Az UniCredit közgazdászai szerint a közép- és kelet-európai uniós tagországok, valamint a Nyugat-Balkán gazdasága esetében 2023-ban átlagban 1,6 százalék körüli, 2024-ben pedig 3,1 százalékos növekedés várható. Magyarország esetében a GDP növekedése idén 0,2 százalékos lehet, míg az éves átlagos infláció 17,4 százalékon alakulhat.
A lassuló amerikai és kínai gazdasági teljesítménynek van a legnagyobb szerepe az európai gazdasági kilátások alakulásában, amelyek eredményeként a beruházások, az export és a fogyasztói kereslet fellendülése 2023 végére vagy 2024-re tolódhat ki – mutat rá az UniCredit Research legfrissebb, „Gyorsabb növekedés külső ellenszélben” című negyedéves (CEE Quarterly) jelentésében. Ugyanakkor a belföldi kereslet tovább erősödhet, mivel a bérnövekedés 2023 második felétől kezdve meghaladja az inflációt, míg a pénzügyi feltételek 2024-ben kedvezőbbé válnak.
„A kelet- és közép-európai országok kormányai tartózkodnak a háztartásoknak nyújtott költségvetési támogatások visszavonásától, ami 2024-ben túlzottdeficit-eljárást indíthat el” – áll az elemzésben.
Az UniCredit közgazdászai azt is hozzáteszik, hogy a térség országai 2023 során Helyreállítási és Ellenállóképességi eszközből csupán kisebb összegű átutalásokra számíthatnak.
A 2023 végére vonatkozó inflációs prognózisok 6 százalék és 9 százalék között mozognak – kivéve Törökországot –, míg jövő évre az lassabb dezinflációs folyamatot prognosztizálnak.
„A térség országai valószínűleg nem érik el az inflációs célokat a magasabb energiaárak és a keresleti nyomás miatt, amit a költségvetési támogatások és a reálbérnövekedés is hajtanak. Ez alól csak Oroszország és Szerbia lehet kivétel” – fűzte hozzá Dan Bucsa, az UniCredit közép- és kelet-európai vezető közgazdásza.
A várakozások szerint 2024-ben valamennyi közép-kelet-európai központi bank 6 százalék alá csökkenti a kamatokat Közép-Európában és Szerbiában, míg Oroszországban 7 százalékra, Törökországban pedig 20 százalék lehet az irányadó kamat.
A CEE Quarterly negyedéves kutatásban felvázolt főbb kockázatok között a középtávú, célérték felett ragadó inflációt; az euróövezet és az USA recesszióját; a kelet- és közép-európai gazdasági növekedésre is hatással lévő visszafogottabb kínai növekedést; az orosz–ukrán háború hatását a Fekete-tenger partvidékének turizmusára; valamint a gazdaságpolitikát átható nacionalizmust és euroszkepticizmust sorolják a szerzők.
A globális értékláncok megroppanásához és teljes átszervezéséhez vezethet a vámok újabb korszakának beköszönte a világgazdaságban, azonban a beruházásösztönzésnek ebben az új helyzetben is bőven maradt mozgástere – írja friss bejegyzésében Joó István kormánybiztos, a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökség vezérigazgatója.
A kormány felmentést kért a Paks II. beruházás számára az előző amerikai adminisztráció által „politikai bosszúból” meghozott szankciók alól, amelyek nehezítik a beruházás előrehaladását – tájékoztatott Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.