2022 februárjában 2606 cégalapítás került közzétételre Magyarországon, ami ugyan meghaladja a januári értéket, de mintegy 8 százalékkal elmarad a 2021-es havi átlagtól. Az Ukrajnához és Oroszországhoz köthető hazai cégalapítások viszont teljesen leálltak az orosz-ukrán háború kezdete óta.
Úgy tűnik, az idei cégalapítási értékek elmaradnak majd a 2021-es évtől. Mind a januári, mind a februári érték alacsonyabb az előző év azonos időszakának cégalapítási értékeitől. Idén januárban 2054, februárban pedig 2606 társas vállalkozás alakult Magyarországon, mind a két érték 20 százalékkal elmarad az előző év azonos időszakában regisztrált adattól, de még a magasabb februári érték is 8 százalékkal elmarad a 2021-es havi átlagtól. Az előző év cégalapítási szempontból ugyanakkor rendhagyóan magas volt, így talán nem is olyan nagy meglepetés a visszaesés. A COVID előtti értékekhez viszonyítva teljesen trendbe illeszkednek az év eleji cégalapítási adatok.
A cégtörlések száma is a 2019-es adatokat idézi. Február hónapban 2631 cégtörlés került közzétételre, ami a januári kiugróan magas érték után az elmúlt másfél év legmagasabb havi cégtörlési értéke, ugyanakkor a COVID előtti szintnek nagységrendileg megfelel. Összességében tehát hosszú idő után, a kényszertörlési eljárások újraindulásával normalizálódni látszanak a hazai cégtörlési számok is.
Bár összességében a hazai cégalapítási számokat nem mozgatja meg jelentősen, fontos kiemelni, hogy az orosz-ukrán háború kitörése óta nem volt a hazai cégjegyzékben sem orosz, sem ukrán érdekeltségű cégalakulás. A hazai cégjegyzékben a nemzetközi tulajdonosokhoz köthető cégek közül az Ukrajnához köthető vállalkozások vannak a legtöbben, jelenleg mintegy 4071 ilyen társas vállalkozás található Magyarországon. Ráadásul az Ukrajnához köthető cégek száma dinamikusan emelkedett az elmúlt években, 2021 során került a toplista élére Ukrajna a sokáig vezető Németországot megelőzve. Természetesen a cégek számossága nincs feltétlen egyenes arányban ezen vállalkozások összesített termelékenységével. Különösen az ukrán tulajdonosok esetében igaz ez, ahova sok esetben csak akkor kerül egy vállalkozás, amikor egy magyar tulajdonos a cég eladásával próbál megszabadulni a vállalkozásától a tartozásaival együtt. Ez a szürke-gazdasági jelenség ugyanakkor nem nevezhető teljesen általánosnak, a hazai társas vállalkozások körében számos igen sikeres, nagyobb múlttal rendelkező ukrán érdekeltségű vállalkozás is van.
Ezekkel együtt a havonta létrejövő társas vállalkozások közül minden hónapban 20-30 vállalkozás ukrán tulajdonoshoz köthető. Legalábbis eddig ez így volt, de a háború kitörése óta a jelen cikk írásáig eltelt bő két és fél hétben egyetlen egy Ukrajnához köthető vállalkozás sem alakult Magyarországon. Az Oroszországhoz köthető hazai cégalapítások számosságban alacsonyabbak voltak eddig, mint az ukrán érdekeltségű cégek, éves szinten mintegy 60-70 ilyen vállalkozás került bejegyzésre, de a háború kitörése óta ezek a cégalapítások is elapadni látszanak.
A februári céginformációs mutatók közül pozitív értelemben leginkább a végelszámolási adatokat érdemes kiemelni. Egy hónap alatt csupán 741 végelszámolási eljárás indult a hazai társas vállalkozások ellen, ami jóval alacsonyabb, mint a korábbi években az év elején megtapasztalt értékek, de még a 2021-es havi átlagnál is alacsonyabb a februári érték. Ez összességében biztató jel a vállalkozások életképességére és a cégtulajdonosok vállalkozási kedvére nézve, de természetesen egy havi adatból még messzemenő következtetéseket nem érdemes levonni, csak ha a trend tartós marad.
A megszüntetésre irányuló eljárások közül az üzleti partnerek számára legveszélyesebb felszámolási eljárásból 481 darab került közzétételre februárban, ami az elmúlt éveket nézve egy átlagos havi értéknek felel meg. Ezzel az eljárástípussal kapcsolatban azt érdemes kiemelni, hogy számossága néhány hónapja stabil szintet mutat, ráadásul ez a szint a COVID előtti értékeknek felel meg. Egyrészt ez jó hír, mert összességében a koronavírus járványt nem követte tömeges felszámolási hullám, másrészt azért elégedettek sem lehetnek a hazai vállalkozók, mert ez az érték összességében még mindig magasnak számít. Különösen igaz ez, ha figyelembe vesszük, hogy sokszor tartozásokkal együtt tűnnek el a süllyesztőben ezen vállalkozások.
A másik két megszüntetésre irányuló eljárástípussal ellentétben ugyanakkor a kényszertörlési eljárások szintje továbbra is magasan van. Február hónapban 3058 kényszertörlési eljárás került közzétételre, ami közel duplája a COVID előtti értékeknek. Ez a gyakorlatban viszont csak azt jelzi, hogy a kényszertörlési eljárások újraindulásával továbbra is tart a hatósági tisztogatási hullám. Jellemzően a magára hagyott, adminisztratív kötelezettségeiket sem teljesítő társas vállalkozásokra jellemző ez az eljárástípus. Az eljárástípus magas száma azt jelezi, hogy 2022 első felében várhatóan még magas marad a megszűnő társas vállalkozások száma, az összesített cégszám csökkenni fog a konszolidációs folyamat hatására.
A társas vállalkozások számának stagnálásával ellentétben az egyéni vállalkozók száma továbbra is dinamikusan emelkedik. Február hónapban 7911 egyéni vállalkozó lépett a hazai piacra, ami több mint háromszorosa az újonnan induló társas vállalkozások számának. Ennek következtében már közel 600 ezer egyéni vállalkozó működik az országban. A társas vállalkozások száma jelenleg csupán 530 ezer és a különbség hónapról hónapra növekszik az egyéni vállalkozókhoz viszonyítva.
A magas új egyéni vállalkozói szám ráadásul nem nevezhető kiugró értéknek, hasonló volt a januári új egyéni vállalkozó szám is. Az érték az előző évek szintjéhez képest is magas szinten látszik stabilizálódni.
A jelenlegi tendenciákat figyelembe véve a társas vállalkozások száma csökkenni fog a 2022-es év során, de ennek mértéke nem lesz jelentős. Az orosz-ukrán háború következményei ugyanakkor egyértelműen kihatnak a hazai gazdaság szereplőire is, és inkább a nehézségek fognak dominálni, mint a háború szülte új lehetőségek. A háború miatt a korábbi trendben nagyon könnyen lehetnek törések. Egyelőre még nem jelentkezik, de mivel sok cég tőkeszerkezete nem elég erős, így könnyen kialakulhat felszámolási hullám is egyes területeken. Mindezek mellet a cégalapításokra is hatással lehetnek a háború hatásai. Ha belföldön alapvetően nyugalmas marad a gazdasági környezet, de egyes nagyvállalkozások bezárásra kényszerülnek a piacuk elvesztése miatt, akkor az elbocsátott alkalmazottaknak köszönhetően könnyen találkozhatunk válságokra jellemző kényszer-cégalapítási hullámmal is, de rosszabb esetben a cégalapítások teljes befagyása is elképzelhető.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) februári értéke átlagosan 10-11 százalék körül mozgott. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt az Opten – CFI Baranya, Tolna és Hajdú-Bihar megyékben érte el a legjobb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Budapest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok megye produkálta.
A SALT Budapest alapvető filozófiája a hagyományos magyar konyha újragondolása. Tóth Szilárd séf és csapata olyan régi recepteket és technikákat elevenít fel, amelyek évtizedekkel, sőt évszázadokkal ezelőtt jellemezték a magyar vidéki konyhát.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és az ukrán hatóságok tájékoztatása alapján az elmúlt két hónapban sem csökkent az ukrán energia-infrastruktúrát ért támadások száma. A támadások közvetlenül nem érintik az ukrajnai atomerőművek nukleáris biztonságát, azonban megzavarhatják működésüket.