Tóth Tamás: A rossz döntés is jobb, mint a nem döntés

Tóth Tamás: A rossz döntés is jobb, mint a nem döntés
Szerdahelyi Csaba  |  2021. 11. 02., 10:00

Nagy kihívás, hogy több országért felelek, mindenhol más-más szakmai és kulturális elvárásoknak kell megfelelni – mondta az Üzletemnek Tóth Tamás, a Syngenta Duna régiójának vetőmag marketingvezetője.

Tóth Tamás, a Syngenta Duna régiójának vetőmag marketingvezetője 2016 óta dolgozik a világ vezető agrárvállalatai közé tartozó cégnél. A miskolci születésű szakember agrármérnökként végzett a Debreceni Egyetemen, másoddiplomáját a Szent István Egyetemen szerezte növényvédelmi mérnök szakon. Tóth Tamás Magyarország mellett Szerbia vetőmag marketing csapatát irányítja. Következzen az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 344. interjúja!

Mit tart karrierje eddigi csúcsának?

– Mindenképpen a jelenlegi pozíciómat és feladatkörömet tartom pályafutásom eddigi csúcsának. A mostani feladatköröm nagyon összetett, sokszínű és újfajta kihívást jelent az eddigi munkaköreimhez képest. Eleve nagy kihívás, hogy több országért felelek, mindenhol más-más szakmai és kulturális elvárásoknak kell megfelelni. Ráadásul mindezt hosszútávon, stratégiai gondolkodással, figyelembe véve a mikro- és makro ökonómiai tényezők lehetséges alakulását. Lassan két éve töltöm be ezt a szerepkört, ez idő alatt Magyarországon tovább erősítettük a piacvezető szerepünket napraforgóban, amely már eddig is 60 százalék felett volt, és az idei évben rekordmennyiségű Syngenta napraforgó területtel büszkélkedhettünk. Szerbiában egy év alatt közel 10 százalékos piacrészt tudtunk nőni, és ott is közelítjük a 60 százalékos napraforgó piaci részesedést. Mindeközben jelentős előrelépéseket tettünk a kukoricapiacokon is, mind portfólió, mind részesedés tekintetében. Azt azért mindenképpen ki kell emelnem, hogy ez teljes mértékben csapatmunkának köszönhető. Hiszek abban, hogy nekünk van a legerősebb csapatunk és sok lehetőség áll még előttünk.

Milyen távra tervez?

– A feladatköröm jellegéből adódóan hosszú távra tervezek. Minimum 3-5 év az az időszak, amikor egyáltalán elkezdjük látni, hogy működnek-e a terveink, jó irányba haladunk-e, vagy új irányokat kell meghatároznunk. A környezet állandóan változik, mindig reagálni kell az eseményekre, ráadásul úgy, hogy közben megtartsuk a két lépés előnyünket. Ez szép kihívás, ami sosem hagy unatkozni vagy ellaposodni. Ráadásul, míg mondjuk, egy orvos elvégez több száz műtétet, mire igazán profi lesz a szakmájában, addig a mezőgazdaságban egy élet során 30 szezon már nagyon soknak számít. Ha hozzátesszük, hogy minden évjárat más, akkor nem nehéz belátni, hogy ebben a szakmában csak hosszú távon érdemes gondolkodni.

Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Nem feltétlenül pozícióban gondolkodom. A jelen helyzetemben vannak nagy álmaim! Ha ez véletlenül új lehetőséget is hoz, akkor természetesen nem menekülök el a feladat elől, de a jelenre fókuszálok. Tavaly indult például a „Hogyan érjünk el 6 tonna/hektár hozamot napraforgóval” projektünk. Magyarország világszínvonalon tudja ezt a növényt termelni, de még ez is csak 3 tonnás hektáronkénti átlageredményt jelent. Mi tudjuk azt, hogy a 6 tonna/hektár elérhető táblaszinten. Jó lenne látni, hogy ötvözni tudjuk a Syngenta genetikai potenciált és szakértelmet a gazdák tudásával, és ezzel megduplázni a hazai termésátlagokat. A programot természetesen európai szinten is kiemelten figyelik, nagyon szeretném, ha Magyarország a program kapcsán követendő példa lenne mások számára is.

Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– Véleményem szerintem mindenkitől lehet és érdemes tanulni, kitől többet, kitől kevesebbet. Nehéz lenne egy embert kiemelni, de talán ha arra gondolok, amikor területi képviselőből régióvezetővé léptem elő, az akkori főnököm, Szanyi István gondolkodása és látásmódja nagy hatással volt rám.

Mivel motiválja a kollégáit?

– Igyekszem nyíltan kommunikálni és mindenbe bevonni Őket. Hiszem azt, hogy ha közös a víziónk, amit mindenki szívből a magáénak vall, akkor a motiváció természetes módon jelenik meg. Ezen felül úgy gondolom, hogy nálunk nincs tabu téma. Legyen szó magánéletről vagy munkáról. Egy csapat vagyunk, közös a siker, közös a kudarc. Nagyon fontos azonban, hogy a sikereinket éljük meg és ünnepeljük közösen. Sajnos ez Covid-időszakban nem egyszerű feladat.

Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?

 – A vendéglátás és turizmus mindig érdekelt.

Hogyan építi üzleti kapcsolatait?

– Úgy gondolom, könnyen teremtek kapcsolatot, nyitott embernek tartom magam. Ha lehetőségem van, szívesen ülök le barátokkal, partnerekkel egy pohár bor mellett beszélgetni. Fontos, hogy ne csak a fehér asztal mellett legyen erre lehetőség, mert ott bizonyos dolgok háttérbe szorulnak. Az embert könnyebb megismerni kötetlenebb helyzetekben.

Mire sajnálja az idejét?

– A céltalan megbeszélésekre. Sajnos ez egy tipikus multi betegség, amit folyamatosan igyekszünk javítani, de még mindig messze vagyunk az optimálistól.

Mivel lehet felbosszantani?

– A döntésképtelenséggel. A rossz döntés is jobb, mint a nem döntés.

Milyen önkéntes munkát vállalna?

– Nagyon fontos számomra a környezetvédelem. Igyekszem részt venni a közvetlen környezetem gondozásában. Illetve mostanában kifejezetten érzékenyen érint a gyerekekkel kapcsolatos felelősségvállalásunk. Szívesen vállalnék nagyobb részt ezen a területen. Lehetőségeimhez képest igyekszem anyagilag is támogatni gyermekgondozással, felzárkóztatással kapcsolatos szervezeteket és tevékenységeket.

Mire nem sajnálja a pénzt?

– A családomra és az élményekre. Szívesebben áldozok egy élményre, mint egy-egy tárgyra. Fontos, hogy megéljük az életünk pillanatait!

Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– Gyakorlatilag bármi, amit a természetben lehet végezni. Szeretek túrázni, hegyet mászni, horgászni a családdal és a barátokkal.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  Rovathírek: HIPA

A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS