Vanek Balázs: új típusú válság várható jövőre a magyar gazdaságban

Vanek Balázs: új típusú válság várható jövőre a magyar gazdaságban
2022. 10. 07., 11:13

A hazai gazdaság zsugorodását várja 2023-ra őszi elemzésében az Atradius hitelbiztosító. A tanulmány szerint idén még pozitív lesz a magyar GDP, de jövőre recesszióval számolnak az elemzők. A válság reálgazdasági hatásai nyomán a közép-európai vállalatok költségcsökkentési kényszerhelyzetbe kerülnek, és egyes szektorokban tömeges elbocsátásoktól lehet tartani Németországban, illetve Közép-Kelet-Európában is. Az elemzés szerint a világgazdaság növekedése jövőre 2,3 százalék, az eurózónáé pedig 0,8 százalék lesz.

Idén még tart a lendület

A hitelbiztosító elemzése szerint az orosz-ukrán háború és Kína egyes nagyvárosainak újbóli lezárása nyomán 2022-ben lassul a világgazdaság növekedése. A globális GDP-t az idén 2.8 százalékra becsülik az elemzők. Az Egyesült Államok GDP-je 1,7 százalékkal nőhet az idén, az eurózónáé 3 százalékkal. Közép- és Kelet-Európa adatai az év egészét tekintve jónak számítanak (Ausztria 3,7 százalék, Csehország 2,5 százalék, Lengyelország 5,4 százalék.) Az Atradius tanulmánya szerint Magyarország 4-4,5 százalékos növekedéssel zárja majd az évet, a válság jelei azonban már érzékelhetők.

„A harmadik negyedévben nullára várjuk a GDP számait, az utolsó negyedév pedig szerintünk negatív lesz. Mindez sajnos előrevetíti a magyar gazdaság 2023-as teljesítményét. Jövőre mínusz 3,5 százalék a becslésünk” – mondta Vanek Balázs, az Atradius országigazgatója.

Véget ér az aranykor

Az elemzők úgy vélik, hogy jövőre mindenhol lassú növekedésre lehet számítani, leszámítva Közép-Kelet-Európát, amelyet a leginkább érint a háború. Ebben a térségben mindössze 0,2 százalék GDP-bővülés valószínű. Ausztria és Csehország egyaránt 0,1 százalékkal erősödhet, Lengyelország 0,3 százalékkal. Az Atradius országigazgatója azt mondta, Magyarország számára véget ért az aranykor, az alacsony kamatok, az alacsony infláció, a magas gazdasági növekedés és magas fogyasztás időszaka.

„Fájdalmas korrekciót látunk, amelynek a pandémia csak egy előszele volt. Összetett problémáról van szó, amelyben az inflációkezelés klasszikus módszerei nem működnek, a kamatemelés most nem segít. A beköszöntő recesszió azt jelenti, hogy kisebb lesz jövedelem, a kereslet csökkenni fog, és így lesz majd esély az infláció csökkenésére. Jelenleg az ársapkák sajnos tovább pörgetik a keresletet, pedig nincs elég kínálat bizonyos termékekből, pl. napelemekből” – mondta Vanek Balázs.

(Vanek Balázs is válaszolt az Üzletem 12 kérdésére. A sorozat 407. interjúját IDE KATTINTVA olvashatja el.)

Az elemzés szerint a magyar vállalatok egyes ágazatokban, például a vegyiparban, gyengülő értékesítésre és csökkenő árbevételre számíthatnak 2023-ban. A nem exportáló cégek számára a brutális euró- és dollárárfolyam jelent veszteséget. Az eladósodott vállalatok a megdrágult forgóeszköz-fínanszírozást csak az eredményük terhére vehetik igénybe, áll a tanulmányban.

„Mindez óriási költségnövekedést jelent, miközben a bevételek alacsonyak lesznek – mondta az országigazgató. – A keresletnek kellene csökkennie, vagy olyan beruházásokra lenne szükség, amelyek a hiánytermékeket állítanak elő. Ilyen kamatok mellett azonban a beruházások is megdrágulnak. A helyzetet nehezíti, hogy Németországban 9 százalék inflációt várunk, ez nagyon rossz hír Magyarország számára, hiszen ez a legnagyobb exportpiacunk. Csődhullámtól azonban nem tartunk, mert ellentétben a 2008-as válsággal, most a vállalatoknak és a lakosságnak is több ideje van felkészülni a krízisre, például az energia-felhasználás csökkentésével”.

A szakértők szerint ebben a válságidőszakban kiemelten fontos lesz a megfelelő kreditmenedzsment. A hitelbiztosítók segítségével a szállítók elkerülhetik, hogy rosszul vagy nem fizető partnereknek értékesítsenek, de felértékelődik a behajtás kérdése is.

Csak a fegyverszünet vagy a béke eredményezne jelentős javulást a világgazdaságban

A hitelbiztosító elemzői úgy látják, hogy az eurózóna országaiban az idén 7,9 százalék lesz az infláció átlaga. Jövőre ez 2,3 százalékra csökkenhet, de csak abban az esetben, ha 2023 elejéig fegyverszünetet vagy békét köt Oroszország és Ukrajna. Mivel ez ebben a pillanatban nem tűnik valószínűnek, jövőre a legbizakodóbb kalkulációk szerint is legkevesebb 6 százalék lesz a pénzromlás mértéke az eurózónában.

Az Atradius tanulmánya felhívja a figyelmet arra is, hogy az Európai Unió úgy döntött: mielőbb megszűnteti a függőségét az orosz gáztól. A helyzet furcsasága, hogy Oroszország, szándéka ellenére, ezt a folyamatot gyorsítja azzal, hogy elzárja az európai gázcsapot. Ha nem tenné, a folyamat jóval lassabban zárulna le.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS