Az elmúlt évek tapasztalatai alapján az MNB számos olyan bejelentést kapott a tőkepiaci szereplők magatartásával kapcsolatban, amelyek tiltott piaci manipuláció gyanújával, az érintett pénzügyi eszköz árfolyamára, keresletére vagy kínálatára gyakorolt félrevezető jelzések alapján születtek. A tőkepiaci kereskedés során célszerű körültekintően megbízásokat adni, tranzakciókat végrehajtani, és a befektetés előtt tájékozódni – az akár elsőre ártatlannak tűnő – ügylet(ek) kockázatairól. A piaci visszaélések gyanúját felvető magatartásnál az MNB piacfelügyeleti eljárást indíthat.
Az elmúlt évek felügyeleti tapasztalatai azt mutatják, hogy a Magyar Nemzeti Bankhoz (MNB) érkezett több, a tiltott piaci manipuláció gyanúját jelző értesítés („Suspicious Transaction and Order Report”, STOR) elkerülhető lett volna, ha a befektetők helyesen mérik fel az ügyletek kockázatát.
A piaci manipuláció szempontjából gyanús magatartásokról az MNB több csatornán keresztül is kap jelzéseket. Ezek közül a STOR bejelentéseket – jogszabályi kötelezettség alapján – elsősorban a kereskedési helyszínt működtető piaci szereplők és a befektetési vállalkozások kötelesek készíteni és küldeni az MNB-nek, ha felmerül a piaci visszaélés gyanúja. A befektetők számlavezetői és a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) folyamatosan ellenőrzik a piaci szereplők tőkepiaci magatartását, beleértve, hogy milyen megbízásokat adnak, milyen ügyleteket hajtanak végre, és mindezt milyen módon végzik. A STOR-ok, ahogyan más forrásból származó jelzések és bejelentések is, akár piacfelügyeleti eljárásokat is megalapozhatnak.
A piaci visszaélésekről szóló rendelet (MAR) szerint manipulatívnak minősülhet minden magatartás, ami az érintett pénzügyi eszköz keresletéről-kínálatáról, árfolyamáról más befektetők számára félrevezető jelzést adhat. Ebbe beleértendő az is, ha nem a kereskedés során, annak eszközével próbálja valaki például egy részvény árfolyamát eltéríteni, hanem adott esetben félrevezetésre alkalmas információkat közvetít a nyilvánosság felé – akkor is, ha ezt nem szándékosan hajtja végre. A kereskedéssel megvalósított tiltott piaci manipuláció esetében pedig félrevezetésnek minősíthető például minden, az árfolyamot vagy keresleti-kínálati megítélést érintő, befolyásolásra alkalmas magatartás.
Az árfolyam befolyásolására tett kísérlet vagy megvalósult ügylet révén tényszerűen megállapítható „árfolyamelhúzás” talán a legfelismerhetőbb formája a piaci manipulációnak. Sokaknak azonban már nem ennyire egyértelmű, hogy egy – közkeletű elnevezés szerint – „átkötés” vagy „önkötés” (amikor a vevő és eladó is ugyanaz a személy) is lehet ugyanolyan aggályos a MAR szabályai szerint, mint az „árfolyamelhúzás”.
Számos példa mutatja, hogy az adóelőnyök kihasználására használt tartós befektetési számlák (TBSZ) tőkepiaci kereskedésbe vonása hordozhat ilyen kockázatokat. Ha a TBSZ számlán meglévő részvényeket a befektető magának adja el vagy a TBSZ számlán rendelkezésre álló pénzösszeg terhére magától vásárol más pénzügyi eszköztípust, e tranzakciósorozatok is torzíthatják az érintett eszközök kereslet-kínálatát. Ez a fajta magatartás akár szintén STOR jelzéssel és piacfelügyeleti eljárás megindításával járhat.
Mindezek miatt az, aki tőkepiaci kereskedésre szánja el magát és nem rendelkezik átfogó ismeretekkel az aggályos kereskedési magatartásokról, járjon el körültekintően, illetve kérjen segítséget és tájékoztatást a lehetséges kockázatokról. (MNB)
Letették a Becton Dickinson környei sterilizáló üzemének alapkövét; a 42,2 milliós beruházás 25 magas hozzáadott értékű munkahelyet teremt.
Magyarország fontos nukleáris együttműködési megállapodást ír alá az Egyesült Államokkal, aminek az is különös jelentőséget ad, hogy az atomenergia a rezsicsökkentés hosszú távú fenntartásának eszköze Magyarországon – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.