Sragner László: Csak a legerősebb és legversenyképesebb cégek tudják megtartani a legjobbakat

Szerdahelyi Csaba  |  2019. 11. 14., 09:30

Van, ahol már az Audis fizetés is kevés ahhoz, hogy megtartsák a legkiválóbb szakembereket – mondta Sragner László az Üzletemnek adott interjúban. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Győr-Moson-Sopron Megyei Szervezetének elnökével a Prima díj átadása után beszélgettem.

Azt mondta a Prima gálán, hogy a megyében a vállalkozók izgalmas éven vannak túl. Mi volt a legizgalmasabb?

– Kicsit pontosítok, a beszédemben nem arra céloztam, hogy a vállalkozók számára lett volna különösen izgalmas az idei esztendő. Azt hiszem, Önnek, a magyarországi helyzetet jól ismerő újságírónak nem kell különösebben magyaráznom, hogy Győr ezekben a hetekben az országos nagypolitika fókuszpontjába került. De mi nem politizálunk, hanem a gazdaság fejlesztésével foglalkozunk.

Mennyire ismerik el a Győr-Moson-Sopron megyében dolgozó vállalkozókat?

– A Prima díj átadása a megyei közélet egyik, ha ugyan nem a legnagyobb presztízsű eseménye, úgy gondolom, ez válasz is a kérdésére.

A VOSZ megyei szervezetének mi lesz a legfontosabb feladata a következő évben?

– Még inkább intergrálódnunk kell a vállalkozói közösségbe, ami azt is jelenti, hogy szeretném, ha még aktívabbak lennének a tagjaink. A vállalkozók körében egyébként általános a VOSZ elfogadottsága, erősek a szolgáltatásaink, sok kérdésben minket keresnek meg a tanácsra, segítségre várók. Ugyanakkor nem egyszerű feladat a vállalkozók aktivizálása a közéletben, valami „kifogás” mindig felbukkan: kevés az idő, sok a munka, speciálisak a munkával kapcsolatos gondok-teendők és hasonlóak – de ettől még igyekszünk értelmes célokat találni, hogy a maradék energiát lekössük. Két lehetőséget látok: tovább kell növelnünk a társadalmi presztízsünket, valamint további szolgáltatásokat kell nyújtanunk, ezeken már most is gondolkodunk. Egy vállalkozó csak abba fektet időt és energiát, ami neki megéri, ebből érdemes kiindulni.

Mikrovállalkozásból van a legtöbb Magyarországon. Szavakban ugyan sokan foglalkoznak velük, de jó lenne ezt átültetni a gyakorlatba.

– Ez pontosan így van. A legkisebbeknek például nagy szükségük van induló tőkére, hitelre és arra, hogy csökkentsék az adminisztrációs terheiket, ne legyen rémálom egy adóbevallás elkészítése. A KAVOSZ Széchenyi Kártya Programja kiváló finanszírozási lehetőséget kínál a mikrovállalkozásoknak is, a mi dolgunk az, hogy erről minél többen tudomást szerezzenek. A megyénkben legalább 2 ezer vállalkozás kapcsolódik a VOSZ-hoz a Széchenyi kártyán keresztül, az a célunk, hogy más módon is erősítsük a kötődésüket. Egy kisvállalkozás nagyon nehezen mozog önállóan a piacon, ennek szervezeti előmozdításában nekünk szintén bőven van mit tennünk. Egy vállalkozónak négy dologra biztosan szüksége van. Kell pénz, viszonylag kiszámítható gazdasági környezet, munkaerő és piac. A finanszírozással, a tőkéhez juttatással és a kiszámíthatósággal kapcsolatban most nem látok különösebb gondot. A munkaerővel viszont már komoly problémák vannak, s ahogy már említettem: a piacszerzésben, főleg a kisebb cégeknek, sokkal többet kell segítenünk. Jól ismerem a külpiacokat, és azt látom, hogy a magyarnál sokkal fejlettebb és strukturáltabban működő gazdaságokban mit hogyan végeznek. Svédországban például egy faipari szervezet mindent közösen csinál az 1600 tagjával – úgy dolgoznak, mintha egy nagy cég lennének: kialakították például a közös kínálatukat, közös a beszerzés, a munkát pedig szétosztják egymás között. Hasonlóképpen kellene gondolkodni Magyarországon is, de ez rendkívül nehezen megy.

Tudok azért jó példát, például a balatoni borászok együtt gondolkodását.

– Igen, ez valóban jó példa, még akkor is, ha nem érdemes mindent másolni, de a közös tenni akarás tényleg követendő.

Sok gondolkodást igényel a generációváltás kérdése is.

– Ez a mi megyénkben is nagy probléma, de hol nem az?! Elég jelentősek a szélsőségek: ismerek nagyon jó példákat, ám látok nagyon zötyögős területeket is. Nem lehet arra várni, hogy a probléma mindenhol spontán megoldódjon, hanem készülni kell a váltásra. Egy biztos: senkit sem szabad erőszakkal rávenni arra, hogy tovább vigye a családi vállalkozást, ha nem akarja. Ha az utód nem alkalmas a feladatra, a cég gyorsan eltűnik a süllyesztőben. Szerintem még mindig kevés az a vállalkozás, ahol ezt felismerik és külső segítséget kérnek. Viszont találkoztam olyanokkal is, akik egyszerűen elutasítják a segítségünket, mondván: ők mindenkinél mindent jobban tudnak, noha ez nincs mindig így. Hogyan segítsünk az arra rászorulónak, ha az nem kér belőle? Nehéz kérdés. Többen kikínlódják a megoldást, de abban mindenképp segítenünk kell, hogy a folyamat kevesebb kínlódás nélkül menjen végbe.

Győr-Moson-Sopron megye az osztrák határ mentén fekszik. Onnan a legkönnyebb a szakembereknek jobb fizetésért Nyugatra menni. Hogyan állnak a képzett munkaerővel?

– A kérdésében már el is mondta a választ. Nagyon nehéz a helyzet. Csak a legerősebb, legversenyképesebb, legügyesebb cégek tudják megtartani a legjobbakat. Bár azt mondjuk, hogy a fizetés nem minden, és ebben van igazság, mégis alaposan meg kellett emelni a béreket, hogy az embereknek legyen min gondolkodniuk.

Minden ágazatban Audis fizetéseket remélnek a munkavállalók?

– Igen, és ez ma már nem túlzás, csak éppen sok ágazatban erre nincs fedezet. Egyébként akad, ahol már az Audis fizetés is kevés. Hogy a saját szakmámnál maradjak: a faiparban a legjobb szakembereknek ennél is többet kell fizetni.

Az Ön cége, a Sragner & Sragner Kft. bérekben versenyképes?

– Úgy gondolom, hogy igen. Nagyon sok mindent ugyanis ehhez igazítottam. Teljes mértékben a piaci lehetőségeinkhez méretezzük a létszámot, a kulcsembereink nagyon rendesen keresnek. A régi munkaerőstruktúrát el kell felejteni, aki nem vált, az hosszú távon nem tud boldogulni. Nyilván vannak olyan iparágak, ahol kiszámíthatóbb az élet – az enyém nem ilyen, hanem rendkívül hektikus. Rugalmasság és év közbeni újratervezés nélkül nem lehetne a legjobbak között maradni – szerencsére nekem ez eddig sikerült.

Elnök úr 2009 óta dolgozik a VOSZ megyei szervezetének élén. Mire a legbüszkébb az elmúlt évtizedből?

– Arra, hogy a VOSZ közéleti elfogadottsága jelentősen nőtt. Nem leszek álszerény: ebben nyilván az én tekintélyem is jelentős szerepet játszott. Aki már volt valamelyik Prima gálánkon, az tudja, hogy miről beszélek. Az mindig jó, ha van kire és van mire felnézni. S hogy visszakanyarodjak a generációváltás kérdéséhez! Ez a megyei szervezetünknél szintén aktuális kérdés. 66 éves vagyok, és nem tervezem, hogy 2021-ben a következő választáson ismét megmérettessem magam. Vagyis: jöjjön egy olyan fiatal vezető, aki a munkát ugyanolyan szívvel-lélekkel végzi, ahogyan azt én, ahogyan mi tesszük.

Ha már a fiatalokat említi: hamarosan a megyében is megrendezi a FIVOSZ a Fiatal Vállalkozók Hetét. Körbe lehet majd nézni…

– Ettől függetlenül is jó és intenzív a kapcsolom a FIVOSZ megyei vezetőivel, nem titok, hogy akár onnan is érkezhet majd az új elnök. Ha a tehetség, a képesség és a szándék összetalálkozik, már meg is találtuk az utódot. Ez persze nem olyan egyszerű, de dolgozom rajta.

A Prima gálán a Kisalföld.hu fotóján Sragner László (jobbról a 2.) a díjazottak között.

Szerdahelyi Csaba

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2022-10-02 19:53:33
Áprilisban és májusban olyan sok esőt esett, majd olyan agresszív lisztharmat támadta meg a szőlőt, amilyennel tisztességben megőszült borászok sem találkoztak még soha életükben arrafelé.
2022-09-30 19:22:00
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség éves közgyűlésén az OAH vezetői megbeszéléseket folytattak az amerikai, az argentin, a bolgár, a finn, a horvát, a lengyel, a marokkói, a román, a szerb és a török hatóság képviselőivel.

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

2022. 09. 23., 12:05
epizód: 2022 / 9   |   hossz: 18:38
Milyen a gazdaság, a vállalkozások helyzete Covid után, a háború és az energiaválság árnyékában? Mekkora sokkokat okozott az elmúlt pár év? Nyílnak-e kivezető utak az európai és a magyar gazdaság előtt? Hogyan segítheti a kilábalást az államilag támogatott Széchenyi Hitel MAX program? A kérdésekre Krisán László, a KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója válaszol.
2022. 07. 26., 10:30
epizód: 2022 / 8   |   hossz: 20:30
Milyen új utakat nyitott az internet a csalók előtt? Hogyan azonosíthatjuk vállalkozóként az átverési kísérleteket? Mikor kell szakértőhöz, esetleg egyenesen a rendőrséghez fordulnunk? És mitől menthet meg bennünket egy kis önképzés? Dr. Kocsis Ildikó ügyvéd olyan céges csalásokra is felhívja a figyelmet, amelyek még a hozzáértők előtt sem feltétlenül nyilvánvalóak.
2022. 06. 26., 09:15
epizód: 2022 / 7   |   hossz: 21:02
Milyen volt a Hannoveri Technológiai Kiállítás és Vásár a Covid után, de háborús időben? Hol tart az ipar 4.0 napjainkban, melyek a digitalizáció legfontosabb új irányai? Mit jelent a virtuális üzembe helyezés? Hogyan hat az automatizálás a munkaerő-piacra? Hogyan szimulálható a Marsra szállás? Mit jelent Európa egyik legnagyobb ipavállalatának, hogy kivonul az orosz piacról, ahol 1851 óta jelen volt? A kérdésekre Jeránek Tamás, a Siemens Zrt. vezérigazgatója válaszol.

  Rovathírek: GUSTO

Áprilisban és májusban olyan sok esőt esett, majd olyan agresszív lisztharmat támadta meg a szőlőt, amilyennel tisztességben megőszült borászok sem találkoztak még soha életükben arrafelé.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS