Uniós támogatással, 10 milliárd forintból indul új projekt az illegális hulladéklerakók felszámolására

Már elérhető a Digitális Megújulás Operatív Program (DIMOP) Plusz keretében megjelent, „Légi távérzékelési technológián alapuló, az illegális hulladéklerakók felszámolását támogató rendszer és informatikai fejlesztés” című (DIMOP_PLUSZ-2.4.1-25) felhívás kitöltőprogramja, ami azt jelenti, hogy a Lechner Tudásközpont által vezetett konzorcium (amelynek egyetlen tagja a Digitális Kormányzati Fejlesztés és Projektmenedzsment Kft.) már beadhatja „támogatási kérelmét” az – Európai Regionális Fejlesztési Alap és Magyarország költségvetése által „társfinanszírozott – 10,1 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásra.

„A felhívás célja egy olyan egységes alapokon álló, akár nemzetközi együttműködésben is felhasználható informatikai-szolgáltatási rendszer kialakítása, amely teljeskörűen támogatja az illegális hulladéklerakók felkutatását, elemzésekkel, térképes megjelenítéssel segít az illegális hulladék újbóli megjelenésének megakadályozásában. Az illegális hulladéklerakók felkutatása légitávérzékelési módszerek segítségével költséghatékonyan valósítható meg, az így felvett adatok elemzése és feldolgozása mesterséges intelligencia felhasználásával történik” – olvasható a hivatalos pályázati portálon közzétett felhívásban.

Illegálisan elhelyezett hulladék: hatalmas, megoldatlan probléma

A települési hulladékgazdálkodással kapcsolatos hazai rendszerek jelenleg nem kellő hatékonysággal működnek, ami egyrészt a jelenleg érvényben lévő szabályozási és végrehajtási intézkedések hiányosságaira, másrészt a lakossági tájékozottság alacsony mivoltára, valamint a gazdaság és társadalom érintett szereplői által követett rossz gyakorlatra vezethető vissza – ismeri el a kormány a felhívás indokoltságáról szóló fejezetben. Az illegális lerakást az elmúlt években a jogszabály által felhatalmazással rendelkező szervezetek és felelősök eseti jelleggel, tettenérést vagy képi rögzítést követően, bizonyító erejű dokumentumok és felvételek birtokában tudták szankcionálni.

Az illegálisan elhelyezett hulladék felszámolása jelenleg ad-hoc módon, elsősorban bejelentés alapján történik. Az elszállított, korábban illegálisan elhelyezett hulladék mennyisége 2020 óta több mint 235 000 tonna, ezen belül 2022-ben az önkormányzatok és egyes kiemelt közreműködő szervezetek csak illegálisan elhelyezett hulladék ügyében több, mint 40 ezer bejelentést kezeltek, a lakossági bejelentés alapján elszállított mennyiség meghaladta az 5000 tonnát.

Az illegális hulladéklerakók sikeres felszámolásához szükséges a hulladék keletkezésének és kezelésének pontosabb ismerete, a hulladékáramok nyomon követése, majd az erre adott megoldások kialakítása a hulladékgyűjtő infrastruktúra digitalizációt érintő fejlesztésével és intelligens, távérzékeléssel összekapcsolt rendszerek alkalmazásával. Az irányvonal egyik alappillére a megfelelő informatikai és technológiai háttér megteremtése – olvashatjuk a felhívásban.

A fejlesztés iránya

A tervezett fejlesztés a tettenérést nem, de a szennyező pontok rendszerszintű felmérését, az ott termelődő hulladék dokumentálását – ezáltal az illegális lerakóhelyek felszámolását – „adminisztratív és folyamat szemléletű eszközökkel és megoldásokkal” támogatja. Az illegálisan elhelyezett hulladék felderítésének és felszámolásának eszközei lehetnek távérzékelési és térinformatikai megoldások az ehhez szükséges földi és légi megfigyelőközpontokkal, integrált adatgyűjtéssel, képi megfigyelő eszközök alkalmazásával, adatbányászati megoldásokkal.

Támogatott „tevékenységek”

Ezekhez a nemes célokhoz kíván hozzájárulni a DIMOP Plusz felhívás, amely szerint a Lechner Tudásközpont az alábbi „tevékenységekre” költhet el 10 milliárd forintot:
– előkészítés;
– felmérések, tanulmányok, hatásvizsgálat – a projekthez kapcsolódó előzetes igény- és szükségletfelmérés, egyéb háttértanulmányok elkészítése;
– szoftverfejlesztés – légi és mobil távérzékelésen alapuló államiszolgáltatási képesség kialakítása;
– környezet felmérése, kialakítása, módosítása – közigazgatási folyamatfejlesztés és kapcsolódó alrendszerének kialakítása;
– módszertani fejlesztés – előrejelzési és információszolgáltatási képességek létrehozása;
– nemzetközi együttműködés;
– célcsoport tájékoztatása, kommunikáció;
– projektmenedzsment;
– informatikai fejlesztési folyamat minőségbiztosítása, szakmai előrehaladás nyomonkövetése.