Hogyan változik az Európai Unió globális stratégiai szerepe?

2019. 11. 08., 18:31

A nemzetek Európája vagy a szorosabb integráció felé vezet-e az út? Terjed-e a poszt-liberális rendszerek kialakulása, meddig erősödik a konzervativizmus, tovább nő-e a feszültség a „magországok” és a „periféria” között, milyen geopolitikai változásokhoz vezethet az Unión belüli gazdasági, szociális és etnikai erőviszonyok alakulása? Milyen hatással vannak a külső kihívások: Oroszország, Kína, Törökország egyre erősebb érdeklődése az unión belül és a ma még kívül levő országokban?

Európa (a kontinens és benne az unió) előtt álló válaszutak közötti eligazodást és a szaporodó kihívásokra adandó válaszok keresését tűzte ki célul a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének budapesti konferenciája. „Az európai átalakulás frontvonalai és törésvonalai” című konferencián három kontinens tudományos műhelyeit képviselő több mint negyven előadó vasárnapig tanácskozik a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének Várbeli székházában.

Megnyitójában Miszlivetz Ferenc, az iASK főigazgatója, a konferencia házigazdája kijelentette: "30 évvel a berlini fal leomlása és a bársonyos forradalmak után Európa és az európai integrációs folyamat fordulóponthoz érkezett. Nyugaton a Brexit, Keleten az orosz-ukrán befagyott katonai konfliktus, délen a csatlakozásra váró volt jugoszláv tagköztársaságok és nem utolsó sorban a Törökország által egyelőre ellenőrzött migrációs fenyegetés a kihívások és várakozások sűrű feszültségzónáját hozták létre. A konferencia résztvevői arról tanácskoznak, hogyan tudna Európa újból szellemi és morális értelemben is vonzó globális játékossá válni."

Jody Jensen, az iASK keretében működő Polányi Központ igazgatója szerint míg az elmúlt 30 év tapasztalatai eltérnek egymástól Európa nyugati és keleti felében, „az európai identitásról és a változó, bizonytalan világban játszott szerepéről szóló vitát az egység, a nacionalizmus, a gazdasági és társadalmi biztonság, a politikai stabilitás és a katonai valóság egymással ellentmondó és erősödő követelményei jellemzik, miközben Európa megpróbálja újra meghatározni önmagát és helyét a világban”.

Schöpflin György, volt európai parlamenti képviselő az egyik legfontosabb gondnak azt látja: az unió nem tanulta még meg, hogy egyes súlyos és kívülről érkező kihívásokra nincs megoldás, azokat csak kezelni lehet. Megoldatlan a nemzetfelfogások, a diverzitás és az etnikumok problematikája, miközben az unió egyes intézményei is egymásnak feszülnek. A megoldás egy új Európai társadalmi szerződés lehetne, ám kétséges, hogy az a mai német-francia viszony fényében létrejöhet.

Emil Brix, a bécsi Diplomáciai Akadémia igazgatója úgy látja, hogy a globalizáció és a hidegháború végét követően a világ visszatért a geopolitikához, amelynek nyomán megroppannak a multilaterális szervezetek és intézmények, megbomlik az erőegyensúly a világban és visszatér a nagyhatalmi politizálás. E fontos kihívásokra való válasz keresését azonban hátráltatják az unión belül és kívül egyaránt folyó értékviták, és végső soron Európa globális súlya és versenyképessége gyengülhet a jövőben.

Albrech von Mueller, a müncheni Parmenides Alapítvány igazgatója előadásában nagyívű elképzelést vázolt fel az Európai Unió továbbfejlesztésének felgyorsítására és népszerűsítésére. Az elképzelés az emberi méltóság tiszteletben tartására, a földrész történelmi-kulturális sokszínűségének megtartására, egy decentralizált innovációs és oktatási rendszerek hálózatára, valamint egy általánosan elfogadott belpolitikai keretrendszerre épülne. Sikeres működéséhez elengedhetetlen a szabadkereskedelem elvi alapokon való kiterjesztése olyan államok irányába, amelyek osztják az Unió működésének alapelveit, rugalmassága lehetővé tenné, hogy az egyes tagországok akár bilaterális alapokon, akár pedig föderális rendszerben működjenek együtt. A nagytekintélyű alapítvány igazgatója szerint egy fejlődő Európának elengedhetetlenül meg kell újítania a demokrácia és a kormányzás intézményrendszerét éppúgy, mint azok működési szabályait.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A hazai utasbiztosítási piac egyik legalapvetőbb problémáinak egyike az, hogy az ügyfelek még mindig túl sokat akarnak spórolni rajta, holott a nyaralás költségének csak elhanyagolható töredékét teszi ki – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor jelezte: a legolcsóbb és az 1–2 ezer forinttal többért kötött prémium biztosítás szolgáltatásai között óriási különbség tátong, és erre az utolsó pillanatban – mert bizony akkor kötjük – már nem biztos, hogy felfigyelünk.
Női pék, cukrász, kaviárszakértő is helyet kapott a rendezvény nagyszínpadán, hogy a fő téma, a „női energiák” mentén bemutassák a művészi szintre emelt szakmájukat. Nemes Richárd főszervező elárulja, hogy hogyan lehet még fenntarthatóbban működtetni egy műfajából adódóan sok hulladékkal járó gasztronómiai rendezvényt vagy milyen egyszerű ételekkel tudnak nagyot alkotni a Gourmet Fesztiválon bemutatkozó konyhák mesterei. Ha mindez nem lenne elég, kifejti, hogy a fine dining milyen vonásokkal ruházta fel a magyar vendéglátást az utóbbi pár évben és például hogyan lehet „veganizálni” megszokott fogásokat, amelyek ettől csak még jobbak lesznek! Vigyázat, étvágygerjesztő epizód!
Miközben a világ e-személyautó gyártói egyre élesedő versenyt vívnak a vásárlók kegyeiért, nem szabad elfelejteni, hogy a közlekedés károsanyag-kibocsátásának jelentős részéért a teherfuvarozás felel. Egyre több középtávú áruszállítást és utolsó mérföldes kézbesítést kiszolgáló depó elektrifikálja a járműflottáját és alakít ki hozzá megfelelő infrastruktúrát, ám nagyon nem mindegy, hogy az üzemeltetés mennyire tud hatékony és gazdaságos lenni – mutat rá ebben az epizódban Négyesi Szilárd, a Siemens Zrt. szakértője.

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS