A megújuló energia lehet a net-zéró kibocsátás kulcsa Európában

2022. 06. 29., 17:27

Kiemelten fontossá vált az energiabiztonság kérdése Európában, ami komoly lendületet adhat a megújuló energiatermelésnek. A legígéretesebb projekteket és a legvonzóbb befektetési országokat azonosította az EY friss elemzése. A tanulmány szerint ezek a fejlesztések nagyban segíthetik az uniós államokat, köztük Magyarországot is a nettó zéró széndioxid-kibocsátási céljaik elérésében.

Hogy áll a hazai klímaterv?

Magyarország 2030-ra 6500 megawatt napenergia kapacitás elérését tervezte. Ma ennek jelentős része már kiépült. Pár éven belül akár a 2040-re előirányzott, több mint 10 000 megawattot is meghaladhatja a napelemes rendszerek teljesítménye idehaza. 

„Az energiabiztonság felértékelődése világszerte felgyorsítja a megújuló energiára való átállást, amelynek érdekében Magyarország is jelentős lépéseket tett. A pozitív eredményeket látva a klímaterv akár felül is teljesíthető, újabb vállalások esetén pedig tovább növekedhet hazánk vonzereje a befektetők szemében” – hangsúlyozta Lukács Ákos, az EY Klímaváltozási és Fenntarthatósági Szolgáltatások vezetője. 

Ígéretes zöldenergia-kezdeményezések világszerte

Az Egyesült Államok több milliárd dollárt fordít hidrogén alapú üzemanyagok fejlesztésére. Európában Németország a tervezettnél 15 évvel korábban, már 2035-re teljesen át akar állni zöld villamosenergiára, Görögország 2030-ig meg kívánja duplázni a beépített megújulóenergia-kapacitását. Lengyelország három új tengeri szélenergia-koncesszióra írt ki pályázatot, miközben Ausztriában a kormány kötelezettséget vállalt arra, hogy 250 millió eurót (264 millió USD) biztosít a megújuló energiaforrások fejlesztésének támogatására, az EY friss elemzése szerint. 

„Számos, a közelmúltban még újnak és ezáltal kockázatosnak tekintett megújulóenergia-technológia ma már elfogadottá vált, így vonzza is a befektetői érdeklődést. Mivel az energiaárak várhatóan a jövőben is ingadozni fognak, az energetikai vezetők előtt lehetőség nyílik arra, hogy kihasználják a technológiai innovációt és feltárják a fenntartható növekedést lehetővé tevő befektetéseket" – tette hozzá Lukács Ákos. 

A befektetők továbbra is az Egyesült Államokban, illetve Kínában valósítják meg a legszívesebben a megújuló energetikai projektjeiket, azonban Európa is kezd felzárkózni. A globális ranglistán a tíz legvonzóbb befektetési helyszín között már megtalálható az Egyesült Királyság (3.), Németország (4.), Franciaország (5), Spanyolország (9.) és Hollandia (10) is. 

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-31 19:35:00
Közel akkora áremelkedést hozott az első két hónap rekordkereslete a fővárosi ingatlanpiacon, mint amit előtte egy teljes év alatt regisztráltak a Duna House szakértői. A használt ingatlanok négyzetméterenkénti átlaga Budapesten 6 százalékos drágulást követően megközelítette az 1 millió forintot, de Rákosmentén, Pestszentlőrincen, Pestszentimrén és Soroksáron még akadnak megfizethetőbb lokációk.
2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS