Csákné dr. Filep Judit: A több éves elképzelések kiváló iránytűként szolgálnak a mindennapokban

Csákné dr. Filep Judit a dolgozó anyukák többségéhez hasonlóan minden távra és az egész család számára tervez. Szívesen kipróbálná magát valamilyen gyógyító területen, ahol a munkájának azonnali és látható eredménye van. Úgy érzi, hogy üzleti vonalon eddig a komoly szakmai felkészültséget és eltökéltséget igénylő feladatok találtak rá. Következzen az Üzletem 12 kérdés – 12 válasz sorozatának 213. interjúja!

– Mit tart karrierje csúcsának?

– Amióta dolgozni kezdetem, párhuzamosan próbálok jelen lenni az „üzleti” és az „egyetemi” világban. Kezdetben egyenlő idő- és energiabefektetéssel igyekeztem helytállni mindkét fronton, majd a lányaim születésével veszítettem ebből a lendületből és hol a céges, hol az egyetemi vonal élvezett elsőbbséget a másik rovására, ugyanakkor teljesen egyiket sem akartam elengedni. Életemnek most azon kivételezett szakaszában vagyok, amikor az inkább szenvedélynek tekinthető kutatói munkám áll a középpontban, amelyben olyan mérföldkőhöz érkeztem, amelyről soha nem is álmodtam. A Budapesti Gazdasági Egyetem Budapest LAB Vállalkozásfejlesztési Központ tudományos vezetőjének lenni meghaladta minden akadémiai karrierrel kapcsolatos várakozásomat. Vállalkozáskutatóként fantasztikusnak tartom, hogy egy olyan nívós egyetem, mint a BGE a hazai vállalkozásfejlesztést nemcsak papíron emelte stratégiai céljai közé, hanem nap, mint nap komolyan tesz is érte. Az ebbéli erőfeszítések nemzetközi elismerése, hogy 2020-tól a BGE a Global Entrepreneurship Monitor, a világ legátfogóbb vállalkozáskutatásának magyarországi partnere. A hazai csapat vezetésének megtisztelő feladatát én kaptam. Ha egy karrier csúcsa alatt azt a pontot értjük, ahonnan már nem szeretnénk tovább lépni, hanem az adott pozícióban szeretnénk kiteljesedni és alkotni, kutatóként elértem ezt a pontot.

Az „üzleti” karrierem eddig nagyon színes volt, megjártam jónéhány iparágat és pozíciót, amiknek azért van egy közös vonása, rengeteg kihívással jártak. Nehéz lenne megjósolni, hogy az üzleti világban vár-e még rám valami, amit egyszer a karrierem csúcsának fogok tartani. Bízom benne, ha igen, felkészülten talál majd.

– Milyen távra tervez?

– A dolgozó anyukák többségéhez hasonlóan minden távra és az egész család számára tervezek. A tervezés részletezettsége természetesen a különböző időtávokra vonatkozóan más. A hétköznapjaim órára pontosan be vannak osztva, a középtávú tervekben van némi rugalmasság, a több éves elképzelések pedig inkább vágyak szintjén léteznek. Mégis ezeket tartom a legfontosabbnak, mert kiváló iránytűként szolgálnak a mindennapokban.

– Mi szerepel a szakmai bakancslistáján?

– Egyetemi vonalon egyértelműen a nemzetközi térben való megjelenés, megmérettetés, ahol szeretnék helyt állni. Üzleti vonalon az elképzeléseim nem ennyire kiforrottak, de az eddigi tapasztalatok alapján, a komoly szakmai felkészültséget és eltökéltséget igénylő feladatok találnak rám.

– Kitől tanulta eddig a legtöbbet?

– Szerencsésnek érzem magam, hiszen nagyon sok kiváló szakember mellet dolgozhattam, akiktől rengeteget tanultam. Szakmai szempontból nehéz és méltatlan lenne egyetlen nevet kiemelni, ráadásul talán a legfontosabb és legnehezebben megszerezhető tudás nem szakmai, hanem önmagunk megismerése, amiben a gyermekeim és a férjem vannak a legnagyobb segítségemre.

– Mivel motiválja a kollégáit?

– Nincsenek kifejezetten motivációs eszközeim, de igyekszem korrekt lenni a feladatok, elvárások meghatározásában, a kapcsolódó javadalmazás kialakításában és a visszajelzésben. Eddig azt tapasztaltam, az esetek többségében ez elég az eredményes munkához.

– Melyik szakmában próbálná ki magát szívesen?

– Szívesen kipróbálnám magam valamilyen gyógyító területen, ahol a munkámnak azonnali és látható eredménye van. A kézügyesség nem az erősségem, de nagy tisztelettel tekintek minden alkotó tevékenységre, különösen a cipészek és a cukrászok munkájára.

– Hogyan építi üzleti kapcsolatait?

– Sajnos az üzleti kapcsolatépítésben nem vagyok elég tudatos és szinte egyáltalán nem fordítok rá időt. Azokkal, akikkel a legerősebb szakmai kapcsolatot ápolom, jellemzően véletlenül találkoztam és a közös érdeklődés, célok tartanak össze bennünket. A jövőre vonatkozóan azt hiszem, ezen a területen még fejlődnöm kell.

– Mire sajnálja az idejét?

– Minden olyan dologra, ami nem hoz eredményt, különösen az adminisztrációra.

– Mivel lehet felbosszantani?

– Számos dologgal, többek között az igazságtalansággal, hanyagsággal, nemtörődömséggel vagy ha rájövök, hogy megpróbálnak félrevezetni és visszaélnek a jóindulatommal.

– Milyen önkéntes munkát vállalna?

– Mindenképpen valamilyen természetvédelemmel kapcsolatos tevékenységet.

– Mire nem sajnálja a pénzt?

– A családomra, egészséges és finom ételekre, a lányaim oktatására.

– Mi tudja a legjobban kikapcsolni?

– Egy jó könyv, amire ritkán van időm, a rendszeres mozgás, a családi filmnézés.