Marosi László: ne legyen vakrandi az első állásinterjú

Marosi László: ne legyen vakrandi az első állásinterjú
2021. 07. 14., 11:30

Marosi László, a MELÓ-DIÁK alapító elnök-vezérigazgatója az év elején új utakra lépett. Az igazgatóság stratégiai kérdésekkel foglalkozó tagjaként a régi cégben is jelen maradt, de Nagy Gábor társalapítóval közösen létrehozta a SkillX HR tech-startupot, amellyel nem kisebb célt tűztek ki, mint a hazai (és lehetőség szerint minél több külföldi) munkaerőpiac „forradalmasítását”. Mit nyújt a SkillX a munkavállalóknak, a munkaadóknak, és mit várnak tőle az alapítók? Marosi Lászlót a többi között erről kérdeztük.

– A lassan negyven éve piacvezető MELÓ-DIÁK alapítójaként ismertük meg, most beállt startuppernek. Milyen volt a váltás?

– A SkillX teljesen más gondolkodást igényel és feltételez, mint a MELÓ-DIÁK. Ahogy minden Startup esetén, az alapítóknak készen kell állniuk arra is, hogy – amennyiben erre jó alkalom kínálkozik – kiszálljanak vagy hátrébb lépjenek. Lennie kell tehát egy exit-stratégiának is. Természetesen tudjuk, hogy az éremnek két oldala van: aki extrém növekedést céloz, annak nagyon gyorsan kell döntéseket hoznia, akár extrém kockázatot vállalva. A MELÓ-DIÁK-nál én voltam a gondoskodó szülő, aki lassan egyengeti gyermeke útját, most viszont inkább egyfajta nagybácsinak gondolom magam, aki új utakat mutat a gyorsan cseperedő rokongyereknek.

– Honnan indulnak és hova vezetnek ezek az új utak?

– Az ENSZ globális ifjúságfejlesztési rendezvénysorozatának dedikált előadásán hatalmas sikert arató MELÓ-DIÁK Mentorprogram keretében kidolgoztunk egy kompetencia-alapú önismereti rendszert, ezt terjesztettük ki a teljes munkaerőpiacra. A kompetenciák elsajátítása céljából ingyenes oktatási anyagokat és teszteket készítettünk – ezek most a SkillX oldalán is elérhetőek, továbbra is térítésmentesen. Ezek egészítik ki a hatalmas adatbázist, amelyben közel 4000 munkakör teljes leírása megtalálható, így bárhova jelentkeznek az álláskeresők, képet alkothatnak az elvárásokról – a szükséges „hard skillekről” éppúgy, mint a munkaerőpiacon egyre fontosabb kompetenciákról, készségekről, „soft skillekről”.

– Sokan azt mondják, hogy az utóbbiakat nem lehet megtanulni.

– Tévedés. Ezek megtaníthatóak és megtanulhatóak. A kulcs az önismeret: nagyon sokan vannak, akikben téves kép él önmagukról. Könnyen mondjuk, hogy rendelkezünk empátiával – csak mindenki idegesít bennünket. Kitartónak és terhelhetőnek mondjuk magunkat – de éjszakába nyúló „munkanapok” vagy átdolgozott hétvégék szóba sem jöhetnek… A tananyagaink ebben is segítenek: sokszor elég egy „hűha-élmény”, hogy megértsük, mit is vár el a munkáltató. Ha pedig tudjuk, miben kell fejlődnünk, azzal már meg is tettük az első lépést. A továbbiakat közel 300 dia és egyórányi videó segíti, amely 22 kulcskompetenciát mutat be. A tesztek és az oktató anyagok kidolgozásáért tizenketten feleltek. Van köztük kompetenciaszakértő (dr. Budavári-Takács Ildikó, dr. Suhajda Csilla), karrier coach (dr. Juhos Andrea, Csaposs Noémi, Szemán Zoltán), foglalkozás-egészségügyi szakember (dr. Nemeskéri Zsolt) és részt vett a munkában az olimpiai bajnok öttusázó Mizsér Attila is.

