Jelentősen drágultak a szegedi ingatlanok

2024. 06. 05., 12:40

A szegedi négyzetméterárak a debreceni szintekhez közelítenek, és „elszálltak” az albérleti díjak is.

A napfény városának ingatlanpiacáról Berkes Kriszta ingatlanközvetítőt kérdezte az ingatlan.com.

„2023 végétől már tapasztaltunk némi élénkülést, majd idén még látványosabb fellendülést láthattunk országosan és Szegeden is, amelyhez a CSOK Plusz érdemben hozzájárult” – számolt be Berkes Kriszta. A szakember az árakról elmondta: az átlagosan 740–750 ezer forintos négyzetméterárak a debreceni nagyságrendekhez közelítenek. A drágulás jelentős mértékű, „nem ritka, hogy egy 70 m2-es ingatlant több, mint 40 millió forintért értékesítenek, amit tavaly még 32 millióért is megvásárolhattunk”.

Drágultak az albérletek is, „a panellakás, amit tavaly 110 ezer forintért adtak ki havonta, ma már 140 ezer forintba kerül. Tavaly egy jó minőségű, nappali plusz két félszobás otthont jó lokációban, közel az egyetemekhez 180–200 ezer forintért ki lehetett venni havonta, addig ma már ugyanezért a lakásért akár 270 ezer forintot is elkérnek.”

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 10. 04., 09:04
Az előző hónaphoz viszonyítva 0,5 százalékkal csökkent, az egy évvel korábbitól – a munkanapok számát figyelembe véve – 4,1 százalékkal maradt el az ipari termelés volumene 2024. augusztusban. Az ipari termelés az év első nyolc hónapjában 3,8 százalékkal volt kisebb, mint 2023 azonos időszakában.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS