Új lendületet kap a hazai ökoforradalom

2021. 09. 20., 11:30

Új, az ökológiai termesztést támogató forrásokat jelentett be Nagy István agrárminiszter Rábcakapin. A tárcavezető beszédéből kiderült, hogy a kormányzat nagy erőkkel kiáll az ökológiai gazdálkodásba vont területek bővítése mellett. A tájékoztató másik résztvevője, Roszík Péter, a Biokontroll vezetője elmondta, hogy minden kapacitás rendelkezésre áll a növekedéshez, és rámutatott, hogy a biotermelés nemcsak egy fenntartható gazdálkodási forma, de jelen pillanatban közülük az egyetlen nyereséges is.

Nagy István agrárminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy teremtett világunk megóvása, és a fenntartható fejlődés közös célunk. Ebben a szellemben kell gondolkodnunk az agrárium és az élelmiszeripar jövőjéről, hiszen ez nemcsak számunkra, hanem a következő generációk számára is létkérdés. Hozzátette, 2010 és 2020 között hazánkban az ökológiai területek nagysága csaknem két és félszeresére növekedett, így jelenleg mintegy 300 ezer hektáron folyik ilyen termelés.

A Rábcakapin, Németh István ökológiai mintagazdaságában tartott eseményen a tárcavezető hangsúlyozta: az ökológiai gazdálkodás ösztönzése és az ökológiai gazdálkodásba vont területek bővülése kiemelt célként jelenik meg a következő időszakban. Kifejtette, a 2021 és 2027 közötti években a Közös Agrárpolitika vidékfejlesztési támogatásaihoz a lehető legmagasabb, 80 százalékos társfinanszírozási mértéket biztosít a kormány. Ennek köszönhetően már az átmeneti időszak alatt is lehetőség nyílt arra, hogy 3 éves kötelezettségvállalási időszakot átölelő új ÖKO felhívást indítsunk el. Az új pályázatot jövő év január 1-jével induló hároméves kötelezettségvállalási időszakkal, 40 milliárd forint keretösszeggel hirdetjük meg – emelte ki a miniszter.

Az eseményen beszédet mondott Roszík Péter, hazánk egyetlen, a magyar gazdák tulajdonában álló, ellenőrző és ökotanúsítványt kiadni jogosult szervezete, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője. A szakember a miniszter szavait megköszönve kiemelte, hogy Magyarország világviszonylatban is a 10. helyen áll az újonnan ökológiai gazdálkodásba vont területek méretében, előttünk csak olyan, hatalmas területű országok állnak, mint például Brazília, Ukrajna, USA és India. Az uniós előirányzat most 25 százalékra kívánja emelni az ökológiai módon művelt területek arányát, amit valóban csak üdvözölni lehet, nemcsak a bolygó jövője, hanem a magyar gazdálkodók, az agrárium egészének jövedelmezősége szempontjából is.

Roszík Péter rámutatott: „nekünk, biogazdáknak fel szokták hánytorgatni, hogy az ökológiai termelés magasabb szakértelmet, és több kultúrában 20 százalékkal alacsonyabb termésátlagokat is jelent, ami igaz. Jelent ugyanakkor hosszútávon 0 közeli ökológiai lábnyomot, egészségesebb, vegyszermaradványoktól mentes élelmiszereket, jellemzően legalább 40-50 százalékkal magasabb kereskedelmi árakat és támogatási összegeket is. Ne gondoljuk, hogy a miénknél cseppet sem jobb adottságokkal rendelkező Ausztria véletlenül van a világelsők között a biotermesztésben mezőgazdasági területei 26 százalékával. Az EU jelenleg is importra szorul a bioélelmiszerek területén, és a kereslet dinamikusan növekszik. Arról se feledkezzünk meg, hogy a biominősítésű ételek előállításához nemcsak termelésre, de feldolgozóiparra is szükség van. Az ökogazdálkodás terjedése kiemelkedő tempóban ösztönzi az innovációt, főként a bioracionális növényvédelmet és a precíziós gazdálkodást. Ma már például olyan robotok gyomlálhatják vegyszerhasználat helyett a szántóföldeket, amelyek munkája a kapálással egyenértékű.”

„Az idei pályázatok kiemelten támogatják azokat, akik most akarnak átállni a biogazdálkodásra. Ez ugyanis a legnehezebb 2-3 éves időszak egy ökotermelő életében, hiszen az előírásokat már be kell tartani, de a termény még nem értékesíthető biojelöléssel. Mert ne felejtsük el, hogy öko módon termelni lehet, de az előnyök érvényesítéséhez ezt a teljesítményt tanúsíttatni is kell. Bármilyen mértékű fejlődés jön, felkészülten és örömmel várjuk. Infrastruktúránk, tudásunk, ellenőrzési kapacitásaink ki tudják szolgálni a tervezett bővülést ‒ mondta Roszík Péter.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-08 08:15:00
Tavaly átlagosan 2 millió 155 ezer aktív korú nő állt alkalmazásban, ezzel az aktív korú, 15–64 év közötti nők foglalkoztatási rátája 71,4 százalékra emelkedett. A teljes munkaidőben foglalkoztatott nők átlagos bruttó bére 600 ezer forint volt, ami 13,7 százalékkal marad el a férfiak 696 ezer forintos keresetétől – derül ki a Trenkwalder elemzéséből, amelyet a nemzetközi nőnap alkalmából adott ki.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.
A magyarok először idén tehetik meg, hogy ingatlan célra fordítsák a nyugdíjpénztári megtakarításaikat. Herman Bernadett, a Bank360 vezető szakértője ennek a lehetőségnek az előnyeiről és hátulütőiről, valamint a pénztárakra gyakorolt jelenlegi és távlati következményeiről is beszélt a BizniszPlusznak. Szóba került az is, hogy milyen hatással volt a nyugdíjvagyonokra a részvénypiacok tavalyi sikere, illetve hogy milyen tényezőktől függ a gyarapodás az idei évben.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS