Indokolt az óvatosság, de vannak lehetőségek a megtakarítók számára

2021. 10. 29., 17:30

Az infláció felgyorsult, az alapkamat pedig emelkedő pályára került, ami a befektetések piacát is érinti – derült ki a K&H befektetői klubjának budapesti rendezvényén. A K&H szakértői szerint kulcskérdés, hogy milyen stratégiát választanak most a megtakarítással rendelkezők. A kockázatvállalási hajlandóságtól függően a mostani helyzetben kellő óvatosság mellett a részvénypiacok még mindig vonzó hozamot jelenthetnek, ezen belül a mesterséges intelligencia által támogatott és a zöld pénzügyekhez sorolt környezetbarát, fenntartható befektetések fontos szerepet kaphatnak.

A koronavírus-járvány újabb hullámai miatt még bizonytalan, mikor térhet vissza a normális kerékvágásba a világgazdaság. „Komoly nehézségekkel küzdenek a globális ellátási láncok – például az autóiparban és az elektronikai ágazatban –, drasztikusan megnőttek a szállítási költségek, és az energiaárak is meredeken emelkednek. Az ezekből adódó inflációs nyomás mind a döntéshozóknak, mind a piaci szereplőknek fejtörést okoz” – hívta fel a figyelmet Ábrahám András, a K&H Privát bank vezetője a makrogazdasági környezet kihívásaira.

Szeptemberben Magyarországon az éves infláció kilencéves csúcsra, 5,5 százalékra gyorsult, az áremelkedésből adódó kockázatok miatt pedig a Magyar Nemzeti Bank kamatemelési ciklusba kezdett. Ennek eredményeként a ráta az év első felében jellemző 0,6 százalékos értékről 1,8 százalékra emelkedett.

Érdemes nyitni az ESG alapok felé

A megtakarítók számára a jelenlegi környezetben – kellő óvatosság és a kockázatvállalási hajlandóság felmérése mellett – a részvénypiacok kecsegtetnek attraktív hozammal. Fontos azonban a diverzifikáció, azaz nem csak a forintalapú, hanem az euró- vagy dolláralapú alapok számításba vétele is.

Emellett a zöld pénzügyek is egyre inkább teret nyernek, amelyet az MNB is kiemelten kezel. Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke hívta fel a figyelmet a jegybankok növekvő felelősségére, amit például a klímakockázatok nem megfelelő árazása indokol. A klímaváltozás közvetlenül hat az inflációra, közvetve pedig a pénzügyi stabilitást is érinti. Mindezek miatt a jegybankoknak aktív szerepet kell vállalniuk a zöld pénzügyek területén is.

Számos cég még csak marketingfogásként használja a zöld átállást és olyan termékeket, szolgáltatásokat minősít fenntarthatónak, amelyeknél ez kétséges lehet, ezért a jegybankoknak segíteniük kell abban, hogy átláthatóbb és összehasonlíthatóbb lehessen a zöld befektetések piaca.

A megfelelő szabályozási környezet fontos, mert egyre jobban teljesítenek a fenntarthatóságot fókuszba helyező úgynevezett ESG alapok, amelyek már most is jelentős szeletet hasítanak ki a piaci tortából, az előrejelzések szerint pedig további növekedés előtt állnak. A világ egyik legnagyobb tanácsadó cége, a PwC szerint az európai piacon az ESG alapok részesedése 2020-ban 15 százalékos volt, ami 2025-re 57 százalékra emelkedhet. A fenntartható befektetési megoldások terén a K&H is kiemelkedően színes kínálatot nyújt, mivel a vállalatcsoport környezetvédelmi céljaival összhangban kívánja kielégíteni az egyre erősebb, „zöld” ügyféligényeket is.

Képbe kerül az MI

Általánosságban tehát a részvény- és vegyes alapok a mostani kilátások szerint jó befektetési alternatívát kínálhatnak. Ezek között pedig ma már megtalálhatóak a mesterséges intelligencia (MI) által támogatott befektetések is.

A K&H 2021 őszén privát banki ügyfelei számára elérhetővé tette a mesterséges és az emberi intelligencia együttműködésén alapuló befektetési megoldást. Az alap esetében a mesterséges intelligencia folyamatosan figyeli és elemzi a piaci adatokat, az eredmények alapján előrejelzést készít, majd befektetési ajánlásokat tesz, de a működést továbbra is portfóliómenedzserek felügyelik. A szakemberek szerepe tehát a döntési folyamatban kulcsfontosságú marad: az MI-vel való partnerség egy kiváló koprodukció ember és a mesterséges intelligencia között.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS