Aláírták a munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek vezetői a jövő évi minimálbérről és garantált bérminimumról szóló megállapodást a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának december 21-ei budapesti ülésén.
A megegyezés értelmében január 1-jétől a kötelező legkisebb munkabér 16 százalékkal 232 ezer forintra, a garantált bérminimum 14 százalékkal 296 400 forintra nő.
A megállapodást a munkaadók képviseletében az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-COOP Szövetség, KÉSZ), a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége, valamint a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, a munkavállalói oldal képviseletében pedig a Független Szakszervezetek Demokratikus Liga, a Magyar Szakszervezeti Szövetség és a Munkástanácsok Országos Szövetségének vezetői írták alá.
A kormány részéről a Miniszterelnöki Kabinetiroda foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, Czomba Sándor vett részt az eseményen.
Az aláírást követően az államtitkár kiemelte: a megállapodás nem csak azt a körülbelül 1 millió munkavállalót érinti, akik minimálbért vagy garantált bérminimumot kapnak, hiszen a magasabb fizetésekre is hat a bértárgyalások eredménye.
Ehhez minden félnek engednie kellett, és sajnos a kormánynak is sokkal szűkebb a mozgástere, mint korábban, amikor jelentősen mérsékelhette a közterheket. A szociális hozzájárulási adó mértéke például 2017. és 2022. között úgy csökkent 28,5 százalékról 13 százalékra, hogy 1 százalékpont körülbelül 400 milliárd forinttal jelent kevesebbet a költségvetésben. Üdvözölte ugyanakkor, hogy az eddigi visszajelzések szerint a béremelések átlaga jövőre is számos ágazatban meghaladhatja a 10 százalékot.
A legfontosabb feladat most a foglalkoztatási szint fenntartása, hiszen az elmúlt évek egyik legfontosabb eredménye, hogy több mint 4,7 millióan dolgoznak Magyarországon, a munkanélküliség aránya alig több mint 3,5 százalék – mondta Czomba Sándor, aki ehhez az érdekképviseletek segítségét kérte, egyben hatékony támogatást ígért mindenkinek, aki képes munkát adni vagy munkát vállalni.
A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának elnöke közölte, hogy a munkavállalói szervezetek a megállapodásban foglaltaknál jelentősebb béremelést akartak, de a gazdasági nehézségek miatt bizonytalan, hogy a munkaadók képesek lennének-e erre. A felek ugyanakkor kötelezettséget vállaltak az újratárgyalásra, amennyiben a gazdasági növekedés vagy az infláció alakulása az év közben módosítást indokolna – tette hozzá Doszpolyné Mészáros Melinda, aki szerint most a reálbérek megőrzése és a legalacsonyabb jövedelműek helyzetének a javítása a legfontosabb feladat.
A munkaadók képviseletében az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetsége (ÁFEOSZ-COOP Szövetség, KÉSZ) elnöke hangsúlyozta, hogy a tárgyalások során az infláció várható alakulását vették alapul. A következő 1 évre nem lehet pontos becslést készíteni, ám ilyen bizonytalan helyzetben muszáj legalább a legalacsonyabb keresetekről megállapodni – hangsúlyozta Zs. Szőke Zoltán. Az érdekképviselet vezetője sikeresnek értékelte a versenyszféra és a kormány állandó konzultációs fórumának idei egyeztetését, és eddigi, idén 10 éves tevékenységét. „Az itt született megállapodások minden évben több millió ember életét befolyásolják, és meghatározzák a magyar gazdaság jövőjét” – fogalmazott. (MTI)
A felvételen balról jobbra: Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének alelnöke, Zs. Szőke Zoltán, az Általános Fogyasztási Szövetkezetek és Kereskedelmi Társaságok Országos Szövetségének (ÁFEOSZ-COOP, KÉSZ) elnöke, Czomba Sándor, a Miniszterelnöki Kabinetiroda foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára, Doszpolyné Mészáros Melinda, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának elnöke, Holecz Gábor, a Munkástanácsok Országos Szövetségének alelnöke és Zlati Róbert, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke.
(Fotó: MTI/Kovács Tamás)
„A magyar beruházás nagyon előrehaladott, ugyanakkor rendkívül komplex. Sok mindent újra kell gondolnunk ebben a projektben, rengeteg megoldandó feladat van, hogy az előnyt, amire Magyarország szert tett, valódi hozzáadott értékké, profittá tudjuk kovácsolni.”
