Történelmi csúcs: 7000 milliárd forint fölött a befektetési alapokban kezelt vagyon

2021. 04. 15., 18:15

Márciusban 2 százalékkal, 137 milliárd forinttal nőtt a befektetési alapokban kezelt vagyon – tájékoztatott a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ).

A befektetési alapok esetében az elmúlt hónapban a tőkeáramlások eredője plusz 66 milliárd forintot mutat. Számos kategória esetében volt tőkekiáramlás, de azon kategóriák esetében, ahol tőkebeáramlást tapasztalhattunk, jelentős mozgás volt látható. A tőkeáramlás, a hozamok és az árfolyammozgások eredőjeként a BAMOSZ-tagok által kezelt befektetési alapok összvagyona 2 százalékkal nőtt márciusban. A hónap végén a BAMOSZ-tagok összesen 7110 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban, amely új mérföldkő, hiszen először lépte át a vagyon nagysága a hétezer milliárdot.

A pénzpiaci alapok esetében félmilliárdos tőkekiáramlást tapasztalhattunk márciusban. A hozamok ezen csak csekély mértékben tudtak javítani, így összességében 0,6 százalékos a vagyonvesztés a kategóriánál.

A kötvényalapoknál újra tőkekiáramlást láthattunk, amely közel másfél milliárd forint. Az egyes alkategóriáknál vegyes a kép, de valójában a rövid futamidejű alapok okolhatók a tőkekiáramlással. A tőkeáramlásoknak köszönhetően és az elmaradt hozamok miatt a kötvényalapok vagyona 0,5 százalékkal csökkent.

A vegyes alapoknál tőkebeáramlás volt márciusban, amelynek nagysága 37 milliárd forint, amely a legmagasabb érték a kategóriák között. Mindhárom alkategória esetében a vevők voltak többségben. A hozamok is pozitívan alakultak, így a kategória vagyona pontosan 4,6 százalékkal nőtt a hónap során.

A részvényalapoknál tőkebeáramlást figyelhettünk meg márciusban. Ennek nagysága meghaladta a 12 milliárd forintot. Ehhez természetesen hozzájárult két, a hónap folyamán indult új sorozat is. A növekedést tovább segítették a hozamok. Mindennek eredőjeként részvényalapok vagyona 5,4 százalékkal lett több.

A tőkevédett alapok esetében ezúttal is tőkekiáramlást tapasztaltunk, aminek nagysága ötmilliárd forint volt, ami egyértelműen két lejárt alappal magyarázható. A vagyon ennek megfelelően csökkent 8 százalékkal. A kissé ijesztő szám mögött azonban az rejlik, hogy a kategória már egészen kicsi, így a kategória méretéhez képest már minden egyes alap lejárata jelentős méretű. (Adatlapunkból kiolvashatjuk, hogy már csak 14 db tőkevédett alapunk van.)

Az abszolút hozamú alapok esetében márciusban tőkebeáramlást láthattunk, aminek nagysága 4 milliárd forint. A hozamok tovább tudták segíteni a növekedést, így a kategória esetében 1,6 százalékos növekedést tapasztalhattunk.

A származtatott alapok esetében ebben a hónapban tőkekiáramlást láthattunk, amelynek mértéke 1,8 milliárd forint. A hozamoknak ezt sikerült korrigálni, így a kategória vagyona plusz 0,2 százalékkal változott a hónap során.

Az ingatlanalapok esetében tőkekiáramlást láthattunk, amely megközelítette a 2,5 milliárdot. A tőkeáramlás, a hozamok és az árfolyammozgások eredőjeként a nettó eszközérték 0,4 százalékkal lett több.

Az árupiaci alapoknál 2,3 milliárdos tőkebeáramlást figyelhettünk meg. A hozamok nem tudták erősíteni a növekedést, a vagyonváltozás azonban így is plusz 2,3 százalék lett a hónap folyamán.

Az elsősorban intézményi befektetők vagyonát kezelő zártkörű alapok esetében az elmúlt hónapban tőkebeáramlás volt tapasztalható 21 milliárdot meghaladó értékben. A hozamok is kedvezően alakultak, így összeségében a vagyon 4,2 százalékkal növekedett a hónap során – árul a BAMOSZ közleménye.

A rovat támogatója a KAVOSZ Zrt.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026-09-03 09:10:00
Tíz év alatt 41 százalékkal csökkent az agrárgazdaságok száma, miközben 2023 és 2026 között 18 százalékkal nőtt az egy gazdaságra jutó átlagos mezőgazdasági terület. A gazdaságirányítók korösszetétele viszont alig változott az elmúlt években, 37 százalékuk már a 65 éves nyugdíjkorhatárt is betöltötte, a 40 év alattiak aránya pedig mindössze 10 százalék – derül ki a KSH „Agrárium 2026” felmérésének előzetes adataiból.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Egyre több magyar vállal munkát külföldön – de már messze nem csak a fizetés miatt. Ebben az epizódban körbejárjuk, mit tapasztalnak, akik hosszabb távra kelnek útra: mi motiválja őket, milyen nehézségekkel szembesülnek, és valóban javul-e odakint az életminőségük. Dencső Blanka, a Profession.hu piackutatási és üzletfejlesztési szakértője az állásportál e témában készült friss kutatási eredményeit mutatta be és magyarázta el. A legérdekesebb válaszok az anyagi okokon felül egyre fontosabbá váló tapasztalatszerzés, életkörülmény-javulás és családi integráció kapcsán érkeztek a felmérésben: már egy év alatt is sok minden változott.
Vendégünk Los Angelesben vezeti saját autó-, repülőgép-, hadi- és űripari fémalkatrészeket gyártó üzemét. A magyar mérnök cége, a Delta Machine olyan óriásvállalatok nagyra becsült beszállítója lett – hogy tényleg csak néhányat említsünk –, mint a Tesla, az Airbus, a SpaceX vagy a NASA. Utóbbi Artemis-programjához kritikus rakétaalkatrészeket gyárt, így az ő munkájának is köszönhető, hogy hamarosan újra ember lép a Holdra. Garaczi János a BizniszPlusz kérésére részletesen bemutatta a napjait leginkább meghatározó űripari munkát, és kifejtette, milyen kiugrási lehetőségeket lát Magyarország előtt, hogy hazánk végre kitörjön az összeszerelő üzem szerepkörből, és valódi hasznot húzzon, például a repülőgépiparból.
A magyar munkaerőpiacon továbbra is óvatos optimizmus érzékelhető: bár a gazdaságpolitikai környezet átalakulása miatt sok a bizonytalanság, a munkáltatók egyharmada létszámbővítést tervez. A Manpower felmérése szerint a foglalkoztatási kilátások összességében kedvezőek, ugyanakkor jelentős különbségek látszanak az egyes ágazatok és a hazai régiók között is. Mely területeken várható a legerősebb munkaerő-kereslet, hol számítanak visszaesésre, hogyan érdemes önfejlesztésbe vágni, és milyen tényezők alakítják a vállalatok toborzási döntéseit vagy épp AI-integrációját – például a munkaerő-optimalizálás jegyében? A kérdésekre Varga Péterrel, a Manpower Magyarország ügyvezető igazgatójával kerestünk szakmai válaszokat.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS