Politizálás a munkahelyen: hol vannak a határok?

2022. 02. 25., 17:17

A politika – akár akarjuk, akár nem – a mindennapok része, nehéz kikerülni, elkerülni. Ugyanígy életünk mindennapi része a munka. A kettő tehát könnyen találkozhat(na) is. A politika a munkahelyen is ott lehet? Bárhol és bármikor szabad a politikai véleménynyilvánítás? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd írása.

Mindig szabad a véleménynyilvánítás?

Először nézzük meg kicsit közelebbről a szabad véleménynyilvánítást. Ez azt jelenti, hogy korlátok nélkül bármikor bárminek hangot adhatunk? – teszi fel a kérdést az Érthető Jog friss bejegyzésében dr. Kocsis Ildikó ügyvéd.

Az emberi jogok között szerepel a szabad véleménynyilvánítás joga. Az Emberi Jogok Európai Egyezménye, kimondja, hogy „mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Ez a jog magában foglalja a véleményalkotás szabadságát és az információk, eszmék megismerésének és közlésének szabadságát országhatárokra tekintet nélkül és anélkül, hogy ebbe hatósági szerv beavatkozhasson”.

A szabadságot azonban félre is lehet értelmezni. Ez nem azt jelenti, hogy korlát nélküli, vagyis mindenre és mindenkire tekintet nélkül bárhogyan gyakorolható. Nézzük is, hogy miért.

Ami az egyik oldalon jogosultság, az a másik oldalon kötelezettség

Ha az egyik embernek joga van például a zavartalan pihenéshez, akkor az másoknak azt jelenti, hogy ne zavarják őt a joga gyakorlásában. Vagyis a többiek számára ez egy kötelezettséget jelent. Ugyanígy van ez minden joggal. Az élethez való jog másnak kötelezettség, hogy ezt tiszteletben tartsa és ne oltsa ki más életét. Folytathatnám a sort hosszan. Ha belegondolunk, ez minden jog esetén igaz. Ami az egyik oldalon jogosultság, az a másik oldalon kötelezettség.

Igaz ez a véleménynyilvánításra is. Az is egy jog, mégpedig egy alapvető emberi jog, hogy szabadon hangot adhatunk a véleményünknek. Ám ezzel, eközben nem sérthetjük meg mások jogait. Itt is léteznek, létezhetnek korlátok.

A korlátokról az európai emberi jogi egyezmény ezt mondja:

Olyan korlátok alkalmazhatók, melyek szükségesek „egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a területi sértetlenség, a közbiztonság, a zavargás vagy bűnözés megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, mások jó hírneve vagy jogai védelme, a bizalmas értesülés közlésének megakadályozása, vagy a bíróságok tekintélyének és pártatlanságának fenntartása céljából.”

Politika a munkahelyen

Hol és hogyan húzható meg a határ, ha a munkatársak a politikai véleményüknek akarnak hangot adni? Szabad-e a munkahelyen politizálni?

Talán sokan tapasztalták már, még ha nem is közvetlenül, hogy a politika igen nagy indulatokat tud generálni. Szöges ellentétek alakulhatnak ki ezen a területen, melyek befolyásolhatják a személyes kapcsolatokat. Ez pedig rányomja a bélyegét az együttműködésre is. A munkahelyen az egyik általános, ám ettől nem kevésbé fontos kötelezettség az együttműködés. A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy „a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően kell eljárni, továbbá kölcsönösen együtt kell működni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti”.

Ez az együttműködési kötelezettség mind a munkáltató és munkavállaló, mind pedig a munkavállalók egymás közti viszonyában fennáll.

Az együttműködés fenntartása érdekében pedig a politikai vélemény szabad kinyilvánítása is korlátokba ütközhet.

A politika és a véleménynyilvánítás munkahelyi korlátozása

Nem feltétlenül a legkönnyebb feladat meghúzni a „szabad beszéd” korlátait. A jog is segítségünkre lehet ebben, hiszen több jogszabályban is találhatunk olyan rendelkezést, ami kijelöl egy-egy határvonalat.

A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy „a munkavállaló véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos gazdasági és szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja”.

Hogyan kapcsolódhat ez a politikai véleményhez?

Vannak olyan munkahelyek, ahol viszonylag egyértelmű. Például egy politikai párt irodavezető munkavállalójától elvárható, hogy ne adjon hangot olyan politikai véleménynek, mely egy másik párt programját helyesli. Ugyanez azonban a büfés alkalmazottól már nem feltétlenül ilyen egyértelmű. Mindig az adott körülmények alapos vizsgálata szükséges. Ám, ha a munkáltatónak van egy a munkavállalók munkahelyi viselkedésével kapcsolatos belső irányelve, etikai szabályzata, mely rögzíti, hogy mi fér bele a munkahelyi politizálásba és mi nem, akkor azt is figyelembe kell venni. Az már más kérdés, hogy a munkáltató által felállított korlátok mindig jogszerűek-e, nem korlátozzák-e túlságosan a véleménynyilvánítás szabad jogát. Ezért az ilyen munkáltatói iránymutatásokat is megfelelő körültekintéssel, átgondoltan kell elkészíteni, figyelemmel a munkavállalók alapvető emberi jogaira és a munkáltató jogos érdekeire is.

Politikai vélemény az egyenlő bánásmód tükrében

Egy-egy politikai vélemény nem csak a munkáltató érdekeit, jó hírét befolyásolhatja, de bizony a munkatársakra, sőt az ügyfelekre is hatással lehet. Vagyis nem csak azt kell figyelembe venni, hogy a munkáltatónak mi a jó, de azt is, hogy a munkatársakat, és másokat se sértse a véleménynyilvánítás.

A munkáltatók a munkaviszony során kötelesek betartani, figyelemmel lenni az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőségre. De nem csak a munkáltató belső viszonyaiban kell erre is figyelemmel lenni. Az egyenlő bánásmód követelményét például köteles betartani az is, aki az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben szolgáltatást nyújt vagy árut forgalmaz. Ha tehát egy munkáltató ilyen tevékenységet is végez, akkor a munkavállalóinak is figyelemmel kell lenni erre, miközben a munkájukat végzik. Az áruházi dolgozó például nem sértheti meg az egyenlő bánásmód követelményeit a vásárlók esetén.

Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti többek közt a közvetlen hátrányos megkülönböztetés. Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy valós vagy vélt politikai véleménye miatt részesülne kedvezőtlenebb bánásmódban, mint amelyben más, összehasonlítható helyzetben levő személy részesül, részesült vagy részesülne.

A zaklatás sem megengedett. Zaklatásnak minősül például az olyan magatartás is, ami az érintett személynek a politikai véleményével függ össze, és célja megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása, vagy ilyen hatást idéz elő.

Bizony ezért is szükség lehet arra, hogy a munkáltató szabályozza a munkahelyi politikai véleménynyilvánítást. Arra ugyanis a munkahelyen is figyelemmel kell lenni, hogy politikai véleménye miatt senkit ne érjen jogellenes megkülönböztetés, zaklatás, hátrány se a főnök, se a munkatársak részéről.

A munkahely legyen politikamentes övezet?

A politikai vélemények esetén bizony nehéz lehet meghúzni a határvonalat. Mit és hogyan mondhatunk, mi az, ami már sértő lehet? Nem könnyű eldönteni, és főként nem könnyű olyan általános szabályt alkotni, ami minden esetben figyelembe veszi a véleménynyilvánítás szabadságát, ugyanakkor mind a munkáltató, mind a munkavállalók egyéb jogait is.

Függetlenül attól, hogy van-e erre vonatkozó munkáltatói utasítás, szabályzat, célszerű a politikát otthon hagyni. Véleményem szerint a munkahely nem az a terep, ahol a politikai csatákat meg kell vívni. A politika bár az életünk része, nem kell, hogy mindenhol elsődleges legyen. Jó példa erre az Amerikai Egyesült Államok. Ott a munkáltatók többsége nagyon komolyan veszi a politikamentes munkahelyi környezetet. A munkahelyen a munkatársak között nem ez a téma, így jól megfér egymás mellett, mi több, jól együttműködik a munkában mind az egyik, mind a másik politikai irányvonalat valló munkavállaló. Ez a munkahelyi kultúra része, minden munkatárstól elvárt a politikai vélemények munkahelyi közlésének mellőzése. Ez azon túl, hogy segíti a munkahelyi együttműködést, a mindennapok részévé teszi az egymás iránti toleranciát és tiszteletet. Ezt érdemes lenne eltanulni tőlük.

 

dr. Kocsis Ildikó
ügyvéd
Érthető Jog

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022. 09. 19., 10:49
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége és a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége szervezésében 2022. szeptember elején Budapesten tanácskozott a genfi székhelyű Munkaadók Nemzetközi Szövetségének Európai és Közép-Ázsia csoportja. A konferencián, amelyre 35 országból érkeztek küldöttek, a VOSZ-t dr. Kovács Patrik és Barabás Tamás társelnökök, valamint Varga Julianna nemzetközi és oktatási igazgató képviselte, aki egyben az esemény egyik szervezője is volt. A rendezvényről őt kérdeztük.
2022-09-23 19:23:00
A Központi Nyomozó Főügyészség a külföldi hivatalos személy vonatkozásában üzletszerűen elkövetett befolyással üzérkedés bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban lévő nyomozása során őrizetbe vett gyanúsított letartóztatását indítványozta.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS