A 2024/2025-ös tanévben Magyarországon 1,9 millióan vesznek részt a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatási intézmények különböző szintű képzéseiben – tájékoztatott a statisztikai hivatal.
Közülük közel 325 ezren óvodai nevelésben, 715 ezren általános iskolai, 548 ezren középfokú oktatásban részesülnek. 2,6 ezer súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek fejlesztő nevelés-oktatásban vesz részt. Felsőoktatási intézményekben közel 329 ezren folytatnak tanulmányokat – olvasható az „Oktatási adatok, 2024/2025 (előzetes adatok)” című kiadványban. Az előző tanévhez képest nőtt az óvodás gyermekek, a középfokú intézményekben tanulók és a felsőoktatási hallgatók száma, míg az általános iskolai tanulóké csökkent.
A köznevelésben és a szakképzésben főállású pedagógusként, oktatóként foglalkoztatottak száma megközelítette a 148 ezret, ami az egy évvel korábbihoz képest 2300 főt meghaladó növekedés. A felsőoktatási intézményekben dolgozó tanárok és oktatók száma jelenleg csaknem 28 ezer fő, közel 500 fővel több, mint egy évvel korábban.
Óvodába a 2024/2025-ös nevelési évben– az előző évihez képest 1,3 ezer fővel többen – közel 325 ezren járnak. Az óvodákban dolgozó főállású pedagógusok száma idén meghaladja a 31 ezer főt, ami egy év alatt 600 fős növekedést jelent.
A nappali rendszerű általános iskolai oktatásban a tavalyival összevetve mintegy 1,9 ezer fővel kevesebben, 710 ezren tanulnak. A főállású pedagógusok száma csaknem 900 fővel több, mint egy évvel korábban, jelenleg 73 ezer fő. Idén az egy pedagógusra jutó tanulók száma országos átlagban 9,7 fő.
A középfokú intézmények nappali rendszerű oktatásában – az előző évinél 1500 fővel többen – 429 ezren vesznek részt. Közülük 192 ezren gimnáziumban (a tanulók 44,8%-a), csaknem 180 ezren (41,9%) technikumi, szakgimnáziumi képzéseken, 57 ezren (13,3%) érettségit nem adó szakképzési programokban tanulnak. A középfokú iskolákban 43 ezer, az egy évvel korábbinál közel 800 fővel több főállású pedagógus, oktató dolgozik.
A felsőoktatási intézmények nappali képzésein – az előző évihez képest 6,7 ezer fővel többen – 221 ezren folytatnak tanulmányokat. A hallgatók több mint 93%-a (207 ezer fő) felsőfokú alap-, mester- vagy osztatlan képzésben vesz részt. Doktori fokozat megszerzéséért közel 10 ezren, felsőoktatási szakképzésben 4,7 ezren tanulnak. Szakirányú továbbképzésekben mindössze 186 fő vesz részt.
A korábbi évek tendenciáját folytatva idén is tovább nőtt a külföldi hallgatók száma. Az összes képzési szintet vizsgálva az idei tanévben létszámuk meghaladja a 43 ezer főt.
A 2024/2025-ös tanévben a köznevelési, a szakképző és a felsőoktatási intézmények nem nappali oktatásában – az előző évinél mintegy 13 ezer fővel többen – közel 231 ezren vesznek részt.
Az általános iskolákban az előző évinél, közel 10%-kal többen, 4,4 ezren, a középfokú intézményekben 119 ezren, az egy évvel korábbinál több mint 800 fővel többen folytatják tanulmányaikat nem nappali oktatásban.
A felsőoktatási intézmények részidős képzéseiben, illetve távoktatásban 107 ezren, az egy évvel korábbinál 12%-kal többen vesznek részt. Legtöbben közülük (100 ezren) levelező képzésben tanulnak. Távoktatásban 4,1 ezren, esti képzésben 2,9 ezren vesznek részt. A külföldi diákok száma a nem nappali képzéseken közel 2,5 ezer fő.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.