– Ha már tudjuk, mit tudunk, hogyan tovább? Miben segít a SkillX?

– Nemcsak a munkavállalóknak, de a munkáltatóknak is hathatós segítséget nyújtunk. A szóban forgó kompetenciákról objektív mérések alapján kap a munkavállaló képet, így elkészítheti saját – nem csupán szakmai – profilját, amely sokkal több információval szolgál a toborzó cégeknek, mint a szokásos sablon-önéletrajzok. A kínált állásokra a mesterséges intelligencián alapuló algoritmus másodpercek alatt kiválasztja a legalkalmasabb jelentkezőket. Az információk ráadásul nemcsak az onboarding során, de a későbbiekben is felhasználhatóak. Előfordulhat például, hogy egy adott munkakörben kihasználatlan jó szervezőkészség a cégen belüli áthelyezés alapja lehet, de a hobbyk ismeretében a közösségépítő programok is könnyebben megszervezhetőek.

– Mi dolguk marad így a HR-eseknek?

– Nagy segítség számukra, hogy az első állásinterjú nem lesz „vakrandi”, hiszen megvan az „előszűrés”, a releváns információk jelentős részét már ismerik a jelentkezőről. De ne legyenek illúzióink, a megváltozott munkaerő-piaci helyzetben – amelynek sajátosságaira a Covid-járvány nagyon élesen mutatott rá – a cégek részéről is sokkal rugalmasabb gondolkodást igényel. A kereslet és a kínálat közötti szakadékot a SkillX segít áthidalni, de a cégeknek kalkulálniuk is kell: melyik jelentkezőből lehet a legrövidebb idő alatt és a leghatékonyabban teljes értékű munkaerő. Ez pedig a legtöbbször azt jelenti: ki sajátítja el a leggyorsabban a szükséges tudást – ami nem feltétlenül a végzettség vagy a kor függvénye. Kompromisszumokra van szükség, hiszen a rossz döntések ára az, hogy a jelentkezőtől három hónap után búcsút kell venni, ami pedig sok idő és sok pénz. A munkáltatóknak arra is fel kell készülniük, hogy akár egyik pillanatról a másikra átképezzék a munkavállalókat, és ilyenkor sem feltétlen az a megoldás, hogy szélnek eresztik, akinek elavult a tudása. Az átképzés irányainak megtalálásban is segít a SkillX segítségével elkészített profil.

– Melyek a fejlesztés következő lépcsőfokai?

– Ahogy SkillX a mottónk szerint „a munkaerőpiac lelke”, úgy a SkillX lelke a skillx.hu oldal. Ezen a jövőben az e-Learning platformot fejlesztjük tovább, szakmai tanácsadást nyújtunk és elindul a blog is. Külön figyelmet kapnak majd a sportolók is, akik közül az aktív versenyzés után csak nagyon kevesen tudnak elhelyezkedni.

– Egy Startup „lelke” a befektetői tőke. Hogy áll ebben a SkillX?

– A SkillX Technologies Zrt.-ben 12 magánember és három munkaerő-piaci cég a tulajdonos.  A startup alapítása után nem sokkal rögtön százmillió forintos tőkebevonással indítottak, és 400 millió forintra értékelték a céget.

– Hogyan népszerűsítik az új szolgáltatást?

– Csak organikus eszközökben gondolkodunk, megmozgatjuk az ismeretségi körünket és a közösségi médiát is csatasorba állítjuk.

– Egy év múlva milyen mutatókkal lenne elégedett?

– Az első tizenkét hónapban 200 ezer munkavállalói profil és 6000 céges hirdető elérése a cél. Utóbbiak közül kiemelten célozzuk a kkv-kat, amelyeknek jellemzően nincsenek pénzügyi kereteik az ilyen típusú munkaerő-keresésre. A SkillX a számukra is elérhető árakon kínál versenyképes szolgáltatást.

– Kinőheti a fejlődés a hazai kereteket?

– Reményeink szerint igen. A terveinkben két–három európai ország piacának meghódítása szerepel már az idén. A többi pedig a jövő zenéje.

A képen Nagy Gábor (b) és Marosi László (j); fotó: Barasits András.
Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 04. 16., 09:10
Kötelezővé teheti a munkáltató a túlórát? Van beleszólása a munkavállalónak a kötelező túlóra elrendelésébe? Megtagadhatja a munkavállaló a túlórázást vagy minden esetben köteles eleget tenni a munkáltató ilyen irányú utasításának? A kérdésekre dr. Kocsis Gergely ügyvéd válaszol.
2024-04-19 20:10:18
A 2023-2027. közötti időszakra vonatkozó, magyar Közös Agrárpolitika Stratégiai Tervvel összefüggő információk megújult formában új honlapon, a kap.gov.hu oldalon érhetőek el.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Újabb különleges hazai vállalkozás, az Ország Söre szavazást alapító Beerselection mutatkozik be a csatornán. A budapesti sörszaküzletbe hetente több tucatnyi újdonság érkezik, köztük akár olyan különlegességekkel, amelyekből egyszerre csak pár darab érhető el az egész országban. A sörkultúra hazai terjesztése fontos küldetés a tulajdonosoknak, hiszen akár 800-féle sörstílus létezik, miközben a legtöbb ember egyedül a lágert ismeri fel. A magyar sörrajongók által idén összeállított recept sorsáról, a kissé elhasznált „kézműves” kifejezés mögötti igazságról, illetve arról, hogy miért érdemes szaküzletben venni a sört a nagy áruházak helyett, Bárkai Péter mesél a BeerSelectiontől. Az ügyvezető persze igazságot tesz az örök, csapolt, palackozott, vagy dobozos kérdésben is...
Az egészségpénztári befizetések ugyan nem a legelsők a fontossági sorrendben, amire félre akarunk tenni, de előkelő helyre kúsztak fel az utóbbi években Magyarországon. Annak ellenére, hogy milyen kedvező – és a közhiedelemmel ellentétben elérhető – megoldásokat nyújtanak a magáncélú megtakarítások, a magyar társadalom iszonyatos összeget fizet ki zsebből a magánegészségügyben. Dr. Kravalik Gábor, az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének elnöke az ÖPOSZ legutóbbi közvélemény-kutatási eredményei nyomán vázolja honfitársaink hozzáállását a kérdéshez és egyértelmű választ ad rá, hogy hogyan járhatnánk jobban, ha tudatosabban tennénk félre. Fontos: akár havi párezer forintnak is van értelme, sőt!
A digitális technológiák kapcsán jelenleg két uniós rendelet is fontos: az egyik a digitális szolgáltatásokról, a másik a mesterséges intelligencia felhasználásának korlátozásáról szól. Sokáig azt hittük, az óriási tech vállalatok túl nagyra nőttek ahhoz, hogy meg lehessen regulázni a működésüket, Európában azonban – úgy tűnik – mégis sikerül rendeleti keretek közé szorítani, hogy mit tehet vagy épp' nem tehet meg a Facebook, a Snapchat, a TikTok és például a Google kereső. Dr. Baracsi Katalin internetjogász ebben az epizódban átfogó képed ad mind a digitális piacokat, mind pedig a mesterséges intelligencia felhasználását szabályozó uniós rendeletről.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Az Országos Atomenergia Hivatal elindította Instagram oldalát, amelynek célja az ismeretterjesztés: rövid, szórakoztató posztok formájában mutatja be az atomenergia és annak békés célú alkalmazásához kapcsolódó érdekességeket elsősorban a diákoknak, illetve mindenkinek, aki az atomenergia iránt érdeklődik.