Újrahasznosító üzemet adták át a herendi Jágerparkban

Újrahasznosító üzemet adták át a herendi Jágerparkban
2022. 09. 22., 16:13

Az új üzemben mezőgazdasági műanyaghulladékból állítanak elő granulátumot, amely mezőgazdasági műanyag termékek gyártásához szolgál alapanyagaként.

Nagy István agrárminiszter az üzem csütörtöki átadásán kiemelte: az ember mindig képes a saját maga által előidézett problémára megoldást találni, így a szemét felhalmozódását kiküszöbölendő elérhetjük azt, hogy a gazdaságban előállított mind több termék újra felhasználható legyen.
Hozzátette: a herendi üzemben alkalmazott technológia lényege az, hogy a mezőgazdasági műanyaghulladékot újra felhasználhatóvá teszik. Véget kell vetni a lineáris gazdálkodásnak, hiszen csak a hulladékok nyersanyagként való felhasználásával lehet felelősen gazdálkodni az egyre szűkülő erőforrások mellett – hangsúlyozta a tárcavezető.

Csatári László, az üzemet működtető Jáger Csoport tulajdonos ügyvezetője arról beszélt, hogy látva a közelgő gazdasági nehézségeket, a cég már évek óta készül az új szemléletű technológia bevezetésére, mert úgy vélik, megbízható jövőkép nélkül elképzelhetetlen a stabil, kiszámítható működés és a fejlődés.

A 300 négyzetméteres egységben hatan dolgoznak, naponta öt tonna granulátumot állítanak elő, amiből a későbbiekben egyebek mellett gyeprács, kültéri padozat, karámdeszka készül.

Az újonnan átadott üzem 200 millió forintból épült meg. A Jáger Csoport műanyag feldolgozással foglalkozó üzemegységei Nemesvámoson és Herenden működnek, 180 ember dolgozik a magyar tulajdonban lévő cégnél. A herendi telephelyen az új üzemegységen kívül kutató laboratórium működik, illetve villanyóra szekrényt is gyártanak egy különálló üzemben.     

A társaságnál öt éve útjára indított beruházás összesen 500 millió forintba került, amelyből 100 millió forint kormányzati támogatás. Ebből az összegből megépült a nemesvámosi üzem, Herenden pedig az újrahasznosító és a laboratórium. A Jáger csoportnak tavaly 7 milliárdos forgalma volt, az üzemi eredmény 400 millió forint volt. (MTI)

Fotó: Fekete István

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-01 15:10:00
2024. március 3-án (vasárnap) 9 órától 21 óráig a NAV háttérrendszerének karbantartása miatt a NAV webes felületei és a NAV-Mobil applikáció egyes szolgáltatásai nem lesznek elérhetők.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS