K&H: az emberek felelőssége, hogy mit hoznak ki a mesterséges intelligenciából

2024. 05. 10., 11:10

Az emberi gondolkodáshoz hasonlóan működő gépi intelligencia megjelenését szakértők még igen távoli lehetőségként értékelik, ugyanakkor az MI fejlődése gyorsuló ütemben zajlik. A valódi kérdés nem az, hogy mikorra válik valósággá, hiszen itt van velünk, a mindennapok része. Sokkal inkább úgy kell feltenni a kérdést, hogy milyen fázisokon keresztül alakul ki, és a végén mit hozunk ki belőle – mondja Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.

Jelenleg a rendszerszintű mesterséges intelligencia korszakát éljük, vagyis a MI a felkérésekre (promptokra) olyan válaszokat ad, amelyeket a felkészítése során kialakított valószínűségekre alapoz. A mesterséges intelligencia már ebben a szakaszában is felforgatja megszokott életünket és munkamódszereinket. Ráadásul szaporodnak az aggályok, a veszélyekre figyelmeztető és szabályozást sürgető hangok. Az emberi felelősség – elsősorban a fejlesztők felelőssége – határtalan.

„Itt az ideje, hogy feltegyük a kérdést: valójában milyen mesterséges intelligenciát szeretnénk a jövőben?” – mondja Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője. „Olyat, amelyik a legfontosabb döntéseket egy fekete dobozban hozza meg, vagy olyat, amelyik eleve elszámoltatható és átlátható?”

A MI fejlődése egyre gyorsul és egyre finomabb megoldások irányába mutat. Négy meghatározó szakaszát már nagyjából látják a szakemberek.

Első lépés: a kíváncsiság

A világ megismerésének rendkívül hatékony modellje, az úgynevezett „aktív következtetés”. Ennek keretében folyamatosan frissülnek a kiindulásként szolgáló feltételezések, így csökkentve az állítások bizonytalanságát és növelve az előrejelzések pontosságát. Az „aktív következtetések” alapján nyugvó mesterséges intelligencia rendelkezne feltételezésekkel az őt körülvevő világról, és mindjárt többet is akarna megtudni róla, más szóval: kíváncsi lenne. Hatalmas ugrás lenne ez a jelenlegi legmodernebb mesterséges intelligenciákhoz képest, amelyek csak annyit fejlődnek, amennyire képezik. A felkészítésük befejezését követően lényegében megdermednek, nem tudnak tovább tanulni.

Mivel az „aktív következtetés” a kognitív folyamatokat modellezi, általa képessé válnánk arra, hogy átlássuk magát a gondolkodási folyamatot is. Így megismerhetnénk a mesterséges intelligencia bármely döntésének valódi hátterét, és azt is, hogy miért állít valamit. Ez szöges ellentétben áll a jelenlegi mesterséges intelligenciával, amelyben a felkéréstől (a prompttól) a válaszig tartó út valójában egy fekete doboz ‒ vagyis nem tudjuk, hogy mi és miért történik úgy, ahogy –, mindez pedig számtalan jogi és etikai aggályt vet fel. Ezzel szemben az „aktív következtetésre” épülő mesterséges intelligencia elszámoltathatóságot eredményezne és bizalmat keltene, pontosan azért, mert ismernénk annak okait, indokait és folyamatát, hogy miért jutott egy bizonyos végkövetkeztetésre.

Második lépés: terv és tapasztalat

A mesterséges intelligencia következő, „kifinomult” fázisában az MI terveket készít majd, és tapasztalatai alapján tovább finomítja a világról alkotott képét.

Harmadik lépés: öntudatra ébredés

A harmadik fázisban „együttérzővé” válik és felismeri mások, majd a saját „lelkiállapotát” is – vagyis öntudatra ébred.

Negyedik lépés: planetáris szuperintelligencia

A negyedik szakaszban a sokdimenziós világhálón alapuló „planetáris szuperintelligencia” alakul ki. A térbeli web egyetlen hálózatba szervezi valamennyi konvergáló technológiát: összeköti az embereket, a helyeket és a dolgokat. Ez már nem a „dolgok internete” (IoT) lesz, hanem minden eszköznek és rendszernek az összekapcsolódása (Internet of Everything).

„Felesleges azon elmélkednünk, hogy mindez csupán tudományos fantasztikus álmodozás, hiszen a MI itt él és fejlődik velünk együtt” – teszi hozzá Németh Balázs. Szerinte az emberek felelőssége, hogy mit hoznak ki az informatika kínálta lehetőségből, és hogy az eredmény a hatékonyabb munkavégzést, az emberek életének megkönnyítését szolgálja-e, vagy hagyjuk, hogy a fejünkre nőjön egy mesterséges képződmény.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 16., 22:10
Hét évnyi szünet után, 2026. július 1-jétől újra életbe lép a reklámadó Magyarországon. A Grant Thornton legfrissebb elemzése szerint a szabályozás visszatérése kritikus adminisztrációs feladatokat ró a hirdetőkre és a közzétevőkre egyaránt. Mivel az adóév közben tér vissza, a vállalatoknak már most tavasszal fel kell készíteniük belső folyamataikat és szerződéses rendszereiket, hogy elkerüljék a súlyos mulasztási bírságokat és a kettős adózás kockázatát.
2026-04-16 23:40:00
Ezernél is több új lakást kell építeni a következő években Kecskeméten, hogy a település lépést tarthasson a Mercedes-Benz üzemének bővítésével – derült ki a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség fórumán, amelyen az alföldi nagyváros lakhatási helyzetét tekintették át a német autógyártó társaság képviselői ingatlanpiaci szakértőkkel.
2026-04-16 15:05:00
A Duna House 2026 márciusi vévői érdeklődési adatai szerint a XIII. kerület változatlanul az összes budapesti kerület közül a legkeresettebb ingatlanpiaci célpont, miközben a budai oldalon a II. és XII. kerület erősödött. Az érdeklődési trendek elemzése ugyanakkor több pesti kerület – köztük a korábban Top 3-ban szereplő VII. kerület – mérsékelt, de tartós visszaesését jelzi.
2026-04-15 11:20:00
Idén április 15-től június 9-ig tart az egységes kérelmek beadásának időszaka. A kérelmek kétharmadát minden évben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara falugazdász tanácsadói adják be, tavaly ez szám meghaladta a 102 ezret.

  Rovathírek: HIPA

Ezernél is több új lakást kell építeni a következő években Kecskeméten, hogy a település lépést tarthasson a Mercedes-Benz üzemének bővítésével – derült ki a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség fórumán, amelyen az alföldi nagyváros lakhatási helyzetét tekintették át a német autógyártó társaság képviselői ingatlanpiaci szakértőkkel.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS

Pályakezdők és évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csatlakozhatnak a Paks II. szakembergárdájához. Az aktuális lehetőségeket a tavaszi állásbörzéken is meg lehet ismerni.