21 ezer milliárd dollárt ér a világ 100 legnagyobb vállalata

2019. 08. 28., 13:55

A PwC Global Top 100 vállalati rangsora alapján a világ száz legnagyobb, tőzsdén jegyzett vállalatának piaci tőkeértéke 1 040 milliárd dollárral nőtt az elmúlt 12 hónap alatt, ami 5 százalékos növekedést jelent.

A cégek gyarapodása visszafogottabb, mint a 2018. évi felmérés eredményeként megmutatkozó 15 százalékos növekedés, ami komolyabb kihívást jelentő piaci körülményekre utal.

A piaci tőkeérték elmúlt évi növekedése elsősorban az erős gazdasági környezetben működő amerikai vállalatoknak köszönhető.  Kínában és Európában a tavalyi növekedéssel ellentétben a piaci tőkeérték csökkenése volt tapasztalható (mínusz 4 százalék, illetve mínusz 5 százalék).

Továbbra is a technológiai szektoré a vezető szerep, bár az egészségügyi, fogyasztói szolgáltatási és távközlési szektorok fölöttébb erősen teljesítettek az elmúlt évben.

A Global Top 100 ranglista helyeinek több mint felén már ötödik éve, az idei évben 54 helyen, egyesült államokbeli vállalatok állnak, az összesített eredményt felülmúló 9 százalékos növekedéssel.  Az amerikai vállalatok a teljes piaci tőkeérték 63 százalékát képviselik, ami növekedést jelent a tavalyi 61 százalékhoz képest.

A piaci tőkeérték alapján a Global Top 100 második legnagyobb szeletét az elmúlt 12 hónapban a kereskedelmi bizonytalanságok és azok helyi piaci hangulatra gyakorolt hatása miatt bekövetkezett 4 százalékos visszaesés ellenére Kína alkotja. Ez ellentétben áll a 2018-ban elért 57 százalékos növekedéssel, amikor három új vállalat került a Global Top 100 közé és kettő az első tíz helyezett között végzett.

A geopolitikai nehézségek, többek között a Brexittel kapcsolatos bizonytalanság, valószínűleg befolyásolták az európai székhelyű vállalatok által az elmúlt egy évben a rangsorban elért helyezéseket. Három európai székhelyű vállalat kikerült a 100 legnagyobb vállalat közül és a rangsorban szereplő európai székhelyű vállalatok piaci tőkeértéke összességében 5 százalékkal esett vissza. A világ többi részének vállalatai esetében pozitívabbak a közelmúltbeli trendek: ezen vállalatok piaci tőkeértéke 22 százalékkal növekedett.

A rangsorban összességében India teljesített relatív értelemben a legjobban. Igaz, hogy csak két vállalat jutott be a 100 legnagyobb vállalat közé, de azok piaci tőkeértéke az erős tőzsdei teljesítménynek és az erőteljes nyereségeknek köszönhetően 63 milliárd dollárra, vagyis 37 százalékkal növekedett.

„Miközben az USA továbbra is a Global Top 100 élvonalát termeli ki, a rangsort várhatóan egyre nagyobb mértékben alakítja majd Kína, India és az egyéb fejlődő piacok. Az idei évben a rangsorba első ízben bekerült indiai és szaúd-arábiai vállalatok, valamint a világ többi részének vállalatai értékében tapasztalt erős növekedés is ezt támasztja alá” – mondta Polacsek Csaba, a PwC Magyarország Üzleti tanácsadásának cégtársa.

A Global Top 100 vállalat piaci tőkeértékét tekintve továbbra is a technológiai szektor képviselteti magát a legnagyobb arányban, a pénzügyi szektort és a harmadik helyen álló egészségügyi szektort lekörözve. Az egészségügyi, fogyasztói szolgáltatási és távközlési szektorokban tapasztalt 15 százalékos növekedés felülmúlta a technológiai szektor 6 százalékos növekedését, amire 2018 végén a volatilitás volt jellemző.  A pénzügyi szektorban működő vállalatok a piaci tőkeérték 3 százalékos csökkenésével a leggyengébb teljesítményt könyvelhetik el.

A legnagyobb tíz vállalat között továbbra is technológiai és e-kereskedelmi vállalatok – a Microsoft, az Apple, az Amazon és az Alphabet – állnak az élen, melyeket hatodik helyen a Facebook, hetedik helyen az Alibaba és nyolcadik helyen a Tencent követ.

A piaci tőkeérték abszolút növekedését tekintve a legjobb teljesítményt a Microsoft nyújtotta: a vállalat értéke 2018-hez képest 202 milliárd dollárral, vagyis 29 százalékkal nőtt, amivel a legelőkelőbb helyet biztosította magának.  A vállalatot az Apple, az Amazon és az Alphabet követi a rangsorban.  Ez a szökevénycsoport 40 százalékkal előzi meg az ötödik helyezett Berkshire Hathaway vállalatot, aminek piaci tőkeértéke 494 milliárd dollár.

A magánkézben lévő társaságok közül a 100 legnagyobb unikornis cég értéke a 2019. március 31-i adatok szerint 6 százalékkal, 815 milliárd dollárra nőtt, ami a tőzsdén jegyzett vállalatok növekedéséhez hasonló mértékű. A 100 legnagyobb unikornis cég majdnem fele (48 százaléka) amerikai, ami szintén összhangban áll a 100 legnagyobb vállalat között képviselt aránnyal. (Unikornis cégnek az 1 milliárd dollár fölötti értékű, magánkézben lévő startup vállalkozást nevezzük.)

Figyelemre méltó, hogy Kína az unikornis cégek közel 30 százalékát adja mind a cégek száma, mind azok értéke tekintetében, ami sokkal magasabb arány, mint a 100 legnagyobb cégen belül.  Mivel ezek a cégek a jövőbeli tőzsdei bevezetések vagy más vállalatok részéről végrehajtott felvásárlások jelentős forrásai, számítani lehet arra, hogy idővel jóval több vállalat kerül be Kínából a 100 legnagyobb vállalat közé.

„Jóllehet a technológiai szektor nem teljesített olyan jól, mint az előző években, továbbra is a 100 legnagyobb cég ranglistájának élvonalbeli cégeit adja, amelyen belül a négy legnagyobb amerikai óriáscég különítményt alkot.  Hosszabb távon arra számítunk, hogy ez a kiegyensúlyozatlanság csökkenni fog, és a jelenlegi helyzet főként a kínai technológiai cégek miatt meginog.  Erre ad alapot a kínai vállalatok unikornis cégek között elfoglalt helye” – tette hozzá Polacsek Csaba.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.