Sok más jövedelmet is magával húz a 2023-tól megemelt minimálbér

2022. 12. 22., 16:41

A minimálbér 16 százalékos emelése 2023-ban egy sor járadék és juttatás összegét is magával húzza, így növekedni fog többek között a kisgyermekes szülők járadéka, az álláskeresési járadék és a táppénz. A minimálbéresek pedig nagyobb hitelt is kaphatnak jövőre – írja a Bank360.hu.

Aláírták az érdekképviseletek a megállapodást, amely alapján 2023. januárjától a bruttó minimálbér 232 ezer forintra, a garantált bérminimum pedig 296 400 forintra emelkedik. Ez a 2022-es évhez képest 16, illetve 14 százalékos növekedést jelent, ami összesen közel egymillió ember bérét érinti közvetlenül. Az egyezség azonban azoknak is fontos, akik nem minimálbéresek, de az államtól kapott jövedelmük a minimálbértől függ. A Bank360.hu összeszedte, hogy a mostani emeléstől kinek és milyen mértékben nő még a jövedelme januártól.

Több pénzt kapnak a kisgyermekes szülők

Emelkedik 2023-ban a minimálbér összegéhez kötött gyermekgondozási díj (gyed) maximum összege. Ez a járadék legfeljebb a minimálbér kétszeresének a 70 százaléka lehet, így 2023-ban bruttó 324 800 forintot is kaphatnak a jogosultak. Jövőre ugyanez lesz a nagysülői gyed felső összeghatára is.

A diplomás gyed maximum összegét is befolyásolja a jövő évi emelés. Attól függően, hogy milyen képzésben vesz részt a szülő, kétféleképpen érintheti a járadékát a minimálbér vagy a bérminimum.

  • Azok, akik felsőfokú alapképzésben vagy szakképzésben, felsőoktatási szakképzésben, valamint a szakirányú továbbképzésben vesznek részt, a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 70 százalékával számolhatnak - ez 2023-ban 162 400 ezer forint lesz. 
  • A mesterképzésben, osztatlan vagy doktori képzésben részt vevő hallgatók pedig a garantált bérminimum 70 százalékával számolhatnak, ami 2023-ban már 207 480 forint lesz.

A gyermekek otthongondozási díja (gyod) bruttó 232 000 forintra emelkedik, a minimálbér emelésével összhangban.

Nő az álláskeresési járadék és a táppénz összege is

Az álláskeresési járadék meghatározása a kérelem benyújtását megelőző időszak (négy naptári év) keresete alapján történik, de itt is van egy törvényi maximum, ami a mindenkori minimálbér értékéhez van kötve. Az egy napra kifizetett járadék összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegét. 2023-ban így az egy napra kifizethető maximális álláskeresési járadék bruttó 7733 forint lesz.

A táppénz maximum összege is a minimálbérhez van kötve. Egy napra a minimálbér kétszeresének 30-ad részével kell számolni, ami 2022-ben 13 333 forint, 2023. januártól pedig 15 466 forintra nő. 

Szintén a minimálbér összegéhez képest határozzák meg a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása után igénybe vehető járulékkedvezményt. 2023 januárjától az állam a járulékokat a minimálbér kétszereséig, vagyis legfeljebb 464 000 forintig engedi el.

Az szja-kedvezményre jogosultak is néhány ezer forinttal többre számíthatnak a minimálbér emelése után. Akik meghatározott betegségekben szenvednek, például

  • cukorbetegek, 
  • laktóz- vagy gluténérzékenyek, 
  • hallási vagy látási fogyatékossággal élők,
  • mozgásszervi fogyatékossággal élők,

jogosultsági hónaponként a minimálbér egyharmada szerinti összeg 15 százalékára lehetnek jogosultak, száz forintra kerekítve. A kedvezmény 2023-ban havonta 11 600 forintot jelent.

A tanulószerződéses pénzbeli juttatások összege is a minimálbérrel arányosan emelkedik 2023-ban, és ugyanez igaz a szakképzési munkaszerződéssel összefüggő egyéb juttatásokra is.

Növekedhet a felvehető hitel is

Az állami és társadalombiztosítási juttatások mellett a hitelfelvételnél is számít, hogy mennyi a minimálbér. Ez azokat érinti, akiknek ennyi a havi jövedelme. A minimálbér emelkedése miatt ugyanis a Jövedelemarányos Törlesztési Mutató (JTM) alapján a bankok arányosan magasabb összegű hitelt adhatnak.

Az már a kölcsön fajtájától és feltételeitől függ, hogy hol húzódik a határ. Személyi kölcsön esetében a minimálbérnél és a bérminimumnál a havi törlesztőrészlet maximum a nettó jövedelem 50 százaléka lehet.

Lakáshiteleknél a határ a minimálbér és a garantált bérminimum esetén a havi jövedelem 25-50 százaléka a választott kamatváltoztatási periódustól függően. Azt már a bankok határozzák meg, hogy a minimálbérre hiteleznek-e egyáltalában, és ha igen, milyen feltételekkel, de a JTM által meghatározott korlátot nem léphetik át.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

2026. 04. 10., 10:10
Elérhetővé vált a „Fókuszterületi innovációs projektek támogatása” című felhívás következő pályázati szakasza. A konstrukció célja a hazai vállalkozások kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységének erősítése, különös tekintettel a piacképes termékek, technológiák és szolgáltatások létrehozására – hívta fel a figyelmet a Nemzeti Innovációs Ügynökség.
2026. 04. 10., 07:15
Tovább emelkedett az új építésű lakások ára a fővárosban: 2026 első negyedévében az átlagos négyzetméterár elérte a 2,028 millió forint, miközben a prémium szegmensben már 3,7 millió forint az irányadó. A jelentős kínálatbővülés ellenére a kereslet továbbra is erős, ami folyamatos árfelhajtó hatást gyakorol a piacra – írják az Otthon Centrum szakértői.
2026. 04. 10., 12:10
Szinte mindegyik régiós fővárosban nőtt az az idő, amely egy 50 négyzetméteres használt lakás árának előteremtéséhez szükséges a nettó átlagfizetések alapján; a vizsgált városok közül csak Bukarestben alacsonyabb egy 50 négyzetméteres használt lakás átlagára, mint Budapesten.
2026-04-09 05:50:00
Januárhoz viszonyítva 1,8 százalékkal csökkent az ipari termelés volumene 2026. februárban, az egy évvel korábbitól 1,5 százalékkal maradt el – tájékoztatott a statisztikai hivatal.

  Rovathírek: HIPA

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Az erős női jelenlét a magyar gazdaságban ma már nem kérdés: az OPTEN adatai szerint a cégtulajdonosok 40 százaléka nő, és a szerepük érdemi súlyt képvisel a döntéshozatali folyamatokban. A szerkezet közben átalakul, a női tulajdonosi kör fiatalodik, a több szereplős, női cégek működése stabilabb képet mutat. Alföldi Csaba, az OPTEN céginformációs szakértője ebben az epizódban kifejti, hogy a női vállalkozások hogyan erősödtek meg a legnagyobb árbevételi kategóriában is, miközben tavaly már több mint ezer vállalat éves árbevétele lépte át a lélektani egymilliárd forintos határt.
Az örökség Magyarországon illetékmentes lehet – de mi történik, ha a családi vagyon átlépi a határokat? Ha az örökösek külföldön élnek, és más országok szabályait kell követni, akár többszörös adóteher is felmerülhet. Német, francia vagy spanyol példákon keresztül mutatjuk meg, mikor válik igazán bonyolulttá a helyzet, és miért érdemes előre tervezni, ha a családi vagyon nem csak egy országban van. Dr. Hosszú Péter Áron, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda adójogi szakjogásza több mint egy évtizede foglalkozik jelentős vagyonnal rendelkező magánszemélyek magánvagyon-tervezésével. A családi vagyonok védelmére és generációkon átívelő, személyre szabott vagyonstruktúrák kialakítására specializálódott szakember elmagyarázta, hogy milyen megoldásokkal kerülhető el a többszörös illetékfizetés, illetve leghangsúlyosabban az, hogy az örökölt vagyon elaprózódjon és elvesszen. Az ügyvéd ebben az epizódban is hangsúlyozza: a cél olyan jogi megoldások kialakítása, amelyek a család értékeit és hosszú távú működését egyaránt figyelembe veszik.
A Hays Hungary Salary Guide 2026 című riportja szerint tovább romlott a bizalom a magyar munkaerőpiacon: a dolgozók és a cégek többsége borúlátó, a béremelések üteme látványosan lassul, és visszafogottabb létszámtervek körvonalazódnak. Közben jön a bértranszparencia, erősödik a belső képzés és gyorsul az AI használata. Katona Tibor, a Hays kereskedelmi igazgatója a BizniszPlusznak adott interjúban mindezek alapján arról beszél, hogy 2026 a jelek szerint a józan tervezés éve lesz.

  Rovathírek: ATOMBUSINESS