A lakásvásárlók fele befektetési szándékkal vásárol a fővárosban

2019. 02. 08., 14:02

Az elmúlt két hónapban a befektetési célú vásárlók aránya átlépte az 50 százalékot a budapesti ingatlanpiacon a Duna House adatai alapján.

A fővárosban a befektetési céllal vásárlók általában az 50-60 négyzetméter közötti lakásokat keresik, amelyek ára 36-40 millió forint között mozog. A befektetésként vásárolt ingatlanok a bérleti piacra vannak élénkítő hatással, a vásárlás után szinte azonnal megjelennek a kínálati piacon.

A Duna House minden általa közvetített tranzakció után rögzíti az eladók és vevők motivációit, a befektetési célú vásárlás az elmúlt két évben 35 és 45 százalék közötti részarányt vett ki a fővárosi ingatlanpiacon, amely azonban tavaly decemberben és idén januárban is átlépte az 50 százalékot. 2018 decemberében 53 százalék, 2019 januárjában 54 százalék volt a befektetők aránya a főváros egészét tekintve. A második legnépszerűbb vásárlási szándék 20-25 százalék körüli aránnyal az első lakásvásárlás. Ezekben az esetekben jellemzően méretében kisebb, árában kedvezőbb ingatlanokat keresnek a vevők a piacon. 

„A befektetési célú ingatlanvásárlókat többféle ok vezérelheti. Az ingatlanárak további emelkedésében bízó, így kifejezetten üzleti haszonszerzés miatt vásárlók mellett, sokak például most még a családdal élő gyermekük jövőjét szeretnék biztosítani egy később önálló családalapításhoz szükséges ingatlannal, amelyet addig is a bérleti piacon akár 5-6 százalékos hozammal tudnak hasznosítani” – nyilatkozta Benedikt Károly, a Duna House elemzési vezetője. „A jelenlegi gazdasági és ingatlanpiaci környezetben még mindig megéri ingatlant vásárolni, így jelentős csökkenést nem várunk ebben a mutatóban az idei évben.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS