő. Végső vételár tekintetében ennél is többet, 65 millió forintot is adott valaki egy debreceni, 83 négyzetméteres, nagyon jó állapotú panellakásért, míg Salgótarjánban 6 millió forintért is lehetett kisebb méretű, 28 négyzetméteres panelhez jutni, négyzetméterárak terén azonban a legalacsonyabb összeget, 128 ezer forintot egy 59 négyzetméteres, felújítandó, komlói lakásért fizettek.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025. 03. 28., 12:35
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS