Tarlós milliárdokat harcolt ki a fővárosi fenntartású színházaknak

2019. 01. 28., 20:30

Az eddigi tao-támogatásnál magasabb, fix összegű előadóművészeti támogatást kapnak a jövőben a fővárosi fenntartású színházak. Idén ez az összeg 3,5 milliárd forint.

A támogatásról szóló, a kormány és a főváros között létrejött megállapodás részleteit Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Tarlós István főpolgármester ismertette hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.

Gulyás Gergely azt közölte: politikai megállapodás jött létre a kormány és a főváros között, a főpolgármester azt harcolta ki a fővárosi színházak részére, hogy az eddig tao-támogatásánál magasabb, fix összegű előadóművészeti támogatást fognak kapni. Erre összesen 3,5 milliárd forint jut. Az összeg elosztásáról a főváros szabadon dönt, és ennek megfelelően a kormány osztja majd ki a támogatásokat.

Gulyás Gergely elmondta: Tarlós István több alkalommal jelezte a kormánynak, hogy a tao-rendszer átalakítását a maga részéről csak akkor tudja támogatni, ha semmilyen veszteséget nem jelent a budapesti színházaknak. A tao-rendszert illetően szinte közmegegyezés volt abban, hogy visszaélések vannak a rendszerben, ezért azt meg kell szüntetni. Majd amikor ez megtörtént, elég sok észrevétel volt arról, hogy mégse volt olyan rossz ez a rendszer – jegyezte meg Gulyás.

2017-ben a befogadott tao-támogatás a fővárosi önkormányzat tulajdonában lévő tizenegy színház esetében összesen valamivel kevesebb, mint 2,6 milliárd forint volt, 2018-ban az előzetes számítások alapján ez az összeg 3,3 milliárd forint volt.

Gulyás Gergely úgy fogalmazott: „Budapesten a tao megszüntetéséből adódó kérdéseket rendeztük, megszüntettük a visszaéléseket, ugyanakkor ez nem jár azzal, hogy a színházak kevesebb forráshoz jutnának, sőt, (...) a főpolgármester (...) kiállásának következtében több támogatáshoz fognak jutni a fővárosi színházak. Ez pedig egy világos, egyértelmű, szabályozott és átlátható rendszerben történik”.

Tarlós István kijelentette: a 3,5 milliárdos támogatást a kormány garantálta, és „addig maradok a helyemen, amíg ez a garancia érvényes”. Politikai értelemben „kizárólag és pontosan” a főváros javaslata alapján osztják el a támogatást – hangsúlyozta.

A főpolgármester emlékeztetett rá, hogy Orbán Viktor miniszterelnökkel, a Fidesz elnökével kötöttek egy megállapodást, amely alapján elvállalta a 2019-es főpolgármester-jelöltséget. A dokumentum egyik lényeges pontja, hogy „ezt a várost én vezethetem”. A tao-támogatások megszűntek, de az lényeges, hogy a fővárosi fenntartású intézmények esetében a főváros kompetenciája ne szűnjön meg – mutatott rá.

Tarlós István kijelentette: garantálni tudja, hogy az új támogatási rendszer így működik majd és így is marad.

Kérdésre válaszolva a főpolgármester elmondta: az összeget Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettessel osztják majd el, a színigazgatók véleményét kikérve.

Fekete Péter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára kijelentette: a kormány tartotta az ígéretét, a kivezetett tao helyett a 2017. évinek megfelelő pénzösszeget a költségvetésben biztosította az előadó-művészeti szférának. Ennek az összegnek a felosztási rendszere elkészült, és ennek egyik pontja, hogy 3,5 milliárd forintot a fővárosi fenntartású színházak között osztanak el a főpolgármester  javaslatának megfelelően.

Közölte, február végére megszülethetnek a döntések az egyes színházaknak juttatandó támogatásokról, a kiemelt és nemzeti intézmények esetében már március végén megkaphatják a számukra megítélt támogatás harmadát. A második egyharmadot a szezon végén, júniusban, az utolsó részt szeptemberben fizethetik majd ki.

Ez azt jelenti, hogy megszűnik ezeknek a színházaknak „az év végi őrülete, hogy vajon fel tudják-e tölteni a taót vagy nem”. Ez kiszámítható, biztonságos rendszer lesz a színházaknak – fűzte hozzá.

Az alternatív színházak támogatására vonatkozó kérdésre válaszolva azt mondta, hogy folyamatos tárgyalásban állnak a vidéki színházakkal, az alternatív csapatokkal, a bábszínházakkal, a befogadó színházakkal, és a fesztiválszervezőkkel. Az alternatív színházak meg fogják kapni azt a kompenzációt, amellyel jól működhetnek. (MTI)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2024. 02. 14., 13:10
Ha esetleg megtorpanunk egy-egy projekt kapcsán, általában humorral próbálunk felülemelkedni a problémákon, a jó hangulat mindig átlendít a nehézségeken – mondta az Üzletemnek Rázga-Ilyés Noémi, a CheckINN innovációs programigazgatója.
2024-03-02 15:10:41
Ugyanazon elbírálás alá esik a bányászat, a kereskedelem, a fogadás, a befektetés, valamint az ellenértékként történő szerzés is.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

A globális kutatás eredményeinek év eleji kihirdetése után a PwC nemrég bemutatta a hazai Vezérigazgatói Felmérés adatait is. A számok alapján a magyar cégvezetők optimistábbak a gazdasági kilátásokat illetően, mint külföldi kollégáik, ám árnyalja a képet, hogy saját cégük árbevételére már nem feltétlenül jósolnak növekedést 2024-re. Az olyan kitettségek kapcsán, mint az infláció, a szakképzett munkaerő hiánya vagy akár a klímaváltozás, szintén derűlátóbbnak tűnnek a hazai cégvezetők, igaz, vannak aggodalmak, de izgalmas jóslatok is, például az új technológiai vívmányok bevezetése kapcsán, amelyek mellett nem lehet szó nélkül elmenni. Nem is tesszük: a BizniszPluszban a PwC Hungary szakértőjével, Mezei Szabolccsal elemezzük a legtanulságosabb számokat.
2024. 02. 03., 21:30
epizód: 2024 / 3   |   hossz: 19:22
A Magyar Munkaerő-kölcsönzők Országos Szövetségének elnökével azt elemezzük a BizniszPlusz aktuális epizódjában, hogy hogyan alakíthatja át a toborzási folyamatokat és általában a HR munka világát a mesterséges intelligencia. A szakemberrel megnéztük azt is, milyen szakmai készségek ívelnek fel az AI korszakban, és ennek milyen lenyomatai lesznek érzékelhetők a következő években, sőt, már 2024-ben is. A magyar gazdaságban megjelent külföldi munkavállalók által elindított munkaerőpiaci trendek, valamint a változó minimálbér és bérminimum hatásai szintén szóba kerültek a beszélgetésben. Utóbbiakról kiderült mekkora terhet rónak a magyar vállalkozásokra, és ennek milyen mögöttes okai vannak, a munkaerő termelékenységének alakulásától a tapasztalt kollégák megtartásáért indult küzdelemig.
Soha még ilyen magas összeggel – egy kártyára vetítve több, mint 130 ezer forinttal – nem tartoztak a hazai hitelkártya-tulajdonosok, mint 2023-ban. Úgyhogy erről beszélni kell – pláne az elmúlt 10 év tapasztalataival összehasonlítva. A BiztosDöntés.hu alapítója szerint a tartozások átlagos összege túl magas, ami leginkább annak tudható be, hogy nem egészséges irányba tolódtak el az adósságaink. Mire jó valójában egy hitelkártya, és milyen kisebb szemléletváltással kerülhető el, hogy túl magas tartozásokat halmozzunk fel? Tudd meg a válaszokat a tudatosabb gazdálkodáshoz Gergely Péter pénzügyi szakértőtől!

  NÉPSZERŰ HÍREK

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS