Izgalmas év van a Győr megyei vállalkozók mögött

2019. 11. 10., 15:00

A Győr-Moson-Sopron megyei Prima díjak átadásnak estéjén három kategóriában tüntették ki hivatásuk legjobbjait november 8-án.

Az oktatás és köznevelés kategóriában Borbély Ildikó, a Petz-kórház intenzív osztályának szakápolója vette át a Prima-díjat.

Sport kategóriában Balla Virág háromszoros Európa-bajnok kenus az idei Prima-díjas.

Magyar tudomány kategóriában dr. Kovács Zsolt, a Széchenyi István Egyetem főigazgatója kapta a Prima díjat.

A VOSZ idén új díjat is alapított, s azt az adóhivatal volt vezetője vehette át – írja a Kisalföld.hu.

A Prima gálát november 8-án rendezték meg a győri Zsinagógában.

Sragner László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége Győr-Moson-Sopron megyei szervezetének elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott, „izgalmas év van mögöttünk”.

A VOSZ „Év vállalkozói” lettek:

Vörös Gyula, a Bio-Textima Kft. ügyvezető igazgatója, Bint Dóra, a Bécsi kávéház tulajdonosa és Török József Bálint, a Török Gépipari Kft. ügyvezető igazgatója.

Az országos „Év vállalkozója” oklevelet 2019-ben Farkas Paul Andor, a Szintézis-Net Kft. ügyvezető igazgatója vehette át.

Idén alapította a Kiemelkedő Társadalmi Szerepvállalásért Díjat a megyei VOSZ, amelyet Varga Lászlóné, a NAV nyugat-dunántúli főigazgatóságának nyugalmazott vezetője vehetett át elsőként. Ahogy mosolyogva mondta az egykori igazgató: „Az adózókat soha nem ellenfélnek, hanem partnernek tekintettem.”

(Fotó: Kisalföld.hu)

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2025-03-28 17:05:00
2025-ben már nemcsak az újépítésű, hanem a felújított, használt lakásokért is elkérhetik a tulajdonosok az 1 millió forint körüli négyzetméterárat.
2025-03-28 12:35:00
2024-ben is magas volt a szabadalmi aktivitás, közel 200 ezer szabadalmi bejelentést tettek az Európai Szabadalmi Hivatalhoz.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a nők és férfiak közötti bérszakadék irgalmatlan lassan változó folyamatoktól függ, érkeznek új szabályok, amelyek gyorsabb változásokat idéznek majd elő. Ezek bevezetése előtt a PwC Women in Work 2025 jelentése feltárta, mekkora egyenlőtlenségek állnak fenn – még mindig –, és ezek milyen hátrányt jelentenek a nők számára a munkaerőpiacon. Reguly Márta, a PwC Magyarország HR tanácsadási csapatának vezetője felvázolta, milyen lehetőségeket – és nem mellesleg céges kötelezettségeket – von maga után a hamarosan élesedő uniós direktíva, a Pay Transparency, amely az EU-ban hivatott rendezni ezt a régóta fennálló problémát.
Megérkeztek a hazai lízingszerződések tavalyi számai, amelyek összességében ugyan növekedést mutatnak, de tanulságos megnézni a részleteket, hiszen komoly eltérések jelentek meg az egyes szegmensek között, és ennek nyomós okai vannak. Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára a BizniszPlusznak kifejtette, hogy szervezetük éves jelentéséből milyen következtetéseket érdemes levonni a magyar vállalkozások helyzetéről és lehetőségeiről, illetve magának a lízingpiacnak az alakulásáról.
A vállalatok és szervezetek mesterséges intelligencia használatát 2025. február 2-a óta új uniós rendelkezés szabályozza. Hogy mely AI-alkalmazások tartoznak az elfogadhatatlan vagy „csak” a kockázatos kategóriába, a technológia jelen állapotára vonatkoztatva eldőlt, viszont változhat is annak függvényében, hogy az EU nyílt tudományos csoportja szerint mennyi idő alatt és mekkorát fejlődik. Milyen esetekben és mekkora bírságokat kockáztatnak az AI-t alkalmazó cégek, ha megszegik a rendeletet? Hogyan és meddig tudnak felkészülni a szabályos használatra? Mit tehet a „magánember” AI-val kapcsolatos jogsérelem gyanúja esetén? A kérdésekre dr. Baracsi Katalin internetjogász válaszol.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS