Az építőipar társas vállalkozásainak száma már 8 hónapja csökkenő tendenciát mutat. Az alacsony alapítási kedv mellett szezonálisan rekordmagas megszűnések az év első 4 hónapjában. Az új kényszertörlések magas száma további nagy megszűnésszámot vetít előre a közeljövőben – írja elemzésében az OPTEN.
A KSH legutóbbi gyorsjelentése alapján az építőipar teljesítménye vegyes képet mutat. Az idei első negyedévben az építőipari termelés volumene 2,3 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. Ezzel szemben márciusban az építőipari termelés volumene az egy évvel korábbihoz viszonyítva 6,3 százalékkal, az előző hónaphoz képest pedig 2,8 százalékkal csökkent. A március végi adatok szerint az építőipari vállalkozások szerződésállományának volumene 3,7 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakához képest. Bár az inflációs nyomás enyhülni látszik, az építőipari árak az előző negyedévhez képest 2,4 százalékkal emelkedtek.
Az OPTEN adatai alapján a szektorban működő társas vállalkozások száma immáron 8 hónapja tartó lejtmenetben van, áprilisban tovább csökkent, így a hónapot 65,6 ezer céggel zárta. Úgy tűnik, az elkövetkező időszakban egyre távolabb kerül az elmúlt évben megszokott 66 ezer feletti cégszám, idén már 1,1 százalékkal kevesebb vállalkozás „építi” az építőipart.
Továbbra is fókuszban van az alapítási kedv alacsony szintje, de szezonális összehasonlításban is jól látszik, hogy nem ez az egyetlen tényező a cégszámok csökkenésében. Mára határozottan két tényezőssé vált a cégszám változását meghatározó elemek száma: az alacsony alapítási kedv mellett a megszűnések magas mértéke is jelentős. Az idei év első négy hónapjában a megszűnések száma kiemelkedően magas volt, meghaladta a 2 ezer vállalkozást.
„A szektorban feszülő kihívások a cégtrend alapján egyértelműnek tűnnek. Az alacsony cégalapítási kedv arra utal, hogy a környezet nem vonzó tömegesen új vállalkozásoknak – kevesebb a megrendelés, kevesebb a munka –, míg a magas megszűnési szám a kockázatok magasabb mértékére hívja fel a figyelmet” – mondta Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője.
A cégtrendben bekövetkező változások egyik fő mozgatórugója az új cégbírósági eljárások – felszámolás, kényszertörlés, végelszámolás – alakulása, amelyek alapját képezhetik a cégek megszűnésének. Jelenleg a jövőt nagymértékben az új kényszertörlési eljárások határozzák meg, mivel az új felszámolási eljárások 70-80 százalékának alapját ezek képezték az elmúlt időszakban is. Az új kényszertörlési eljárások száma az elmúlt két hónapban havi szinten 350 felett volt, és az idei év első négy hónapjában 20 százalékkal magasabb volt az előző év azonos időszakához képest.
„Úgy tűnik, a megszűnések számában nem várható csökkenés, mivel az új kényszertörlési eljárások megfelelő talajt adnak ehhez a jövőben. Fontos megjegyezni, hogy a kényszertörlések nem önkéntesen eldöntött megszűnések, és mivel jelentős részük felszámolásba megy át, ez azt jelenti, hogy a cégeknek tartozásaik vannak. Ez pedig arra utal, hogy a szektorban a kockázat magas lehet” – mondta a céginformációs szakértő.
A szektorban működő egyéni vállalkozók száma kismértékben nőtt, de még mindig 86 ezer alatt van a számuk. Ez a növekedés január óta folyamatos, ami szezonálisan az elmúlt években mindig jellemző volt az építőiparra. A szezonális aktivitás megkezdődött, amit a szüneteltetett vállalkozások számának csökkenése is jelez, ami most 15 ezer alatti értéket mutat.
Az Opten – Cégfluktuációs Index (CFI – az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkhöz képest) áprilisra vonatkozó értéke az építőiparban országosan 18,14 százalék volt. Vármegyei szinten nézve a legmagasabb fluktuációt Budapest, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Jász-Nagykun-Szolnok vármegye produkálta, míg a legalacsonyabb OPTEN-CFI értéket Veszprém, Csongrád-Csanád és Zala vármegye érte el.
OPTEN – CFI vármegyénként az építőiparban, 2024. április
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.