K&H: az emberek felelőssége, hogy mit hoznak ki a mesterséges intelligenciából

2024. 05. 10., 11:10

Az emberi gondolkodáshoz hasonlóan működő gépi intelligencia megjelenését szakértők még igen távoli lehetőségként értékelik, ugyanakkor az MI fejlődése gyorsuló ütemben zajlik. A valódi kérdés nem az, hogy mikorra válik valósággá, hiszen itt van velünk, a mindennapok része. Sokkal inkább úgy kell feltenni a kérdést, hogy milyen fázisokon keresztül alakul ki, és a végén mit hozunk ki belőle – mondja Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.

Jelenleg a rendszerszintű mesterséges intelligencia korszakát éljük, vagyis a MI a felkérésekre (promptokra) olyan válaszokat ad, amelyeket a felkészítése során kialakított valószínűségekre alapoz. A mesterséges intelligencia már ebben a szakaszában is felforgatja megszokott életünket és munkamódszereinket. Ráadásul szaporodnak az aggályok, a veszélyekre figyelmeztető és szabályozást sürgető hangok. Az emberi felelősség – elsősorban a fejlesztők felelőssége – határtalan.

„Itt az ideje, hogy feltegyük a kérdést: valójában milyen mesterséges intelligenciát szeretnénk a jövőben?” – mondja Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője. „Olyat, amelyik a legfontosabb döntéseket egy fekete dobozban hozza meg, vagy olyat, amelyik eleve elszámoltatható és átlátható?”

A MI fejlődése egyre gyorsul és egyre finomabb megoldások irányába mutat. Négy meghatározó szakaszát már nagyjából látják a szakemberek.

Első lépés: a kíváncsiság

A világ megismerésének rendkívül hatékony modellje, az úgynevezett „aktív következtetés”. Ennek keretében folyamatosan frissülnek a kiindulásként szolgáló feltételezések, így csökkentve az állítások bizonytalanságát és növelve az előrejelzések pontosságát. Az „aktív következtetések” alapján nyugvó mesterséges intelligencia rendelkezne feltételezésekkel az őt körülvevő világról, és mindjárt többet is akarna megtudni róla, más szóval: kíváncsi lenne. Hatalmas ugrás lenne ez a jelenlegi legmodernebb mesterséges intelligenciákhoz képest, amelyek csak annyit fejlődnek, amennyire képezik. A felkészítésük befejezését követően lényegében megdermednek, nem tudnak tovább tanulni.

Mivel az „aktív következtetés” a kognitív folyamatokat modellezi, általa képessé válnánk arra, hogy átlássuk magát a gondolkodási folyamatot is. Így megismerhetnénk a mesterséges intelligencia bármely döntésének valódi hátterét, és azt is, hogy miért állít valamit. Ez szöges ellentétben áll a jelenlegi mesterséges intelligenciával, amelyben a felkéréstől (a prompttól) a válaszig tartó út valójában egy fekete doboz ‒ vagyis nem tudjuk, hogy mi és miért történik úgy, ahogy –, mindez pedig számtalan jogi és etikai aggályt vet fel. Ezzel szemben az „aktív következtetésre” épülő mesterséges intelligencia elszámoltathatóságot eredményezne és bizalmat keltene, pontosan azért, mert ismernénk annak okait, indokait és folyamatát, hogy miért jutott egy bizonyos végkövetkeztetésre.

Második lépés: terv és tapasztalat

A mesterséges intelligencia következő, „kifinomult” fázisában az MI terveket készít majd, és tapasztalatai alapján tovább finomítja a világról alkotott képét.

Harmadik lépés: öntudatra ébredés

A harmadik fázisban „együttérzővé” válik és felismeri mások, majd a saját „lelkiállapotát” is – vagyis öntudatra ébred.

Negyedik lépés: planetáris szuperintelligencia

A negyedik szakaszban a sokdimenziós világhálón alapuló „planetáris szuperintelligencia” alakul ki. A térbeli web egyetlen hálózatba szervezi valamennyi konvergáló technológiát: összeköti az embereket, a helyeket és a dolgokat. Ez már nem a „dolgok internete” (IoT) lesz, hanem minden eszköznek és rendszernek az összekapcsolódása (Internet of Everything).

„Felesleges azon elmélkednünk, hogy mindez csupán tudományos fantasztikus álmodozás, hiszen a MI itt él és fejlődik velünk együtt” – teszi hozzá Németh Balázs. Szerinte az emberek felelőssége, hogy mit hoznak ki az informatika kínálta lehetőségből, és hogy az eredmény a hatékonyabb munkavégzést, az emberek életének megkönnyítését szolgálja-e, vagy hagyjuk, hogy a fejünkre nőjön egy mesterséges képződmény.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!
Ha lemaradt volna erről:

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.
A legtöbb munkavállaló nem díjazná, ha a home office határait szűkebbre szabná a munkahelyük, de a felük csak emiatt azért nem mondana fel – legalábbis rögtön. A cégek nem kapkodnak a keretek módosításával, amit valószínűleg jól tesznek, pedig az alkalmazottakat aligha érné váratlanul. Milyen arányban morzsolódnának le a dolgozók a távmunka elvételével? Milyen előnyeit és hátrányait érzik a pandémiából örökölt gyakorlatnak napjainkban? A Profession.hu felmérte, Dencső Blanka piackutatási és üzletfejlesztési szakértő pedig összefoglalta, mire érdemes számítani home office fronton a közeljövőben.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS