Rekordforgalmat ért el a DEKRA Akademie a felnőttképzésben

2021. 05. 31., 19:30

A koronavírus-járvány ellenére jó évet zárt 2020-ban a DEKRA Akademie Kft., amely Magyarország egyik meghatározó felnőttképzési vállalata. A cég tavaly 4,162 milliárd forintos árbevételt könyvelhetett el az előző évi 4,004 milliárd forint után.

A növekedést annak ellenére sikerült elérni, hogy a járvány időszakosan korlátozta a DEKRA Akademie országos képzéseinek működését is. A bővülés Décsi András ügyvezető szerint két tényezőnek köszönhető: az egyik, hogy a kontaktképzések kiesésekor a társaság gyorsan reagált és átállt az online oktatásra, a másik pedig az, hogy az OKJ-rendszer tavaly év végi megszűnése miatt 2020-ban óriási kereslet volt a kifutó képzésekre.

A DEKRA Akademie tavaly 760 különböző képzést indított, amelyeken összesen 10730 hallgató vett részt, mintegy 200 településen. Az idén is hasonló nagyságrendre számítanak, így a német vállalat legalább a tavalyihoz hasonló, esetleg azt meghaladó árbevételre számít.

A DEKRA Akademie 2020 zárásakor 92 főnek adott munkát, idén további létszámbővüléssel számol.

A képzések közül a legkeresettebb - hasonlóan a korábbi évekhez - az építő- és anyagmozgató gépkezelő (ismertebb nevén targoncás) tanfolyam volt, úgy a cégnél, mint országosan. Emellett folyamatos igény mutatkozik az agrárképzésekre, mert a földalapú támogatásokhoz, valamint több uniós pályázathoz előírás az agrár szakképesítés megléte. Az öt legnépszerűbb képzés között szerepelt még a tűzvédelmi, a kazános és az erősáramú berendezések felülvizsgálója a cégnél.

Az elmúlt két-három évben a DEKRA Akademie megrendelői között jelentősen megnőtt a magánszemélyek aránya. Ennek okairól Décsi András ügyvezető elmondta, hogy a pandémia előtt az EU-s országokban való elhelyezkedés és a magasabb fizetés reményében jelentkeztek többen a tanfolyamokra, jellemzően népszerű volt ebben a körben a gépkezelő és a villanyszerelő szakképesítés. Az év közepén a pandémia miatt állásukat vesztett emberek jelentek meg a képzéseken, akik új területen akartak megélhetést keresni. Ugyancsak hatott a piaci folyamatokra, hogy az OKJ-s képzések kivezetése és a vizsgáztatás átalakítása sok emberben az ismeretlen félelmét keltette, akik ezért igyekeztek a kívánt szakmát felnőttképzés keretei között, rugalmasabb feltételekkel mielőbb megszerezni.

A DEKRA Akademie a gazdasági szereplők és magánszemélyek igényeire reagálva évről-évre bővíti az elérhető képzéseket, az elmúlt időszakban így felkerült a cég palettájára például az óvodai dajka, a műanyag hegesztő, a munkavédelmi technikus képzés, de több hegesztő eljárást is tanítanak. Az OKJ tavaly szeptemberi megszűnése miatt ugyanakkor kikerültek a kínálatból olyan alapszakmák, amelyeket már csak iskolarendszerben lehet oktatni. Ilyen többek között a szociális gondozó és ápoló, az erősáramú elektrotechnikus, a pénzügyi-számviteli ügyintéző vagy a szakács.

A felnőttképzők kínálatában a szakképzési rendszer átalakítása miatt a részszakmák és a programkövetelményes szakképesítések váltják fel az OKJ-s képzéseket, ám Décsi András ügyvezető igazgató megjegyezte, hogy a képzési lehetőségek száma közel azonos, mint amennyi az OKJ-ban volt. Ezt a képzési kört – a mindenkori piaci igényeknek megfelelően – új programkövetelmények beadásával bővíteni lehet, és amennyiben az új programkövetelményes képzések a különféle bíráló/engedélyező fórumokon átmennek, úgy azt a felnőttképzők elindíthatják. A képzések sikeres teljesítésével a résztvevők tanúsítványt kapnak, amellyel képesítő vizsgára jelentkezhetnek. További lehetőség, hogy a cégeknek specifikus igényeik kielégítésére egyéb képzéseket indítsanak, amelyeket csak tanúsítvánnyal zárnak.

2021-ben fontos változás, hogy a vizsgáztatás az új rendszerben a részszakmák és programkövetelményes képzéseket követően már csak Akkreditált Vizsgaközpontokban történhet. A képzésben résztvevők és azt sikeresen teljesítők a képzés végén tanúsítványt kapnak, amellyel lehetőségük lesz az Akkreditált Vizsgaközpontokban képesítő vizsgára jelentkezni. A vizsgára való jelentkezést a résztvevőknek maguknak kell megtenniük az interneten. Az Akkreditált Vizsgaközpontokban megszerzett vizsgával lehet államilag elismert képesítő bizonyítványt szerezni.

Ha tetszett a cikk, kövesse az ÜZLETEMET
a Facebookon!

Még több friss hír

  BIZNISZPLUSZ PODCAST

Bár a magyarok európai összehasonlításban is tudatosan kötnek lakásbiztosítást, akadnak fontos apróságok a szerződésekben, amelyeket kifelejtenek. A kisebb, de baj esetén drága hibákra a hazai árvizek során keletkezett károk még jobban ráirányították a figyelmet. Árvízre továbbra sem, vagy csak szigorú kikötések mentén lehet biztosítást találni, viszont más természeti katasztrófák kapcsán nagyot menthet egy jó szerződés – hívta fel a figyelmet a PBA Insura Zrt. vezérigazgatója. Dr. Kozma Gábor ebben az epizódban tisztázza a természeti katasztrófákból eredő károk közötti fontos különbségeket és elmondja, mit nem kellene kifelejteni a szerződésekből, hogy nagyobb biztonságban tudjuk ingó és ingatlan vagyonunkat.
Bár a neobankok és a nemzetközi trendek azt erősítik, hogy a mikro-, kis- és középvállalkozások vezetői ne pénzügyi operatív teendőkbe öljék a drága idejüket ahelyett, amihez igazán értenek, az ehhez szükség digitális megoldások hazánkban még nem vagy csak ritkán hozzáférhetőek. Lemák Gábor, a FinTechShow-t szervező FinTech Group társalapítója ezért tartja fontosnak, hogy a rendezvényükön megvizsgálhatják: ki, hogyan és mit tehet azért, hogy a mikrovállalkozások és kkv-k pénzügyei sokkal egyszerűbben intézhetőek legyenek. Rá is mutatott néhány olyan digitális gyakorlatra, ami kellően jövőbe mutató ahhoz, hogy a hazai vállalkozások is alkalmazzák végre.
A vendéglátóipari vezetők részéről a feladatok delegálásának hiánya az egyik legsúlyosabb probléma, ami miatt nehezen áll talpra az ágazat a COVID utáni években. Továbbra is érezteti hatását, hogy a pandémia szétverte a jól kialakult szakmai közösségeket, a vendéglátósok már nem vagy alig járnak össze eszmecserére és a tudás átadására, amiből pedig kölcsönösen, mindenki profitálhatna. Persze erre a helyzetre is van megoldás: hozzá kell látni a céges mikroközösségek, aztán a nagyobb együttműködések felépítéséhez – osztotta meg a BizniszPlusz csatornával Gréczi Szilárd, a Skill Trade operatív és projektmenedzsere.

  Rovathírek: GUSTO

  Rovathírek: ATOMBUSINESS