Az emberi gondolkodáshoz hasonlóan működő gépi intelligencia megjelenését szakértők még igen távoli lehetőségként értékelik, ugyanakkor az MI fejlődése gyorsuló ütemben zajlik. A valódi kérdés nem az, hogy mikorra válik valósággá, hiszen itt van velünk, a mindennapok része. Sokkal inkább úgy kell feltenni a kérdést, hogy milyen fázisokon keresztül alakul ki, és a végén mit hozunk ki belőle – mondja Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője.
Jelenleg a rendszerszintű mesterséges intelligencia korszakát éljük, vagyis a MI a felkérésekre (promptokra) olyan válaszokat ad, amelyeket a felkészítése során kialakított valószínűségekre alapoz. A mesterséges intelligencia már ebben a szakaszában is felforgatja megszokott életünket és munkamódszereinket. Ráadásul szaporodnak az aggályok, a veszélyekre figyelmeztető és szabályozást sürgető hangok. Az emberi felelősség – elsősorban a fejlesztők felelőssége – határtalan.
„Itt az ideje, hogy feltegyük a kérdést: valójában milyen mesterséges intelligenciát szeretnénk a jövőben?” – mondja Németh Balázs, a K&H innovációs vezetője. „Olyat, amelyik a legfontosabb döntéseket egy fekete dobozban hozza meg, vagy olyat, amelyik eleve elszámoltatható és átlátható?”
A MI fejlődése egyre gyorsul és egyre finomabb megoldások irányába mutat. Négy meghatározó szakaszát már nagyjából látják a szakemberek.
Első lépés: a kíváncsiság
A világ megismerésének rendkívül hatékony modellje, az úgynevezett „aktív következtetés”. Ennek keretében folyamatosan frissülnek a kiindulásként szolgáló feltételezések, így csökkentve az állítások bizonytalanságát és növelve az előrejelzések pontosságát. Az „aktív következtetések” alapján nyugvó mesterséges intelligencia rendelkezne feltételezésekkel az őt körülvevő világról, és mindjárt többet is akarna megtudni róla, más szóval: kíváncsi lenne. Hatalmas ugrás lenne ez a jelenlegi legmodernebb mesterséges intelligenciákhoz képest, amelyek csak annyit fejlődnek, amennyire képezik. A felkészítésük befejezését követően lényegében megdermednek, nem tudnak tovább tanulni.
Mivel az „aktív következtetés” a kognitív folyamatokat modellezi, általa képessé válnánk arra, hogy átlássuk magát a gondolkodási folyamatot is. Így megismerhetnénk a mesterséges intelligencia bármely döntésének valódi hátterét, és azt is, hogy miért állít valamit. Ez szöges ellentétben áll a jelenlegi mesterséges intelligenciával, amelyben a felkéréstől (a prompttól) a válaszig tartó út valójában egy fekete doboz ‒ vagyis nem tudjuk, hogy mi és miért történik úgy, ahogy –, mindez pedig számtalan jogi és etikai aggályt vet fel. Ezzel szemben az „aktív következtetésre” épülő mesterséges intelligencia elszámoltathatóságot eredményezne és bizalmat keltene, pontosan azért, mert ismernénk annak okait, indokait és folyamatát, hogy miért jutott egy bizonyos végkövetkeztetésre.
Második lépés: terv és tapasztalat
A mesterséges intelligencia következő, „kifinomult” fázisában az MI terveket készít majd, és tapasztalatai alapján tovább finomítja a világról alkotott képét.
Harmadik lépés: öntudatra ébredés
A harmadik fázisban „együttérzővé” válik és felismeri mások, majd a saját „lelkiállapotát” is – vagyis öntudatra ébred.
Negyedik lépés: planetáris szuperintelligencia
A negyedik szakaszban a sokdimenziós világhálón alapuló „planetáris szuperintelligencia” alakul ki. A térbeli web egyetlen hálózatba szervezi valamennyi konvergáló technológiát: összeköti az embereket, a helyeket és a dolgokat. Ez már nem a „dolgok internete” (IoT) lesz, hanem minden eszköznek és rendszernek az összekapcsolódása (Internet of Everything).
„Felesleges azon elmélkednünk, hogy mindez csupán tudományos fantasztikus álmodozás, hiszen a MI itt él és fejlődik velünk együtt” – teszi hozzá Németh Balázs. Szerinte az emberek felelőssége, hogy mit hoznak ki az informatika kínálta lehetőségből, és hogy az eredmény a hatékonyabb munkavégzést, az emberek életének megkönnyítését szolgálja-e, vagy hagyjuk, hogy a fejünkre nőjön egy mesterséges képződmény.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.