Magyarország az Európai Unió legnagyobb tormatermelője; a húsvéti ünnepi asztalra tormából is bátran válasszuk a hazait – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.
Az Európai Unióban évente mintegy 30 ezer tonna tormát termelnek, ennek közel felét Magyarországon. Hazánkban 2020-ban – mintegy 1400 hektárnyi területen – 12 ezer tonna torma termett. A hazai felhasználás jelentős, mellette a legtöbb tormát Németországba, az Egyesült Királyságba, Lengyelországba és Csehországba exportáljuk, alapvetően nem feldolgozott formában.
A torma hazánkban őshonos növény, termesztése elsősorban az Észak-Alföldön terjedt el. Főbb termesztőkörzetei Debrecen, Makó, Nagykáta, Kiskunfélegyháza, illetve Budapest környékén voltak. Jelenleg a legnagyobb felületen Hajdú-Bihar megyében termesztenek tormát, Debrecentől délkeletre, Létavértes, Bagamér, Álmosd, Újléta, Vámospércs, Kokad körzetében található a termőterület 98 százaléka.
Jellemző fajta a Debreceni édes-nemes (sima felületű, hosszú, bőtermő, igen fűszeres, jóízű, magas szárazanyag- és aromatartalom jellemzi, kiváló ipari felhasználásra és exportra), a Nürnbergi édes (jóízű, bőtermő) és az Erlangeni (kékes színű, érdesebb héjú, erősen csípős fajta).
A torma betakarítása jellemzően október közepén kezdődik, és szakaszosan, hónapokon át zajlik. Megfelelő körülmények között nyersen is sokáig eltartható. Az élelmiszeripar a torma gyökerét savanyított és ecetes tartósított készítményekhez – uborka, káposzta, cékla, vegyes vágott, paprika, csalamádé stb. – ízesítőként is előszeretettel használja, egyedülálló íze miatt.
Normalizálódott a magyarországi villamosenergia-rendszer erőművi teljesítménye, ezért a MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. visszavonta a krízishelyzet besorolást.